Előfizetés

Elégedetlenek a budapestiek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.10.27. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A megkérdezettek egy jelentős hányada, 41 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak.
Kevesebben vannak azok a budapestiek, akik elégedettek azzal, „ahogy az országban mennek a dolgok”, mint azok, akik szerint a főváros ügyei jól alakulnak – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített szeptember végi felméréséből. Míg az előbbi kérdésre a fővárosi válaszadók 39 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben vagy inkább elégedett, az utóbbira 42 százalék válaszolt igennel. Ugyanakkor a megkérdezettek egy jelentős hányada, 41 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak. A fővárosi fiatalok a legelégedetlenebbek az ország ügyeinek alakulásával.
Nagy az eltérés számokban, ha aszerint nézzük a felmérés eredményeit, hogy a budapesti válaszadók melyik pártnak a támogatói. A fideszes szavazók alig 7 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az Orbán-kormány irányít, az ellenzékiek 75 százalékának viszont nem tetszik a kabinet tevékenysége. Jóval kisebb az eltérés a két tábor álláspontja között, ami a budapesti helyzet alakulását illeti: még a fővárosban élő kormánypártiak 38 százaléka is elégedett a Karácsony Gergely főpolgármester vezette városháza munkásságával, a budapesti ellenzékiek körében ez az arány 43 százalék.
Érdekes, hogy az ellenzéki összefogáshoz csatlakozó Jobbik és Demokratikus Koalíció budapesti hívei közel annyira elégedetlenek (55, illetve 60 százalék) a főváros helyzetének alakulásával, mint a fideszesek (62 százalék). Ugyanakkor a fővárosi momentumosok kiugróan (65 százalék) elégedettek, de az MSZP-sek fele is ezt mondja magáról. A DK-támogatók reakciója azért is meglepő, mert több kerületi polgármestert is ad a párt, Gy. Németh Erzsébet személyében pedig főpolgármester-helyettesük is van. Egyébként a különutasságát hangsúlyozó Magyar Kétfarkú Kutya Párt budapesti szavazóinak tetszik a legkevésbé, ami a fővárosban zajlik: 69 százalékuk elégedetlen.  A Publicus rákérdezett arra is, mi a véleményük a budapestieknek a fővárosi vezetés legutóbbi intézkedéseiről. A válaszadók mindössze 18 százaléka támogatja teljes mellszélességgel a kerékpársávok kialakítását, relatív többségük (45) százalék az autósok pártján áll. A legkevésbé a fideszesek (8 százalék), a leginkább a momentumosok (48 százalék) támogatják a keréksársávok elkülönítését. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormánypárti politikusok korábban élesen támadták az intézkedés miatt a főpolgármestert.
A fideszesek jelentős része egyébként azon a véleményen van, hogy vissza kellett volna állítani a járvány előtti helyzetet, amikor nem volt semmilyen kerékpársáv a Nagykörúton. Ugyanakkor a budapestiek 47 százaléka úgy véli, mindenképpen és jelentős mértékben csökkenteni kellene a belvárosi kerületek autós forgalmát, 83 százalékuk azt gondolja, ennek a legjobb módja a közösségi közlekedés fejlesztése, és 43 százalékuk híve az általános dugódíjnak.

Fővárosi ifjak

Az utóbbi időben gyakran lehetett olvasni arról, hogy a Fidesz nem áll jól a fiatalok körében. A Publicus mérése szerint ez hatványozottan igaz a budapesti fiatalokra. Legalábbis, ami a 18-29 éves korosztály véleményét illeti az ország helyzetével kapcsolatban: 72 százalékuk elégedetlen, de a 30-44 éves generációnak (65 százalék) sem igazán tetszik a dolgok alakulása. 

