Március elején a visegrádi országok miniszterelnökei Prágában találkoztak. Olaszországból már ekkor drámai adatok érkeztek a járvány tombolásáról, de Közép-Európát még éppen csak elérte a Covid-19. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, szorosabbra vonják a koronavírus-fertőzéssel összefüggő együttműködést. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői szerint az információcsere mellett abban is megegyeztek, hogy szükség esetén készek konkrét segítséget is nyújtani egymásnak, például a védőeszközök beszerzésében.
A visegrádiak az első hullámot több nyugati országhoz képest jól vészelték át. A lombardiai dráma láttán gyorsan a zárlat mellett döntöttek, Szlovákiában például ezzel sikerült alacsonyan tartani a halálos áldozatok számát. A jó védekezésnek meg is lett ennek az eredménye, más országokhoz hasonlóan a visegrádi államokban is nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. Lengyelországban a nemrégiben kormányfő-helyettesnek kinevezett Jaroslaw Kaczinsky által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) és kisebbik koalíciós partnereinek népszerűsége március első felében elérte a 47,6 százalékot, ami több volt a 2019. októberi parlamenti voksoláson elért 43,6 százaléknál. A csúcsot aztán április végén, május elején érték el, amikor a vezető kormánypárt sosem látott, 52-53 százalékos népszerűségét mérték. Ennek láttán a PiS megpróbálta elérni, hogy az elnökválasztást az eredetileg is tervezett május 10-én bonyolítsák le, nem törődve az emberek egészségével. A hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda a felmérések szerint így már az első körben megszerezte volna a megválasztásához szükséges többséget. A PiS végül nem tudta keresztülvinni az akaratát, a voksolás két fordulóját csak júliusban tartották meg, de Duda az elnöki székben maradt - igaz, csupán két százalékkal nyert ellenzéki kihívója, Rafal Traskowski előtt.
Úgy látszott, hogy a visegrádi országokban nem érvényesül az, ami Franciaországban, vagy Nagy-Britanniában, s a kormányzó pártok a járvány első hullámának lecsengése után is megőrzik népszerűségüket. Ezt látszottak alátámasztani a csehországi adatok is. Lengyelországhoz hasonlóan a cseh kormányzó párt, az Ano, Andrej Babis miniszterelnök tömörülése szintén április végén jutott a csúcsra, amikor 35 százalékon mérték. Májusban, amikor már úgy látszott, sikerült legyőzni a járványt, némiképp visszaesett és azóta 29-32 százalékos szinten maradt a párt támogatottsága.
Szlovákiában abból a szempontból kicsit más a helyzet, hogy idén komoly politikai változások mentek végbe, de a pártpreferenciák tekintetében itt is hasonló folyamatokat figyelhetünk meg, mint a másik két országban. Éppen a járvány európai megjelenésekor rendezték meg a parlamenti választást és Peter Pellegrini kormánya a voksolás előtt igen kemény intézkedéseket vezetett be. Bár a lakosság nagy része támogatta a szigorítást, a pozsonyi kabinet gyors fellépése sem tudta megakadályozni a Smer vereségét február 29-én. Az Igor Matovic-vezette legnagyobbik kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt (OL'aNO) április második felében került a csúcsra, 30 százalékos támogatottsággal. A párt helyzetét tovább erősítette, hogy a Smer kettészakadt: a Robert Fico volt kormányfő által fémjelzett részre, illetve a Pellegrini által alapított, haladóbb szellemiségűnek tartott Hang – Szociáldemokrácia nevű pártra. A járvány első hullámának lecsengésével Szlovákiában is csökkent a fő kormánypárt népszerűsége, de a felmérések 23,5 százalékkal még július közepén is az élen látták Matovicékat.
Több nyugati országban talán irigykedve szemlélték, hogy a visegrádi vezetők komoly politikai tőkét kovácsoltak a válságból. A szeptember azonban gyökeres változásokat hozott. A trend egyértelmű: mindenhol esik a kormányzó pártok népszerűsége, hol nagyobb, hol még nagyobb arányban. A visegrádi államokban az volt a cél, hogy másodszor ne legyen hasonló társadalmi zárlat, mint tavasszal, ne veszélyeztessék a gazdaságot, illetve a kormányok nem vették komolyan a szakemberek által előre megjósolt második hullámmal kapcsolatos figyelmeztetéseket. Csehországban Adam Vojtech volt egészségügyi miniszter már augusztusban szigorított volna a maszkviselés szabályain, Andrej Babis kormányfő azonban felülbírálta. A járványellenes szigorítás azért is késett, mert a társadalom egy részének már elege volt a megszorításokból. Míg tavasszal még népszerűnek számítottak a szigorú intézkedések, ezúttal már nem, s a kormányzó pártok fontosabbnak tartották saját népszerűségük fenntartását, mint az emberek egészségét.
