Fidesz;választások;2022;

- Mentik a menthetőket: gyalogáldozatok a bástyákért

Több ismert politikusát sem indítja egyéniben 2022-ben a Fidesz. Utánajártunk, hogyan sakkozik a jelöltekkel Orbán Viktor.

Két okra vezethető vissza, hogy az elmúlt napokban – két évvel az országgyűlési választások előtt – a Fidesz közölte, több ismert politikusát sem indítja Budapesten. Előbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszterről derült ki, hogy 2022-ben nem méretteti meg magát a Hegyvidéken, majd Kocsis Máté frakcióvezető jelezte, nem indul egyéniben Józsefvárosban, de Varga Mihály pénzügyminiszter és Hollik István, a KDNP szóvivő sem lesz jelölt a II., illetve az V. kerületben. 

Az utóbbi már 2018-ban veszített az LMP-s Csárdi Antallal szemben, Gulyásra, Kocsisra és Vargára nézve pedig komoly kihívást jelent, hogy 2018-ban jóval kevesebben szavaztak rájuk, mint az ellenzéki nomináltakra összesen. Márpedig a DK, a Momentum, az MSZP-P, a Jobbik és az LMP már eldöntötte, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő: 2022-ben nem indítanak egymással szemben jelölteket. A Népszava augusztusi mandátumbecslése szerint, ha az ellenzék két év múlva is képes lesz produkálni a két évvel ezelőtti számokat, akkor a főváros mind a 18 egyéni választókerületét (evk) be fogja húzni, a 12 Pest megyei evk-ból pedig minimum 7-et.

Kormányzati források ugyanakkor a Népszavának azt mondták, nemcsak arról van szó, hogy Orbán Viktor igyekszik megvédeni embereit az arcvesztéstől.

Úgy tudjuk, Varga Mihály kérte a miniszterelnök-pártelnöktől, hadd induljon Budapest helyett Karcagon – ami 2014 előtt a politikus hátországa volt –, de nem kapott rá engedélyt. S ennek az az oka, hogy forrásaink szerint Orbán levonta az október 11-i borsodi időközi tanulságait.       

A tiszaújvárosi evk-ban másfél hete fideszes Koncz Zsófia 5 százalékpontos különbséggel győzött egy billegő kerületben, úgy, hogy a kampányban több miniszter, fideszes vezető is – többek között Varga, Gulyás és Kocsis – mellette korteskedett. Azaz Orbán úgy okoskodik, ha az ismert politikusoknak egy-egy evk-t kell megdolgozniuk, akkor nem jutna idejük besegíteni azoknak, akik a billegő körzetekben rászorulnak a támogatásukra.  

Ugyanakkor azzal, hogy Vargát és Gulyást is kivonja a megmérettetés alól, Orbán tovább csökkenti azon miniszterei számát, akiknek érdemi hátországuk van. Pedig 2014-ben az akkor tizenkét taggal megalakult harmadik Orbán-kabinetből heten is elmondhatták magukról, hogy önálló jogon kerültek a parlamentbe (Rogán Antal, Lázár János, Navracsics Tibor, Varga Mihály, Seszták Miklós, Fazekas Sándor, Hende Csaba).

Ha 2022 után is maradnak a jelenlegi miniszterek, akkor Nagy István agrárminiszter és Süli János paksi bővítési miniszter rendelkezik majd hátországgal, a többiek országgyűlési széke attól függ majd, hogy a pártelnök által véglegesített listán előkelő helyre kerülnek-e. Nagy a jobboldali bástyának számító Mosonmagyaróváron gond nélkül győzhet – legutóbb 54 százalékot szerzett –, a pártonkívüli Süli pedig úgy lett 77 százalékkal polgármester 2014-ben Pakson, hogy a Fidesszel szemben indult. Őket hiba lenne nem indítani, hiszen játszva nyerhetik a körzetüket.

Úgy fest, nemcsak a fajsúlyos miniszterek számát csökkenti ciklusról ciklusra Orbán, hanem az államtitkárok szintjén is egyre kevesebb az „erős ember”. Kásler Miklós kilenc államtitkára közül például csak ketten (Szabó Tünde és Rétvári Bence), az Információs és Technológiai Minisztérium tíz államtitkárából szintén ketten (Bodó Sándor, Cseresnyés Péter), a Miniszterelnökség tizenegy államtitkárából hárman (Potápi Árpád, Soltész Miklós, Zsigó Róbert), a Külgazdasági- és Külügyminisztérium hat államtitkárából egyedül Vargha Tamás jutott parlamenti mandátumhoz egyéni választókörzetből.

Ugyanakkor nemcsak a Fidesz 2018-as fővárosi jelöltjei bukhatnak két év múlva az ellenzéki összefogás miatt. 52 olyan evk van országosan, ahol 2018-ban a kormánypárti jelölt egyedül kevesebbet kapott, mint az ellenzéki indulók összesen. S több olyan kerület is van, amelyben jó pár település azóta – a tavalyi helyhatósági voksoláson – váltott pártot. Márpedig két éve ilyen választókerületekben indult a Fidesz több húzóneve: Rétvári Bence, Vargha Tamás, Völner Pál vagy éppen Cseresnyés Péter. De billeghet Kósa Lajos (Debrecen), Hoppál Péter (Pécs), Völner Pál (Esztergom) vagy éppen a frissen kinevezett állatvédelmi kormánybiztos Ovádi Péter (Veszprém) parlamenti széke is. Budapesten a fent említett politikusokon felül pedig Dunai Mónika, Simicskó István vagy Szatmáry Kristóf jövője is bizonytalan.

Az ellenzéki összefogástól függetlenül is inog Simonka György és Boldog István pozíciója – mindketten korrupciógyanúba keveredtek. Információink szerint nemcsak a győzelmükben nem bíznak a Fideszben, de indítani sem szeretnék őket.

Zárul az ollóRáadásul a kormánypárti politikusok "visszavonása" mögötti kalkulációk a 2018-as eredményeken alapulnak, amikor 49 százalékos listás eredményt ért el a Fidesz. Komránypárti forrásaink jelezték, számolnak azzal, hogy a koronavírus második hulláma és a gazdasági válság még komoly változásokat hozhat. A Závecz Research szeptemberi közvélemény-kutatása szerint már most hibahatáron belüli a különbség a Fidesz és az ellenzék egyesített támogatottsága között, a teljes népesség körében 34-32 százalékos az érték. 

A városvezetés szerint a budapestiek többsége a forgalom teljes megszüntetését, a Duna-part gyalogosbaráttá alakítását is támogatná.