Előfizetés

Ez a három dolog a kulcsa a vírus terjedésének

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.23. 07:19

Fotó: David Cliff / AFP/NurPhoto
A háztartások, a giga események és a nemzetközi utazások.
Amerikai tudósok azonosították a SARS-CoV-2, vagyis az új koronavírus okozta világjárvány három fő hajtóerejét: a háztartásokat, a szuperterjesztő eseményeket és a nemzetközi utazásokat. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi karának kutatói a Science tudományos folyóiratban jelentették meg korábbi vizsgálatokat áttekintő tanulmányukat. Elizabeth Lee, a kutatás egyik résztvevője azt írta, hogy a SARS-CoV-2-fertőzések egy jó része feltehetően a háztartásokban történik. A kutatók több tanulmányra hivatkoznak, amelyek alapján a fertőzések 46-66 százaléka háztartási eredetű. Mind a korábbi kontaktkutatásokról szóló tanulmányok, mind pedig egy több mint 59 ezer eset vizsgálatán alapuló dél-koreai kutatás arra a következtetésre jutott, hogy 
az egy háztartásban élők között hatszor nagyobb a fertőzés veszélye, mint más szoros kontaktusok esetében.

A házaspárok esetében kétszerese a valószínűsége annak, hogy megfertőződnek a háztartásukban élő más felnőttekhez képest. A többgenerációs háztartásokban az idősek extra kockázatnak vannak kitéve, ha a fiatalabb családtagoknak munkába vagy iskolába kell járniuk – olvasható a tanulmányban. „Ez egybecseng azzal a ténnyel, hogy a közös háztartásban élés más légúti vírusok fő terjedési helyszíne is” – hangsúlyozták a kutatók. Hasonló veszélyt jelentenek az ítéletvégrehajtási intézmények, a csoportos szállások vagy az ápolási otthonok, és példaként hozták fel, hogy egy hajléktalanszálló lakóinak 66 százaléka, egy idősotthon lakóinak 62 százaléka és egy börtönszárny 80 százaléka fertőződött meg a vírussal. És bár a bennlakók ritkán hagyják el ezen intézményeket, az ott dolgozók és a látogatók összekötik őket a kinti közösségekkel. Noha sok fertőzés történik az otthonokban, a járvány fenntartásához alapvetően szükségesek olyan események, amelyek ezeket a közösségeket összekötik – írták az amerikai tudósok. Különböző tényezők bonyolult összjátékától függ, hogy végbemegy-e a fertőzés. Fontos szerepet játszanak az úgynevezett szuperfertőző események, vagyis azok a helyzetek, amikor egy – akár tünetmentes – fertőzött sok másnak adja tovább a kórokozót. A közelmúltban ilyen eseményként azonosították a kóruspróbákat, az istentiszteleteket, az esküvőket, és ilyen helyszínként a húsüzemeket, ahol kis számú fertőzött nagyon nagy számú embernek adhatta tovább a vírust. A kutatók olyan tanulmányokra utaltak, amelyek szerint a fertőzések 80 százalékát az esetek tíz százaléka okozza. A harmadik erő, amely a járványt fenntartja, a kutatók szerint a régiók és országok közötti utazások. Már néhány, nagy távolságokat megtévő utazó elég ahhoz, hogy a vírus világszerte elterjedjen. „Ez az oka, hogy a kezdeti utazási korlátozások nem tudták megállítani az új koronavírus globális terjedését, noha talán lassították a világjárványt” – írták. A kínai szabályok mutatták meg, hogy milyen szigorú utazási korlátozásokkal lehet csak a vírust megállítani.

Trump gyökeresen megváltozott az utolsó jelölti vitára

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.23. 06:39

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP or licensors
Megnyugodott, de azért nem maradt el a másik megszégyenítése most sem. Kína, korrupció, orosz pénz is előkerült az elnökjelölti vitán.
Donald Trump amerikai elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden volt alelnök lényeges kérdésekről és higgadtan vitázott az utolsó elnökjelölti vitán, amelyet a Tennessee államban lévő Nashville-ben rendeztek meg csütörtökön este. Trump egy adott pillanatban meg is dicsérte a vitavezetőt Kristen Welkert, az NBC televízió munkatársát. A rendezvény előtt az elnökjelölti vitát rendező bizottság rögzítette a szabályokat: mindkét politikus két-két percet kapott a válaszokra és fél percet a viszontválaszokra. A műsorvezető be is tartatta ezt. Trump a korábbi vitáktól eltérően nem volt indulatos, elemzők azonban arra felfigyeltek, hogy Biden többször is gúnyosan „ez a pasas” megszólítással illette az amerikai elnököt. A vita fő témái a koronavírus-járvány, a Biden-család üzleti ügyei, külpolitikai kérdések, az egészségbiztosítás reformja, az illegális bevándorlás problémája, a faji kérdés és a klímaváltozás voltak. 
A koronavírus-járványt érintve Joe Biden az elnököt okolta a járvány halálos áldozataiért. Szinte szó szerint ismételte meg az első elnökjelölti vitán mondottakat, miszerint Trump nem tudja kezelni a járványt, és szerinte pánikba esett, amikor az kitört. Úgy vélte, hogy az elnöknek nincs átfogó terve a járványkezelésre. Trump ezzel szemben emlékeztetett, hogy a járvány kitörésekor lezárta a repülőtereket először a Kínából, majd az Európából érkező repülőgépek előtt, amiért a demokraták, köztük Biden is, idegengyűlölőnek nevezték őt. Az elnök – utalva arra, hogy Biden hónapokig a háza alagsorában berendezett stúdióból kommunikált az emberekkel – hangsúlyozta: elnökként nem engedhette meg magának, hogy bezárkózzék.