Ez a stratégia azonban nagyon visszaütött. A napokban is foglalkoztunk azzal, hogy Csehországban példátlan bizalmi válság alakult ki a politikai vezetéssel szemben, miután múlt hétvégén már 10 ezer fölé szökött a napi megbetegedések száma. Miután a kabinet nem lépett időben, most már csak futni tud az események után, három hétre bezárták az iskolákat, szigorították a gyülekezési szabadságot, a maszkviselési szabályokat, de teljes zárlat egyelőre nem lesz, vagy legalábbis két hetet kivárnak ezzel a döntéssel. Akárhogy is határoznak majd, Andrej Babis és pártja, az ANO olyan spirálba került, amelyből nehéz lesz kikecmeregni. A kormánypárt népszerűsége 2018 októbere óta legmélyebbre, 24,5 százalékos szintre süllyedt, de ami különösen szembetűnő: a Kantar ügynökség felmérése szerint sem a koalíciós partner szociáldemokraták, sem a kabinetet kívülről támogató kommunisták nem kerülnének a parlamentbe. A megkérdezetteknek már mindössze 36 százaléka bízik Andrej Babis válságkezelésében.
A kormányfő egyetlen szerencséje az ellenzék megosztottsága. A Kalózpárt ugyan öt százalékra megközelítette az ANO-t, de a baloldali tömörülést nehéz lenne közös koalícióban elképzelni a konzervatív Polgári Demokrata Párttal (ODS). Utóbbi elnöke, Petr Fiala egy ízben az Anónál is rosszabbnak nevezte a „kalózokat”. Az pedig végképp szóba sem jönne, hogy a szélsőjobboldali SPD-t is bevegyék az új kormányba.
Szlovákiában is "fekete szeptembert" élt át a kormányzó Egyszerű Emberek párt. A hónap közepén 17 százalékon mérték, de a zuhanás nem állt meg, két októberi kutatás már csak 15 százalékon látta, ráadásul Pellegrini tömörülése mindkettő szerint átvette a vezetést. A kiváló tavaszi válságkezelés itt is a múlté. Igor Matovic kormányfő tömeges teszteléssel lenne úrrá a helyzeten, de ezt is folyamatos fenyegetésekkel próbálja meg elérni. Egy szeptember végi felmérés szerint a lakosság harmada még bízik benne, de ha így folytatja, hamarosan tovább romlik a megítélése.
Bár márciusban úgy látszott, Szlovákiában stabil koalíció jön létre Matovic pártja, a jobboldali populista Család Vagyunk, a liberális Szabadság és Szolidaritás, valamint a volt elnök, Andrej Kiska által fémjelzett Emberekért nevű párt részvételével, utóbbi egy új voksolás esetén már be sem jutna, a másik három pedig együttvéve is csak 36 százalék körüli eredményt érne el, vagyis messze nem kapnának elegendő mandátumot. A gond azonban itt is ugyanaz, mint Csehországban: nincs egységes ellenzék. Pellegrininek épp azzal a Ficóval kellene összefognia, akivel tavasszal nagyon összekülönböztek, a 8-10 százalékra jósolt szélsőjobboldali Mi Szlovákiánkért – Néppárt pedig elfogadhatatlan az összes demokratikus erő számára.
A vezető lengyel kormánypárt, a PiS két kis jobboldali partnerével szeptemberben még jól tartotta magát, amit részben az magyaráz, hogy az új fertőzések száma csak októberben gyorsult fel, részben pedig az, hogy a kabinet folyamatosan sulykolta, milyen kiválóan felkészült a második hullámra. Ezt szeptemberben még el lehetett adni az embereknek, mostanra azonban az adatok már messze nem támasztják alá. A napi újonnan regisztrált megbetegedések száma megközelíti a tízezret, ráadásul kedden 107 halálos áldozatról számoltak be. (Ami a lakosság arányában végzet teszteket illeti, a térségben messze Csehország vezet, a második Szlovákia, a harmadik Lengyelország és leszakadva a negyedik Magyarország.)
Csodák még Lengyelországban sincsenek, az emberek egyre kevésbé hiszik el a öntömjénező, „kiváló válságkezelését” hirdető kormánypropagandáját. Októberben három különböző közvélemény-kutató is 36-36 százalékon mérte a kabinet pártjait. Az ellenzéki Polgári Platform, a Balpárt, valamint a Lengyelország 2050 nevű formáció ezzel szemben összesen 41-44 százalékot kapna. Rég mértek utoljára ilyen rossz átlagot a kabinet formációi számára.
Egyelőre nem világos, hogy mennyire lesz tartós a trend, folytatódik-e a visegrádi államokban a kormánypártok népszerűségének erodálása, vagy stabilizálják támogatottságukat. A helyzetük mindenesetre nem egyszerű: teljes zárlatot továbbra sem akarnak, de arra egyelőre nem jöttek rá, hogy miként maradhat egyszerre talpon a gazdaság és szorítható vissza az új megbetegedések száma.
