Előfizetés

Hét ember, köztük két kiskorú ellen emeltek vádat a francia tanárgyilkosság miatt

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:26

Fotó: Michel Stoupak / AFP / NurPhoto
Egy 14 és egy 15 éves fiú a gyanú szerint azzal vált bűnrészessé, hogy pénzért cserébe megmutatta a gyilkosnak, Abdoullakh Anzorovnak a tanárt, akivel ő végezni akart. Mindkét fiút elengedték, de rendőri felügyelet alá, és nevelő szülőkhöz kerültek.
A francia terrorelhárítási ügyészség indítványára az illetékes vizsgálóbíró hét ember, köztük két kiskorú ellen emelt vádat terrorista gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt csütörtökre virradóan Samuel Paty tanár kegyetlen megölése ügyében. A történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A két kiskorú, egy 14 és egy 15 éves fiú a gyanú szerint azáltal vált bűnrészessé, hogy pénzért cserébe megmutatta a gyilkosnak, Abdoullakh Anzorovnak a tanárt, akivel ő végezni akart. Mindkét fiút elengedték, de rendőri felügyelet alá, és nevelő szülőkhöz kerültek. A gyanúsítottak között van Brahim China, a megölt tanár egyik 13 éves diákjának az apja is. A férfi a Facebookon két videófelvételt tett közzé, amelyben a tanár ellen uszított, mert órán Mohamed-karikatúrákat mutatott be. Az apát és Abdelhakim Sefrioui iszlamista prédikátort azzal vádolják, hogy néven nevezték a tanárt, és célponttá tették a közösségi oldalakon. Ellenük is terrorista gyilkosságban való bűnrészesség a vád. A támadó három barátját is vád alá helyezték. Közülük ketten, Naim B. és Azim E. szállították gépkocsival a gyilkost a középiskolához, a harmadik, Yussuf C. pedig jelen volt, amikor az iszlamista megvette a kést, amellyel megölte áldozatát. Őket terrorista bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják. A nagykorú vádlottak előzetes letartóztatásba kerültek az öt napig tartott kihallgatások után. Az apával a csecsen támadó közvetlenül is felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, pontosan mi hangzott el a tanórán a karikatúrákkal kapcsolatban. A prédikátor ügyvédje azt állítja, hogy ügyfele és az iszlamista gyilkos között nem volt semmilyen kapcsolat. Szerinte „megrendelők állnak a merénylet mögött, akik most feltehetően örülnek, hogy a nyomozás két periférikus figurára koncentrál, akik soha nem akarták ezt a szörnyűséget”. Az ügyvéd szerint a „veszélyes emberek, akik kiképezték Anzorovot, biztonságos helyen vannak és másokat is ki fognak képezni". Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért „sértő módon mutatta meg a profétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett, és azt kérte „testvéreitől: imádkozzanak érte, hogy Allah elismerje mártírként”. A Le Monde című napilap értesülése szerint a közelmúltban radikalizálódott csecsen támadó, Abdoullakh Anzorov júniusban nyitott Twitter-profiljáról – amelyen vállalta a merényletet – egyértelműsíthető, hogy szeptember 25. óta keresett áldozatot dzsihadista merénylettervéhez. Többször utalt arra, hogy le akar valakit fejezni. Aznap egy 25 éves pakisztáni férfi egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét. Samuel Paty áldozatként való kiszemelése előtt Abdoullakh Anzorov három olyan ember címét is megszerezte, akit bűnösnek tartott azért, mert szerinte megsértette a profétát.

„Folytatjuk, Tanár úr!”

Emmanuel Macron francia államfő szerint az iszlamista támadásban öt nappal ezelőtt meggyilkolt történelemtanárnak azért kellett meghalnia, mert a „köztársaságot testesítette meg”. Samuel Paty végső búcsúztatásán az elnök kijelentette, hogy Franciaország nem mond le a szólásszabadságról és a szekularizációról. „Samuel Patyt azért ölték meg, mert az iszlamisták a jövőnket akarják, és tudják, hogy olyan békés hősökkel, mint amilyen ő volt, nem kaphatják meg azt” – mondta Emmanuel Macron a párizsi Sorbonne-egyetemen udvarán annak a 47 éves tanárnak a tiszteletére rendezett állami megemlékezésen, akit múlt pénteken megölt és lefejezett egy csecsen iszlamista. Az eset a nyílt utcán, a Párizstól ötven kilométerre lévő Conflans Saint-Honorine-ban, attól a középiskolától nem messze történt, amelyben a tanár a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak. Beszédében a köztársasági elnök ismételten elítélte azokat „a gyávákat”, akik kiszolgáltatták Samuel Patyt a „barbároknak”. „Nem fogok beszélni arról a terrorista hordáról, a tettestársaikról és mindazon gyávákról, akik elkövették vagy lehetővé tették ezt a merényletet” – mondta Emmanuel Macron a megölt tanár hozzátartozói, vezető politikusok és mintegy négyszáz meghívott vendég előtt. Utóbbiak között voltak Samuel Paty tanítványai és más középiskolák diákjai is.
„Folytatjuk, Tanár úr! Védeni fogjuk a szabadságot, amelyet olyan jól tanított, és képviselni fogjuk a szekularizációt, nem mondunk le a karikatúrákról, a rajzokról, még akkor sem, ha mások ezt teszik” – hangsúlyozta az elnök, „gyalázatos és ostoba konspiráció, hazugságok és a mások gyűlölete” áldozatának nevezve őt. Samuel Paty a „köztársaság arca lett (...), mi pedig folytatjuk a harcot a szabadságért és a felvilágosodottságért” – mondta a beszéde végén a köztársasági elnök a tanár koporsója előtt.

