Előfizetés

Nyelik a milliárdokat az állami cégek

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.24. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Október 20-ig 479 milliárd forint költöttek állami cégek feltőkésítésre, alapítására, vagy magáncégek megvásárlására.
Szeptember végén az államháztartás hiánya 2270 milliárd forint volt, a koronavírus-járvány és főként a kormány sajátos gazdaságvédelmi költekezései miatt. A háromnegyed év alatt az egészségügyi védekezésre 581 milliárd forintot költöttek eszközbeszerzések címszó alatt, ebből bő háromszáz milliárdot tettek ki a botrányos lélegeztetőgép-vásárlások. A Pénzügyminisztérium adatai szerint eközben 163 milliárd forint ment el honvédelmi eszközbeszerzésekre harckocsikra, helikopterekre, míg a járvány miatti versenyképesség-növelő gazdasági támogatásokra 159 milliárd forintot fordítottak. A hiányt növelték még az állami cégekkel kapcsolatos manőverek is. Csak az első kilenc hónapban 354 milliárd forintot költöttek erre a célra, októberben pedig további 125 milliárd forintot jutott ugyanerre a célra, vagyis október 20-ig 479 milliárd forint költöttek állami cégek feltőkésítésre, alapítására, vagy magáncégek megvásárlására. A kormány a legritkább esetben közli, hogy mely cégekre költ el akár több száz milliárd forintot, jelenleg biztosan annyit tudni, hogy az Eximbank az idén 14,3 milliárdot kapott. Jutott 750 millió a Manevi Zrt. tőkeemelésére is, amely az elmúlt években egy partiumi szálloda megvásárlásában vett részt Romániában. Az idén 6,2 milliárd forint ment a Nemzetközi Beruházási Bankba. Mint ismeretes, az orosz kormány által dominált ex-KGST-bank a kormány támogatásával székhelyet alapított Budapesten, ezzel kivívva több NATO-tagállam titkosszolgálatának aggodalmát. A költségvetési beszámoló szerint több állami cég is veszteségesen működik, emiatt komoly támogatásra szorul: a nemzeti kukaholding, azaz az NHKV Zrt. csak az idén 20 milliárd forintot, a rezsicsökkentés miatt évek óta szenvedő regionális vízművek pedig 14 milliárdos tőkeinjekciót kaptak. Ám ezek az ügyletek csak a jéghegy csúcsát jelentik, különböző minisztériumok az év hátralévő hónapjaiban még száz milliárd forint értékben költhetnek a felügyeletük alá tartozó cégek tőkéjének rendezésre a már elfogadott kormányhatározatok alapján. A kormány mindezt gazdaságvédelmi kiadások között rejti el, így különösebben fel sem tűnik, hogy nagyságrendileg közel annyi pénzt szívtak fel az állami cégek (478 milliárdot), mint amennyi az egészségügyi eszközbeszerzésekre ment el (581 milliárd forint).  Mindezek alapján nem meglepő, hogy az államháztartás hiánya gyorsan hízik, hisz a válság következtében csökkenek az adóbevételek is. A szeptember végi 2270 milliárd forintos hiány, az év végéig akár 3600 milliárd forintra is hízhat, per pillanat ez a kormány nem hivatalos hiánycélja is az eredetileg a 2020-as költségvetésben jóváhagyott 367 milliárd forinttal szemben.  

„Kötéltáncot jár a jegybank, ami veszélyes produkció”