Az orosz kártya

„Én soha nem kaptam pénzt Oroszországtól, Bidenék igen” – jelentette ki Donald Trump, utalva azokra a nyilvánosságra került e-mailekre, melyek szerint Biden fia, Hunter Biden orosz oligarcháktól kapott pénzt, ukrán gázcégnél dolgozott, amikor az apja alelnök volt és jövedelmező üzleteket kötött Kínában. Hunter Biden áruba bocsátotta azt, hogy alelnök apja révén bejárása van a Fehér Házba – hangoztatta Trump. Biden lényegében nem reagált a fia üzleti ügyeire, bár azt állította, hogy Hunter Biden nem tett semmi törvénybe ütközőt. Kijelentette, hogy ő soha nem kapott pénzt sem oroszoktól, sem ukránoktól, sem kínaiaktól. „Nem a családról van szó” – fogalmazott, mire Trump azzal replikázott, hogy „ez tipikus politikusi válasz. Hozzáfűzte: „gyerünk, Joe, te jobban is tudod ezt csinálni”. Biden felemlegette, hogy Trumpnak bankszámlája van Kínában, és több adót fizetett ott, mint Amerikában. Az elnök a válaszában leszögezte – ami egyébként az amerikai sajtóban már többször is megjelent –, hogy évekkel korábban a vállalatának volt kínai bankszámlája, amely már jóval azelőtt megszűnt, hogy ő indult volna a 2016-os elnökválasztáson. Az adóbevallásáról megjegyezte: milliókat fizetett be adóelőlegként. Trump később azt mondta: „Joe, rólad azt mondják, hogy korrupt vagy”. Biden erre nem reagált. 
People watch 2020 final presidential debate
Fotó: Tayfun Coskun / 2020 Anadolu Agency
A műsorvezető rákérdezett az amerikai választásokba történő iráni és orosz beavatkozási kísérletekre. Biden azt állította, hogy az oroszok Trump győzelmét óhajtják, mert „tudják, hogy ismerem őket és ők ismernek engem”. A beavatkozási kísérletekről leszögezte, hogy „bármelyik ország, amely megpróbál beavatkozni, megfizeti majd ennek az árát”. „Senki nem keményebb Oroszországgal, mint én” – fogalmazott Trump. Hangsúlyozta: éppen az orosz veszélyre hivatkozva sikerült meggyőznie a NATO-tagokat arról, hogy emeljék költségvetési hozzájárulásaikat az észak-atlanti szövetségben. Biden bírálta Trump Észak-Koreával kapcsolatos politikáját, az elnök erre leszögezte: a tárgyalásoknak köszönhetően sikerült elkerülni a háborút, amelyet Obama neki a hatalomátadáskor reális veszélyként vázolt fel. Hevesebbek voltak az állásfoglalások az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítás és az illegális bevándorlás ügyeiben. Trump szocialisztikusnak nevezte az Obamacare-t, míg Biden azt fejtegette, hogy az egészségbiztosítás nem kegy, hanem jog, amely mindenkinek jár. Trump hitet tett amellett, hogy az Obamacare kiegészítéséhez törvényben, vagy elnöki rendeletben rögzíti, hogy a biztosítók azokkal is kötelesek megállapodni, akiknek már a biztosítást megelőzően komoly betegségük van. 
Az illegális bevándorlásról szólva Biden azt ígérte, hogy – amennyiben megválasztják elnöknek – állampolgárságot ad 11 millió illegális bevándorlónak. A műsorvezető megkérdezte Bident: miért kellene az amerikaiaknak bízniuk benne, hiszen a migráció problémáját az Obama-kormányzat nyolc éve alatt nem oldották meg. Biden úgy válaszolt: ezúttal ő nem alelnök, hanem elnök lesz, és hivatalba lépése után egy hónapon belül előterjeszti javaslatát valamennyi illegális migráns amerikai állampolgárságára. A vitában felmerült a határt szülők nélkül átlépő gyermekek ügye is. Trump hangsúlyozta: ezeket a gyerekeket az embercsempészek hozzák át, felhasználva őket a céljaikra, Emlékeztetett arra is: az első „ketreceket”, ahol ezeket a kisgyermekeket átmenetileg elhelyezték, az Obama-kormányzat állította fel. Trump kérdésbe foglalva az álláspontját, úgy fogalmazott: az Obama-Biden kormányzatnak nyolc éve volt, miért nem oldott meg egy sor problémát, például az illegális bevándorlást, vagy a büntetőjogi reformot. Biden „a szavak embere, és nem a cselekvésé” ismételte meg Trump többször is. A faji kérdésről szólva Biden megismételte, hogy az Egyesült Államokban rendszerszintű a fajgyűlölet. Rasszizmussal vádolta meg Trumpot, aki leszögezte: Lincoln óta ő a legkevésbé rasszista elnöke az országnak, és a feketék számára ő a legjobb elnök.

