A referendumon 78 százalék szavazott arra: új alaptörvény szülessen. Sebastian Pinera államfő méltatta, hogy a népszavazás mindvégig békés mederben zajlott. Mint mondta, új úton kell elindulnia az országnak és össze kell fognia a társadalomnak. „Az alkotmány eddig megosztott minket, de mától az egység és a jövőbeli stabilitás szimbóluma lesz” – fogalmazott az államfő. Az első eredmények közzététele után tömegek lepték el a chilei utcákat és az eredményt ünnepelték.
Chilében a Pinochet diktatúra alatt ugyan a térség más államaihoz képest jelentősen emelkedett a GDP, de nagy egyenlőtlenségek alakultak ki. Az országban egy éve tüntetéshullám kezdődött azzal a céllal, hogy írják át a sötét korra emlékeztető alaptörvényt, amelynek révén sokak reményez szerint csökkenthető a különbség a szegények és a gazdagok között.
A referendumon két kérdést tettek fel a választóknak. Az elsőben azt kérdezték, új alkotmányt óhajtanak-e az emberek, a másodikban pedig azt firtatták, milyen testület dolgozza ki az alaptörvényt. Ez utóbbi a választók akarata szerint egy kizárólag a polgárokból álló alkotmányozó gyűlés feladata lesz. A chileiek tehát úgy döntöttek, hogy a grémiumba ne kerüljenek parlamenti képviselők.
Sok chilei most érzi csak úgy, hogy a dél-amerikai állam véglegesen búcsút intett az 1973-1990 közötti diktatúra időszakának. Ez idő alatt 3000 embert tűnt el vagy öltek meg, és 200 ezren kényszerültek emigrációba. Az akkori neoliberális gazdaságpolitika szöges ellentétben állt a Pinochet által katonai puccsal megbuktatott előd, Salvador Allende által képviselt baloldali irányvonallal. Az új alkotmánnyal a chileiek azt remélik, hogy az ország valóban modern demokráciává válhat.
A vasárnapi szavazás igen nehéz, tüntetésekkel teli évet zárt le. A szavazás eredménye azt is jelenti, hogy sikerrel járt a tüntetők mozgalma. Szakértők ugyanakkor rámutatnak: az igazán kemény munka csak most kezdődik, hiszen a tervek szerint a jövő év áprilisában meg kell választani az alkotmányozó testület tagjait, ami önmagában vitákhoz vezethet, de ellentétek alakulhatnak ki a társadalomban arról is, milyen is legyen az új alaptörvény. Erről majd szintén referendumon kell dönteni. Az ünneplés aligha tart sokáig.
Chile az utolsó húsz évben sokat tett a szegényebbek felzárkóztatásáért, az egy főre jutó GDP tekintetében listavezető Dél-Amerikában. A térség más államaihoz hasonlóan azonban 2014-ben zuhanni kezdett a bruttó nemzeti termék, amely 2016-ban érte el a mélypontot, s jelenleg is körülbelül csak a 2011-es szinten van. Ráadásul továbbra is nagyok a jövedelembeli különbségek. Sokan ezt a túlzott privatizációra vezetik vissza. A mostani referendumot eredetileg áprilisban rendezték volna meg, de a járvány miatt el kellett halasztani.