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.24. 06:20
Matolcsy György
Fotó: Népszava
A hazai deviza az év eleje óta kilenc százalékkal gyengült, ami a legnagyobb esés a régióban. Veszélyes gyakorlatot folytat az MNB.
Az MNB célja, hogy alacsony kamatkörnyezettel támogassa a beruházásokat. A bizonytalanság és az alacsony kamat kombinációja azonban megviseli a forint árfolyamát, az egyre gyengülő deviza viszont az inflációt hajtja fölfelé. Így kötéltáncot jár a jegybank, ami veszélyes produkció – így összegzi a magyar deviza körüli bizonytalanságot a Raiffeisen Bank negyedéves jelentésében Török Zoltán, a bank vezető elemzője. A forint helyzetét jól mutatja, hogy egy év alatt az euróval szemben a forint 9 százalékkal értékelődött le, míg a régiós társaké 5-6 százalékkal. Öt év távlatában a forint értékvesztése 16 százalékos volt, míg a złotyié 6 százalék, a cseh korona euróban kifejezett ára pedig nem változott. Még szembetűnőbb a különbség, ha tíz évet tekintünk, ugyanis a forint esetében már 30 százalékot meghaladó leértékelődésről beszélünk, ami háromszor nagyobb a csehek vagy a lengyelek fizetőeszközének az értékvesztéséhez képest. A Raiffeisen elemzői idénre öt százalékos GDP csökkenést várnak, jövőre 4 százalék lehet a növekedés, mindezt viszonylag magas inflációs mutatók mellett: az idei 3,4 százalékos éves drágulás után jövőre 3,6 százalékos inflációt ütemet jósolnak. Az idei első félévben 6,1 százalékkal csökkent a GDP, a harmadik negyedben az előzetes várakozások szerint ez az ütem 5 százalékra lassult. Az utolsó három hónap megítélése nem egyszerű, látva a járvány felerősödött második hullámát, amely az egész Európát sújtja. A járvány gyors terjedése miatt egyre óvatosabbak a fogyasztók és a vállalkozások, ami a csökkenő költekezés és továbbra is elmaradozó beruházások irányába tereli a gazdaságot a negyedik negyedévben – fogalmaznak az elemzők. Ezért a negyedik negyedre viszonylag széles sávban 4-7 százalék közötti visszaesésre számítanak.
Az elmúlt években bekövetkeztetett jelentős forintleértékelődés is pörgette a magyar gazdaságot, ugyanis az évente 8-10 százalékkal emelkedő, a forintban mért bérköltségeket nagyobbrészt ellensúlyozta a devizánk értékvesztése. A leértékelődés másik eredménye pedig az volt, hogy az exportáló cégek érdemi befektetés nélkül nagyobb forintbevételre tettek szert – így a forintban kifejezett jövedelmezőségük nőtt -, vagyis erőteljesebben pörgött a gazdaság. A Raiffeisen elemzői szerint a forint gyengeségének oka a gazdaság(politika) alapjainál keresendő: magyar gazdaság sérülékenysége továbbra is nagyobb, mint a régiós társaké. Ezt kézzelfogható módon ragadja meg a hitelminősítésekben meglévő különbség. Másrészt a gazdaságpolitika ambíciói is eltérőek. Magyarországon az MNB fő fókuszába a gazdasági növekedés alacsony kamatokkal történő serkentése került az elmúlt években. Az emiatt szuperalacsonyan tartott forintkamatszint ára az volt, hogy a romló nemzetközi hangulatban már nem sikerült a jegybanknak stabilan tartani a forintárfolyamot. 2020-ban pedig elemi erővel sodródott korábban elképzelhetetlen szintekre az árfolyam, miközben a világon egyedülálló módon, a még drámaibb leértékelődést kamatemeléssel volt kénytelen megakadályozni az MNB. A kilátásokat illetően sem túl bizakodók a Raiffeisen Bank elemzői: a feltörekvő piaci devizák további gyengélkedése egyelőre velünk marad. Mindeközben az MNB gazdaságpolitikai preferenciái jottányit sem változnak: cél a minél alacsonyabb kamatkörnyezet fenntartása. Török Zoltán szerint az előttünk álló koronavírus-járvánnyal terhelt egy évben nem kell számítani sem a forint jelentősebb leértékelődésre, sem a felértékelődéstől nem kell tartanunk. A túlzott leértékelődés már veszélyezteti a jegybank inflációs célját, így ahogy tette idén két alakalommal is, a kamatok emelésével a forint segítségére sietne. Ezért a következő egy évben oldalazó forintárfolyam várható: 2020 végére 355, 2021 végére pedig 360 forintos eurót vár az elemző, ugyanis az MNB abban érdekelt, hogy a jelenlegi szinthez képest ne gyengüljön a forint tartósan és jelentősen, abban viszont nem, hogy erősödjön.

Bizonytalan hónapok jöhetnek

Mind a magyar, mind az európai gazdasági és politikai döntéshozók, abban reménykedtek, hogy koronavírus második hulláma kisebb pusztítást végez mind az emberéletekben, mind a gazdaságban. A reménykedésnek vége: az EKB elnöke, Christine Lagarde rossz ómennek nevezte a járvány felfutását, ami jelentős kockázat a gazdasági kilátásokat illetően. Az elnök szerint a romló gazdasági kilátásokra a jegybank újabb élénkítéssel reagálhat. Európában az elmúlt hónapokban a kereslet visszaesése miatt már így is deflációt (árszínvonal csökkenést) mértek. Hasonló üzenetet fogalmazott meg Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke is. A politikus szerint csökkenteni kell a bizottság júliusi előrejelzését, ami 6 százalék körüli GDP visszaeséssel számolt, ugyanis akkor még azzal a feltételezéssel éltek, hogy az őszi-téli hónapokban már nem lesznek újabb jelentős korlátozó intézkedések. Ez a feltevés pedig láthatóan nem igazolódott be – összegezték az Erste Bank elemzői. 

