Előfizetés

További 800 milliót tesznek a hajdúnánási 65 milliárdos MotoGP-beruházáshoz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.24. 13:48
Hajdúnánás külterületén vesznek ingatlanokat jó pénzért
Fotó: Béres Márton / Népszava
Ingatlanvásárláshoz kell a pluszforrás, amelynek elköltésével Mager Andrea tárca nélküli minisztert bízták meg.
További 800 millió forinttal lehet drágább a 65 milliárdos összegű hajdúnánási Moto GP-pálya építése. Ebből a pénzből a beruházáshoz szükséges ingatlanokat kellene megvásárolni – vette észre a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent átcsoportosítást az mfor.hu.   A kormányhatározat Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert „hívta fel” arra:
„gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül”.

A Népszava még júniusban számolt be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentéséről, amely szerint a magyar kormány „korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát” épít Hajdúnánás külterületén, amely alkalmas lesz egyebek mellett a Forma-1 motoros megfelelője, a világ első számú gyorsaságimotoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is.   Azt az mfor.hu írta meg szeptemberben, hogy Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. 
Három év múlva ilyen jeleneteknek is tanúi lehetünk Hajdúnánáson
Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
2021-ben már jelentős forrást igényel az építkezés és annak előkészítése, ezzel összefüggésben 20,4 milliárd forintot fognak a jelenlegi tervek szerint elkölteni. Jövőre a beruházás csaknem harmadát, 20,4 milliárd forintot terveznek elkölteni a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpra állását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból. A leendő pályán már 2023-ban versenyt rendeznének.

Nyelik a milliárdokat az állami cégek

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.24. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Október 20-ig 479 milliárd forint költöttek állami cégek feltőkésítésre, alapítására, vagy magáncégek megvásárlására.
Szeptember végén az államháztartás hiánya 2270 milliárd forint volt, a koronavírus-járvány és főként a kormány sajátos gazdaságvédelmi költekezései miatt. A háromnegyed év alatt az egészségügyi védekezésre 581 milliárd forintot költöttek eszközbeszerzések címszó alatt, ebből bő háromszáz milliárdot tettek ki a botrányos lélegeztetőgép-vásárlások. A Pénzügyminisztérium adatai szerint eközben 163 milliárd forint ment el honvédelmi eszközbeszerzésekre harckocsikra, helikopterekre, míg a járvány miatti versenyképesség-növelő gazdasági támogatásokra 159 milliárd forintot fordítottak. A hiányt növelték még az állami cégekkel kapcsolatos manőverek is. Csak az első kilenc hónapban 354 milliárd forintot költöttek erre a célra, októberben pedig további 125 milliárd forintot jutott ugyanerre a célra, vagyis október 20-ig 479 milliárd forint költöttek állami cégek feltőkésítésre, alapítására, vagy magáncégek megvásárlására. A kormány a legritkább esetben közli, hogy mely cégekre költ el akár több száz milliárd forintot, jelenleg biztosan annyit tudni, hogy az Eximbank az idén 14,3 milliárdot kapott. Jutott 750 millió a Manevi Zrt. tőkeemelésére is, amely az elmúlt években egy partiumi szálloda megvásárlásában vett részt Romániában. Az idén 6,2 milliárd forint ment a Nemzetközi Beruházási Bankba. Mint ismeretes, az orosz kormány által dominált ex-KGST-bank a kormány támogatásával székhelyet alapított Budapesten, ezzel kivívva több NATO-tagállam titkosszolgálatának aggodalmát. A költségvetési beszámoló szerint több állami cég is veszteségesen működik, emiatt komoly támogatásra szorul: a nemzeti kukaholding, azaz az NHKV Zrt. csak az idén 20 milliárd forintot, a rezsicsökkentés miatt évek óta szenvedő regionális vízművek pedig 14 milliárdos tőkeinjekciót kaptak. Ám ezek az ügyletek csak a jéghegy csúcsát jelentik, különböző minisztériumok az év hátralévő hónapjaiban még száz milliárd forint értékben költhetnek a felügyeletük alá tartozó cégek tőkéjének rendezésre a már elfogadott kormányhatározatok alapján. A kormány mindezt gazdaságvédelmi kiadások között rejti el, így különösebben fel sem tűnik, hogy nagyságrendileg közel annyi pénzt szívtak fel az állami cégek (478 milliárdot), mint amennyi az egészségügyi eszközbeszerzésekre ment el (581 milliárd forint).  Mindezek alapján nem meglepő, hogy az államháztartás hiánya gyorsan hízik, hisz a válság következtében csökkenek az adóbevételek is. A szeptember végi 2270 milliárd forintos hiány, az év végéig akár 3600 milliárd forintra is hízhat, per pillanat ez a kormány nem hivatalos hiánycélja is az eredetileg a 2020-as költségvetésben jóváhagyott 367 milliárd forinttal szemben.  

