Füred tóparti területeket vinne, Csopak nem adja

Megy a kötélhúzás a falu és a város között.

Meglehetősen szokatlan, a két település határán található ingatlanok átadásáról szóló döntést hozott legutóbbi közgyűlésén a csopaki, illetve a balatonfüredi képviselő-testület: ám míg a falu csak két, a 71-es úttól északra található terület átadásáról döntött, a szomszédos város további három, a főút és a Balaton közötti ingatlanra is igényt tartana. Előbbi igazából egy csopaki szőlőhegyi út, melynek túloldala már Füredhez tartozik, s belterületnek számít, így a város vezetése leaszfaltozná – Csopak ennek átadásába bele is egyezett.

A másik három területhez viszont ragaszkodik a falu, cseppet sem függetlenül a Veszprém Megyei Kormányhivatal illetékes hatóságának szeptember közepi döntésétől. Az érintett ingatlanok – egy út és a mellette lévő keskeny sávok – a Kerekedi-öböl felett, Natura 2000-es és természetvédelmi területek szomszédságában találhatók. Az öböl melletti partszakasz magántulajdon, ahol Csopak vezetése eredendően támogatott volna több, turizmust élénkítő beruházást, ám a civilek tiltakozására a kormányhivatal nem minősítette át a területet. A helyiek most attól tartanak, ha a három ingatlan átkerül Balatonfüredhez, érvényesül a város erősebb lobbija, s mégis elkezdődhet valamilyen beépítés.

- Több éve megállapodtunk az ingatlanok átadásáról Csopakkal – tájékoztatta a Népszavát Bóka István, Balatonfüred polgármestere. – Ki szeretnénk szélesíteni az ominózus utat, ezzel egy horgászcsónak-kikötő jobb megközelítését biztosítanánk, és közpark besorolást kapna.

Csopak 2017-ben valóban úgy döntött, hogy átadja a kérdéses ingatlanokat, ám a civilek szerint a kormányhivatali döntés után a falu vezetése nem akart még egy olyan vitát és ellenkampányt, mint a Kerekedi-öböl feletti partszakasz esetében.

- Miután nem engedélyezték a terület átminősítését, okafogyottá vált az ottani fejlesztés – indokolta lapunknak a döntést Ambrus Tibor, Csopak polgármestere. – A két átadott terület a besorolásunk szerint külterületi földút, a város le akarja aszfaltozni, mi viszont nem akarunk költeni a szőlőhegyi utunkra, így átadjuk. Ilyen torz esetek jönnek létre, amikor két település nem azonos besorolású területekkel érintkezik. A Kerekedi-öböl feletti utat viszont felesleges szélesíteni, hiszen oda elvileg nem lehet építkezni. Nem véletlenül szerettük volna, ha átminősítik, s a helyi építési szabályainkkal kontrollálni tudtuk volna a beépíthetőséget: a közel 20 hektáros területre maximum 6-8 ingatlant, panziót, lovardát engedtünk volna. Egyelőre nem engedték az átminősítést, de azt ugye senki sem hiszi, hogy egy ekkora, balatoni panorámás terület örökre így maradhat. A jelenlegi tulajdonosaik, akik nem fejleszthetnek, előbb-utóbb értékesítik valakiknek, akik elől elhárulnak az akadályok.