Zárt körű átadási ünnepség

A megemlékezés előtt Emmanuel Macron a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozta a tanárnak. A Sorbonne-egyetem aulájában tartott zárt körű átadási ünnepséget a család kérésére nem közvetítették a televíziók. A búcsúztatáson beszédet mondtak a megölt tanár kollegái és barátai is, és egy párizsi diák felolvasta Albert Camus levelét, amelyet az író a Nobel-díj átvétele napján írt egykori tanárának, Louis Germainnek. A mintegy egyórás búcsúztatást az egyetem előtti téren több százan követték óriás kivetítőkön, az országos tévécsatornák pedig élőben közvetítették. A 47 éves Samuel Patyt a csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező 18 éves Abdouallakh Anzorov gyilkolta meg, mert Mohamed-prófétáról készült karikatúrákat mutatott diákjainak. A rendőrség agyonlőtte az elkövetőt, aki semmilyen kapcsolatban nem állt sem a tanárral, sem az iskolával. A terrorelhárítási ügyészség szerdán hét ember, köztük két kiskorú ellen javasolt vádemelést terrorista indíttatású emberölésben való bűnrészesség gyanúja miatt.

Az EP szankcionálná Lukasenkát és felfüggesztené a tárgyalásokat

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.21. 22:31
Minszki nyugdíjasok is változásokat követeltek hétfőn
Fotó: - / AFP
Uniós feltételek: vessenek véget a hatósági erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, tartsanak új, szabad és tisztességes választásokat.
Az uniós szankcióknak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre is ki kell terjednie – szavazták meg nagy többséggel ajánlásaikat szerdán az Európai Parlament képviselői. A brüsszeli testület tagjai rámutattak: az EU és Fehéroroszország közötti partnerségről szóló tárgyalásokat mindaddig fel kell függeszteni, amíg az országban meg nem szervezik az új, szabad és tisztességes választásokat.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EP vitáján
Fotó: FRANCISCO SECO
A jelentésben a képviselők megerősítik, hogy véget kell vetni a békés tüntetők elleni hatósági erőszaknak, szabadon kell engedni a politikai foglyokat, továbbá, hogy a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki politikus által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismerik el a fehéroroszok legitim képviselőjének.    Fehéroroszországban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Lukasenka ellen, aki a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg az augusztus 9-i elnökválasztáson. A fehérorosz ellenzék szerint a voksolást elcsalták, és a nemzetközi közösség több tagja sem ismeri el annak eredményét. A megmozdulásokon többen meghaltak, százak megsebesültek és ezreket őrizetbe vettek. A Lukasenkával szemben a hivatalos választási adatok szerint alulmaradt elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült.

Egymillió fölött a koronavírus-fertőzöttek száma Spanyolországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.21. 22:00
A spanyolországi Granadai Egyetemen is felkészült csapat végzi a tömeges tesztelést
Fotó: Álex Cámara / NurPhoto/AFP
Úgy becsülik, a jelentős számú teszteléssel az esetek 70 százalékát sikerült azonosítani.
Spanyolországban átlépte az egymilliót a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma – jelentette szerdán a spanyol egészségügyi minisztérium. Közölték: 24 óra alatt több mint hatezer új esetet igazoltak a PCR-tesztek, míg a regisztrált esetszám mintegy 17 ezerrel emelkedett kedd óta. Október 11-e és 17-e között mintegy 750 ezer PCR-tesztet végeztek el az országban, beleszámítva az állami és a magán laboratóriumokban készült vizsgálatokat is.  A spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ úgy becsüli, hogy a koronavírusos esetek 70 százalékát sikerül azonosítani a jelenlegi tesztelési kapacitásokkal. 
Spanyolországban beváltak a gyorstesztek
Fotó: Álex Cámara / NurPhoto/AFP
A dél-európai országban százezer emberből átlagosan 332 fertőzött. Az ország 17 tartományából nyolc marad alatta az országos átlagnak, míg a többi meghaladja. A legmagasabb a fertőzöttek aránya az észak-spanyolországi Navarrában, ahol százezerből 1021-en kapták el a vírust. Csütörtöktől korlátozzák a tartomány területéről a szabad ki- és belépést, továbbá bezárják a vendéglátó egységeket is hét hétre. A fertőzés eddigi halálos áldozatainak száma 34366. Az elmúlt egy hétben 575-en vesztették életüket, szerdán 43-an hunytak el – olvasható a minisztérium jelentésében. Covid-19 megbetegedéssel jelenleg 13698-an vannak kórházban, Intenzív osztályon 1930 pácienst kezelnek.