Sztrájkbizottság alakult a Continental makói telephelyén

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.23. 15:13

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A szakszervezet kifogásolja, hogy az üzemben tavasszal a termelés visszaesésére hivatkozva csökkentették a dolgozói létszámot, az elmúlt időszakban azonban a megrendelések emelkedése nyomán munkaerőhiány lépett föl. A vállalkozás tudatta: cégvezetés folytatni kívánja a kollektív szerződés egyeztetését.
A szakszervezet és a vezetés között folyó tárgyalások megakadása miatt sztrájkbizottság alakult a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói gyárában csütörtökön – tájékoztatta a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) az MTI-t. A vállalkozás pedig tudatta: cégvezetés folytatni kívánja a kollektív szerződés egyeztetését. A VDSZ közleménye szerint a Continental makói gyáregységében nyár óta tartottak a megbeszélések, miután a munkáltató egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést. Az egyeztetések azonban lassan haladtak, és várhatóan csak novemberben folytatódhatnak. A szakszervezet kifogásolja, hogy
az üzemben tavasszal a termelés visszaesésére hivatkozva csökkentették a dolgozói létszámot, az elmúlt időszakban azonban a megrendelések emelkedése nyomán munkaerőhiány lépett föl. A szűkülő munkavállalói létszám miatt a növekvő igényeket egyre nehezebben tudják kielégíteni. A dolgozók terhelése jelentősen nőtt, egyes munkavállalóknak hosszú ideje nincs szabad hétvégéjük.

A közlemény idézte Székely Tamás, a VDSZ elnökét, aki szerint nem maradt más eszköz a nyomásgyakorlásra, mint első lépésként a sztrájkbizottság megalakítása. A Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. közleménye szerint július 1-jén kezdték meg az egyeztetést a makói és váci telephelyen a kollektív szerződés megújításáról annak érdekében, hogy a közel húsz éve készített és időközben kiegészített megállapodást a jelenlegi munkaerőpiaci környezethez és az aktuális szabályozáshoz igazítsák. A cégvezetés szerint fontos, hogy a szerződés által szabályozott munkaviszonyra vonatkozó jogok és kötelezettségek tartalma és annak gyakorlása, valamint a szakszervezet és a munkáltató együttműködésének hatékonysága is maximálisan hozzájáruljon a vállalat jövőbeli sikeréhez és fenntarthatóságának biztosításához. Ugyanakkor növelni kell a rugalmasságot a váci és makói telephely eltérő adottságainak kezelésére, ami korábban korlátozottan volt lehetséges. A vállalat a munkavállalók és a munkáltató szempontjából minél kiegyensúlyozottabb megoldásra törekszik az új kollektív szerződés megalkotásakor, együttműködésben a szakszervezettel. A közleményben leszögezték,
a munkáltató továbbra is készen áll a kollektív szerződés megújítására, és bízik abban, hogy mihamarabb megállapodás születik, amihez minden résztvevő elkötelezettsége és konstruktív hozzáállása szükséges.

A sztrájkbizottság megalakulásáról csütörtök délután tájékoztatta a munkavállalókat a szakszervezet, a munkáltató felé követeléseket nem fogalmaztak meg ezidáig – áll a közleményben. A Magyarországon nyolcezer munkavállalót foglalkoztató Continental honlapja szerint a ContiTech AG magyarországi leányvállalata, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. makói és váci telephelyének a csoport legnagyobb és legmeghatározóbb tagja. Vácott hűtő-fűtő csövek és üzemanyagtömlők gyártása és szerelése mellett, műanyag- és fémtermékeket állítanak elő. Makón hűtő-fűtő csövek gyártását és szerelését végzik. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. – a megelőző évhez képest csaknem 10 százalékkal csökkenő – nettó árbevétele 2019-ben meghaladta a 73 milliárd forintot, ennek több mint 95 százaléka exportból származott. A cég adózott eredménye 2018-ban 2,644 milliárd forint volt, a 2019-es évet pedig 3,294 milliárd forint veszteséggel zárta a vállalkozás.