„Kötéltáncot jár a jegybank, ami veszélyes produkció”

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.24. 06:20
Matolcsy György
Fotó: Népszava
A hazai deviza az év eleje óta kilenc százalékkal gyengült, ami a legnagyobb esés a régióban. Veszélyes gyakorlatot folytat az MNB.
Az MNB célja, hogy alacsony kamatkörnyezettel támogassa a beruházásokat. A bizonytalanság és az alacsony kamat kombinációja azonban megviseli a forint árfolyamát, az egyre gyengülő deviza viszont az inflációt hajtja fölfelé. Így kötéltáncot jár a jegybank, ami veszélyes produkció – így összegzi a magyar deviza körüli bizonytalanságot a Raiffeisen Bank negyedéves jelentésében Török Zoltán, a bank vezető elemzője. A forint helyzetét jól mutatja, hogy egy év alatt az euróval szemben a forint 9 százalékkal értékelődött le, míg a régiós társaké 5-6 százalékkal. Öt év távlatában a forint értékvesztése 16 százalékos volt, míg a złotyié 6 százalék, a cseh korona euróban kifejezett ára pedig nem változott. Még szembetűnőbb a különbség, ha tíz évet tekintünk, ugyanis a forint esetében már 30 százalékot meghaladó leértékelődésről beszélünk, ami háromszor nagyobb a csehek vagy a lengyelek fizetőeszközének az értékvesztéséhez képest. A Raiffeisen elemzői idénre öt százalékos GDP csökkenést várnak, jövőre 4 százalék lehet a növekedés, mindezt viszonylag magas inflációs mutatók mellett: az idei 3,4 százalékos éves drágulás után jövőre 3,6 százalékos inflációt ütemet jósolnak. Az idei első félévben 6,1 százalékkal csökkent a GDP, a harmadik negyedben az előzetes várakozások szerint ez az ütem 5 százalékra lassult. Az utolsó három hónap megítélése nem egyszerű, látva a járvány felerősödött második hullámát, amely az egész Európát sújtja. A járvány gyors terjedése miatt egyre óvatosabbak a fogyasztók és a vállalkozások, ami a csökkenő költekezés és továbbra is elmaradozó beruházások irányába tereli a gazdaságot a negyedik negyedévben – fogalmaznak az elemzők. Ezért a negyedik negyedre viszonylag széles sávban 4-7 százalék közötti visszaesésre számítanak.
Az elmúlt években bekövetkeztetett jelentős forintleértékelődés is pörgette a magyar gazdaságot, ugyanis az évente 8-10 százalékkal emelkedő, a forintban mért bérköltségeket nagyobbrészt ellensúlyozta a devizánk értékvesztése. A leértékelődés másik eredménye pedig az volt, hogy az exportáló cégek érdemi befektetés nélkül nagyobb forintbevételre tettek szert – így a forintban kifejezett jövedelmezőségük nőtt -, vagyis erőteljesebben pörgött a gazdaság. A Raiffeisen elemzői szerint a forint gyengeségének oka a gazdaság(politika) alapjainál keresendő: magyar gazdaság sérülékenysége továbbra is nagyobb, mint a régiós társaké. Ezt kézzelfogható módon ragadja meg a hitelminősítésekben meglévő különbség. Másrészt a gazdaságpolitika ambíciói is eltérőek. Magyarországon az MNB fő fókuszába a gazdasági növekedés alacsony kamatokkal történő serkentése került az elmúlt években. Az emiatt szuperalacsonyan tartott forintkamatszint ára az volt, hogy a romló nemzetközi hangulatban már nem sikerült a jegybanknak stabilan tartani a forintárfolyamot. 2020-ban pedig elemi erővel sodródott korábban elképzelhetetlen szintekre az árfolyam, miközben a világon egyedülálló módon, a még drámaibb leértékelődést kamatemeléssel volt kénytelen megakadályozni az MNB. A kilátásokat illetően sem túl bizakodók a Raiffeisen Bank elemzői: a feltörekvő piaci devizák további gyengélkedése egyelőre velünk marad. Mindeközben az MNB gazdaságpolitikai preferenciái jottányit sem változnak: cél a minél alacsonyabb kamatkörnyezet fenntartása. Török Zoltán szerint az előttünk álló koronavírus-járvánnyal terhelt egy évben nem kell számítani sem a forint jelentősebb leértékelődésre, sem a felértékelődéstől nem kell tartanunk. A túlzott leértékelődés már veszélyezteti a jegybank inflációs célját, így ahogy tette idén két alakalommal is, a kamatok emelésével a forint segítségére sietne. Ezért a következő egy évben oldalazó forintárfolyam várható: 2020 végére 355, 2021 végére pedig 360 forintos eurót vár az elemző, ugyanis az MNB abban érdekelt, hogy a jelenlegi szinthez képest ne gyengüljön a forint tartósan és jelentősen, abban viszont nem, hogy erősödjön.

Bizonytalan hónapok jöhetnek

Mind a magyar, mind az európai gazdasági és politikai döntéshozók, abban reménykedtek, hogy koronavírus második hulláma kisebb pusztítást végez mind az emberéletekben, mind a gazdaságban. A reménykedésnek vége: az EKB elnöke, Christine Lagarde rossz ómennek nevezte a járvány felfutását, ami jelentős kockázat a gazdasági kilátásokat illetően. Az elnök szerint a romló gazdasági kilátásokra a jegybank újabb élénkítéssel reagálhat. Európában az elmúlt hónapokban a kereslet visszaesése miatt már így is deflációt (árszínvonal csökkenést) mértek. Hasonló üzenetet fogalmazott meg Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke is. A politikus szerint csökkenteni kell a bizottság júliusi előrejelzését, ami 6 százalék körüli GDP visszaeséssel számolt, ugyanis akkor még azzal a feltételezéssel éltek, hogy az őszi-téli hónapokban már nem lesznek újabb jelentős korlátozó intézkedések. Ez a feltevés pedig láthatóan nem igazolódott be – összegezték az Erste Bank elemzői.