Franciaországban kiterjesztik az éjszakai kijárási tilalmat

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.22. 22:08

Fotó: ARIE BOTBOL / AFP
A franciák több mint kétharmadát érinti szombattól az éjszakai kijárási korlátozás, amelyet a koronavírus-járvány megfékezésére a kormány az ország száz megyéjéből 54-re terjeszt ki.
Jean Castex miniszterelnök csütörtökön Párizsban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az este 9 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalom 46 millió franciát fog érinteni (a 66 millióból), miután a járvány terjedése "szélsőségesen magas szintet ért el".
"A következő hetek nehezek lesznek, és a kórházak osztályai kemény próbatételnek lesznek kitéve"

- fogalmazott a kormányfő, jelezve, hogy a november "megpróbáló" lesz, és a halottak száma tovább fog emelkedni. Múlt szombat óta 16 megye kilenc nagyvárosában (Párizs, Lille, Rouen, Saint-Etienne, Toulouse, Lyon, Grenoble, Aix-en-Provence és Marseille körzete, valamint Montpellier) van életben éjszakai kijárási tilalom. A korlátozás eddig mintegy 20 millió franciát, a lakosság harmadát érintette. A kormány az intézkedést szombaton terjeszti ki 54 megyére, legalább hat hétre. A tavaszi általános karanténhoz hasonló rendszert vezetett be a kormány: a nagyvárosokban este 9 óra utcán utcára lépőknek előzetesen ki kell tölteniük egy formanyomtatványt, amelyen megjelölik a lakhelyelhagyás indokát és idejét. Ennek hiányában, vagy este 9 óra után indokolatlan lakhelyelhagyás esetén a rendőrök 135 euróra (mintegy 50 ezer forint) büntethetik a szabályszegőket, de visszaesők esetében hat hónap szabadságvesztés és 3750 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A megjelölt időszakban minden üzletnek és nyilvános helynek zárva kell tartania. Kivételt jelentenek az egészségügyi intézmények mellett az olyan éttermek, amelyek vállalnak házhozszállítást. Ha olyan vonatra vagy repülőre van jegye valakinek, amely este 9 óra után érkezik vagy indul, akkor az érvényes jegyet kell az utcán járőröző rendőröknek igazoltatáskor felmutatni. A munkából hazatérők, illetve oda indulók is az utcán tartózkodhatnak az éjszakai órákban, és rászoruló ember ellátása vagy a kutyasétáltatás is kivételt jelent a kijárási tilalom alól. A miniszterelnök elmondta: szombat óta a rendőrök 32 033 alkalommal igazoltattak és 4777 embert büntettek meg, mert nem tartotta be a kijárási tilalmat. A járvány tavaszi első hulláma csaknem 30 ezer áldozatot követelt Franciaországban, ahol jelenleg felfelé tart a járvány görbéje, s a nyár óta további 4 ezer áldozatot követelt a Covid-19 betegség. Az elmúlt 24 órában 165-en hunytak el. Az intenzív osztályon ápoltak száma május óta hétfőn emelkedett először kétezer fölé, szerda este 2239 súlyos beteget ápoltak a kórházakban. Ez a szám még elmarad a járvány első hullámának tetőzésétől, amikor is több mint hétezren voltak lélegeztetőgépre kapcsolva, de napról napra egyre többen kerülnek kórházba, az elmúlt héten már több mint 9 ezren. Az ország északi megyéiben, valamint Lyonban és Párizsban az intenzív ágyaknak már több mint 60 százalékán koronavírusos fertőzöttek fekszenek. Strasbourg önkormányzata délelőtt jelentette be, hogy a járványhelyzet miatt idén nem rendezik meg a hagyományos karácsonyi vásárt, ami az egyik legjelentősebb Európában. A kormány szeretné elkerülni a tavasszal két hónapra bevezetett általános karantént, de legalább 2021. április 1-ig tervez korlátozásokat (kijárási tilalom, intézmények bezárása, gyülekezési korlátok) a szerdai kormányülésen megvitatott törvénytervezet szerint. Az éjszakai kijárási tilalommal sújtott megyék újabb kormányzati támogatásokra számíthatnak. Roselyne Bachelot kulturális miniszter csütörtökön azt közölte, hogy a kulturális szektor 115 millió eurós gyorssegély kap, ebből 85 millió euró jut a színházi dolgozóknak és 30 millió euró pedig a filmforgalmazóknak.