Előfizetés

Meghalt a Samsung elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.25. 07:35
Li Kun Hi
Fotó: JUNG YEON-JE / AFP
Li Kun Hi 78 éves korában hunyt el.
Meghalt 78 éves korában a Samsung elnöke, Li Kun Hi – tudatta a dél-koreai óriásvállalat vasárnap. A konszern tájékoztatása szerint Li mellett volt családja, köztük fia, a Samsung alelnöke, a vállalatot már ténylegesen évek óta irányító Li Dzse Jong is. Linek kulcsszerepe volt abban, hogy apja tésztagyárából Dél-Korea egyik legnagyobb vállalata lett, amely ma már elektronikai termékek piacától a hajóépítésen át a biztosítási és építőipari szektorban is meghatározó. Lu Kun Hi hat éve kórházban volt, amióta szívroham érte. A halált bejelentő közleményben a vállalat azt írta róla, hogy valódi látnok volt, aki egy helyi vállalkozásból világraszóló, innovatív céget és a gazdasági egyik hajtóerejét hozta létre. „Öröksége örökkévaló” – húzta alá közleményében a Samsung. Li hatalmas vagyont hagy örököseire. A Forbes 2017-es becslése szerint a Li-örökség a 16 milliárd dollárt is elérheti.

További 800 milliót tesznek a hajdúnánási 65 milliárdos MotoGP-beruházáshoz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.24. 13:48
Hajdúnánás külterületén vesznek ingatlanokat jó pénzért
Fotó: Béres Márton / Népszava
Ingatlanvásárláshoz kell a pluszforrás, amelynek elköltésével Mager Andrea tárca nélküli minisztert bízták meg.
További 800 millió forinttal lehet drágább a 65 milliárdos összegű hajdúnánási Moto GP-pálya építése. Ebből a pénzből a beruházáshoz szükséges ingatlanokat kellene megvásárolni – vette észre a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent átcsoportosítást az mfor.hu.   A kormányhatározat Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert „hívta fel” arra:
„gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül”.

A Népszava még júniusban számolt be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentéséről, amely szerint a magyar kormány „korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát” épít Hajdúnánás külterületén, amely alkalmas lesz egyebek mellett a Forma-1 motoros megfelelője, a világ első számú gyorsaságimotoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is.   Azt az mfor.hu írta meg szeptemberben, hogy Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. 
Három év múlva ilyen jeleneteknek is tanúi lehetünk Hajdúnánáson
Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
2021-ben már jelentős forrást igényel az építkezés és annak előkészítése, ezzel összefüggésben 20,4 milliárd forintot fognak a jelenlegi tervek szerint elkölteni. Jövőre a beruházás csaknem harmadát, 20,4 milliárd forintot terveznek elkölteni a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpra állását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból. A leendő pályán már 2023-ban versenyt rendeznének.

Nyelik a milliárdokat az állami cégek

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.24. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Október 20-ig 479 milliárd forint költöttek állami cégek feltőkésítésre, alapítására, vagy magáncégek megvásárlására.
Szeptember végén az államháztartás hiánya 2270 milliárd forint volt, a koronavírus-járvány és főként a kormány sajátos gazdaságvédelmi költekezései miatt. A háromnegyed év alatt az egészségügyi védekezésre 581 milliárd forintot költöttek eszközbeszerzések címszó alatt, ebből bő háromszáz milliárdot tettek ki a botrányos lélegeztetőgép-vásárlások. A Pénzügyminisztérium adatai szerint eközben 163 milliárd forint ment el honvédelmi eszközbeszerzésekre harckocsikra, helikopterekre, míg a járvány miatti versenyképesség-növelő gazdasági támogatásokra 159 milliárd forintot fordítottak. A hiányt növelték még az állami cégekkel kapcsolatos manőverek is. Csak az első kilenc hónapban 354 milliárd forintot költöttek erre a célra, októberben pedig további 125 milliárd forintot jutott ugyanerre a célra, vagyis október 20-ig 479 milliárd forint költöttek állami cégek feltőkésítésre, alapítására, vagy magáncégek megvásárlására. A kormány a legritkább esetben közli, hogy mely cégekre költ el akár több száz milliárd forintot, jelenleg biztosan annyit tudni, hogy az Eximbank az idén 14,3 milliárdot kapott. Jutott 750 millió a Manevi Zrt. tőkeemelésére is, amely az elmúlt években egy partiumi szálloda megvásárlásában vett részt Romániában. Az idén 6,2 milliárd forint ment a Nemzetközi Beruházási Bankba. Mint ismeretes, az orosz kormány által dominált ex-KGST-bank a kormány támogatásával székhelyet alapított Budapesten, ezzel kivívva több NATO-tagállam titkosszolgálatának aggodalmát. A költségvetési beszámoló szerint több állami cég is veszteségesen működik, emiatt komoly támogatásra szorul: a nemzeti kukaholding, azaz az NHKV Zrt. csak az idén 20 milliárd forintot, a rezsicsökkentés miatt évek óta szenvedő regionális vízművek pedig 14 milliárdos tőkeinjekciót kaptak. Ám ezek az ügyletek csak a jéghegy csúcsát jelentik, különböző minisztériumok az év hátralévő hónapjaiban még száz milliárd forint értékben költhetnek a felügyeletük alá tartozó cégek tőkéjének rendezésre a már elfogadott kormányhatározatok alapján. A kormány mindezt gazdaságvédelmi kiadások között rejti el, így különösebben fel sem tűnik, hogy nagyságrendileg közel annyi pénzt szívtak fel az állami cégek (478 milliárdot), mint amennyi az egészségügyi eszközbeszerzésekre ment el (581 milliárd forint).  Mindezek alapján nem meglepő, hogy az államháztartás hiánya gyorsan hízik, hisz a válság következtében csökkenek az adóbevételek is. A szeptember végi 2270 milliárd forintos hiány, az év végéig akár 3600 milliárd forintra is hízhat, per pillanat ez a kormány nem hivatalos hiánycélja is az eredetileg a 2020-as költségvetésben jóváhagyott 367 milliárd forinttal szemben.