Az EP elítéli a kormányzati propagandát: védenék a média sokszínűségét

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.27. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A médiaszabadság védelmét az EU-ra bízná a kormányzati gyűlöletbeszédet is bíráló európai parlamenti jelentéstervezet.
Az Európai Parlament elítéli, hogy egyes tagállami kormányok igyekeznek elhallgattatni a független médiát, próbálják aláásni a sajtószabadságot és a média sokszínűségét. Ezért sürgeti, hogy uniós szinten jöjjön létre egy olyan mechanizmus a médiaszabadság és médiapluralizmus védelmére, amely konkrét előírásokat és ösztönzőket tartalmaz. Többek között ez áll az EP állampolgári jogi bizottsága elé került állásfoglalás-tervezetben, amelyről ma szavaz a szaktestület, majd várhatóan néhány hét múlva a parlament plenáris ülése. A médiaszabadságról, az újságírók védelméről, a gyűlöletbeszédről és a dezinformációról szóló dokumentum leszögezi: sajnálatos, hogy egyes uniós országokban a közszolgálati műsorszórás kormányzati propagandává silányult, amely gyakran becsmérli az ellenzéket és a társadalmi kisebbségeket. Az Európai Parlament felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan jogi eszközt, amelynek segítségével ellenőrizhetővé válik, hogy a közmédia megfelel-e a tényeken alapuló, tisztességes és etikus újságírás követelményeinek. A jelentéstervezet elutasítja az információhoz való hozzáférést korlátozó kormányzati magatartást is. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a sajtó képviselői megfelelően tudósíthassanak a parlamenti vitákról és hozzáférhessenek közérdekű adatokhoz – fogalmaz a szöveg, amelyet mintha egy az egyben a magyar helyzetről írtak volna. Az EP nehezményezi, hogy bizonyos kormányok állami támogatások segítségével rombolják a média sokszínűségét, ezért „kéri a Bizottságot, hogy tagállami szinten ellenőrizze a meglévő uniós eszközök alkalmazását a médiatulajdonlás koncentrációja és az illegális állami támogatások ellen”. A képviselők kifogásolják, hogy egyes tagállamokban a médiaszabályozó szervek a kormány befolyása alá kerültek és elfogultak a hatalmon lévőkkel szemben kritikus kiadványokkal. Az elfogadás előtt álló állásfoglalás megerősíti, hogy az EU következő többéves költségvetésében egy állandó európai újságírói alapot kell létrehozni, amely közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a független újságíróknak és médiaorgánumoknak. Európa-szerte nő a gyűlöletbeszéd a kormányok és politikai pártok kommunikációjában – állapítja meg a jelentés-tervezet, amely hosszan taglalja a dezinformáció okozta károkat és veszélyeket is. Hangsúlyozza, hogy a Covid okozta veszélyhelyzetet szélsőjobboldali, populista csoportok és politikusok arra használták fel, hogy felerősítsék a bevándorlásellenes retorikát. „Az EP elítéli az összeesküvés-elméleteket és az államilag finanszírozott dezinformációs kampányokat. Kéri az Európai Bizottságot, hogy nyíltan ítélje el és cáfolja meg az állami hatóságok által terjesztett, az Európai Unióval kapcsolatos hazugságokat és álhírterjesztést, valamint tegyen közzé és terjesszen tényeken alapuló választ a polgárok tájékoztatása érdekében” – olvasható a szavazásra bocsátott szövegben. 

Magyar precedens

A Magyar Narancs hetilap cenzúrázott cikke miatt riasztotta az Európa Tanács (ET) újságírók védelmére létrehozott platformját a Bizottság az Újságírók Védelmére nevű nemzetközi szervezet. „Magáncégek és tulajdonosaik polgári perekben eljáró bíróságon megtámadhatnak újságcikkeket, de nem bújhatnak az adatvédelmi szabályozás mögé azért, hogy elkerüljék a média ellenőrzését és eltussoljanak közérdekű információkat” – hangsúlyozta Gulnoza Said, a szervezet európai és közép-ázsiai programjának koordinátora. Október közepén cenzúrázva jelent meg a Hell energiaitalt gyártó cégről készült oknyomozó riport a Magyar Narancsban, mert a vállalat tulajdonosai adatvédelmi okokra hivatkozva a Fővárosi Törvényszék úgynevezett korlátozó végzésével tiltottak le bizonyos információk közzétételét a lapban.

Magas rangú magyar tisztségviselőknek tiltotta meg a beutazást Szijjártó üzenete után Ukrajna

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.26. 22:23
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ey közös sajtótájékoztatón, 2020. június 25-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko / MTI
Szijjártó azt is nonszensznek tartotta, hogy bekérették a kijevi magyar nagykövetet. Az ukrán kormány viszont nem elégedett meg ennyivel.
Nonszensznek nevezte a kijevi magyar nagykövetet hétfői bekéretését az ukrán külügyminisztériumba a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a közmédiának azt mondta, „nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt. Azt kérték számon, miért buzdították a magyarokat választási részvételre, miért buzdították őket arra, hogy támogassák a magyar jelölteket – tette hozzá. Ha Ukrajna komolyan gondolja, hogy az Európai Unióval szorosabb együttműködésre törekszik és az európai integráció útjára kíván lépni, „akkor az ilyen bekéretéseket végre el kellene felejteniük” – fejtegette a miniszter. Szijjártó Péter a vasárnapi választási eredményeket kommentálva azt mondta: gratulál a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választási sikereihez.

Diplomáciai vihart kavart a Facebook-poszt

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap este közleményében bírálta a magyar diplomáciát amiatt, hogy a magyar fél szerintük közvetlenül beavatkozik az ukrán helyhatósági választásba, és emiatt „kemény reakciót” helyezett kilátásba. A tárca arra reagált, hogy Szijjártó Péter vasárnap közösségi oldalán bíztatta a kárpátaljai magyarokat arra, hogy szavazzanak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikusaira és Babják Zoltán beregszászi polgármester-jelöltre. 

Kitiltották Gulyás egyik államtitkárát

Az ígért keménység nem is maradt el: Ukrajna hétfőn megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott „agitáció” miatt. Erről Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tájékoztatta  az Interfax-Ukrajina hírügynökséget. Duleba szerint az egyik tisztségviselő a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árult el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan „beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején. 

A magyar politikának üzentek a döntéssel

Dimitro Duleba úgy látja, nem lehet a helyzetet különbözőképpen értelmezni: Szijjártó választások alatti, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogató posztja konkrét beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe. „Nem lehet mindent csak a kollégám, Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésére redukálni. Ez általában a magyar politikáról szól. A mi álláspontunk nagyon egyszerű, tegnap értékeltük ezeket a cselekedeteket” – szögezte le a miniszter.