„Képviselő (..) kérdését feljelentésként értékeltem, és azt az Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz/ Országos Rendőr-főkapitánysághoz /Nemzeti Adó- és vámhivatalhoz továbbítottam” – visszatérő fordulattá vált ez a mondat Polt Péter legfőbb ügyész ellenzéki politikusoknak küldött válaszleveleiben. Ennek alapján úgy tűnhet, felpörgött az igazságszolgáltatás, ám kíváncsiak voltunk, hogy milyen eredmények állnak a készséges válasz mögött. A Népszava az összes parlamenti pártot, valamint a független képviselőket is megkereste, hogy kiderüljön, hány írásbeli kérdésük került feljelentésként valamelyik hatóság elé, hány feljelentést tettek ők maguk a közelmúlt meghatározó ügyeiben, és ezek milyen eredménnyel zárultak.
A Fidesz nem is válaszolt, a KDNP viszont jelezte: nem tartják nyilván, hogy a képviselők milyen témákban tesznek feljelentést. Az ellenzéki válaszok hol a 2020-as évre, hol a még 2014-ben elindított, máig lezáratlan ügyekre vonatkoztak, az összkép azonban egységesen lehangoló: a nyomozóhatóságok szinte mindig elutasítják vagy évekig nyújtják a politikusi feljelentésből induló eljárásokat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésünkre ilyen végtelen történetként jellemezte az Öveges-program ügyét is, ami miatt hat éve (akkor még LMP-s képviselőként) tett feljelentést. Ebben egy EU pályázat keretében 14 milliárd forintot költöttek el iskolai laborokra, és később a kormány sem tagadta, hogy eszement költekezések történtek. A nyomozás tavaly áprilisban még a NAV-nál volt, az adóhivatal saját igazgatóságai között tologatta az ügyet.
Hadházy Ákos elmondta, 2014 óta 60 ügyben tett feljelentést, ezekből 20-ban indult nyomozás, ám egyetlen eset sem jutott el a vádemelésig. A rendőrség szerinte teljesen egyértelmű esetekben is ellenállást mutatott: a Türr István Kutatóintézet gyanús pályázatával kapcsolatban indított vizsgálatot például azzal zárták le, hogy az intézet főigazgatójának „tudatállapota nem tudta átfogni”: 25 millió forint kifizetése túl nagy ár egy focipályányi terület pár hónapos jégtelenítéséért.
Szél Bernadett az idei eseteket mutatta be válaszában: február és szeptember között négy feljelentést tett, közöttük a Mátrai erőmű állami eladása és a Belgrád-Budapest vasútvonal kínai gigahitellel támogatott, soha meg nem térülő beruházása miatt. Mindkét esetben hűtlen kezelést gyanított, a nyomozóhatóságok pedig példás gyorsasággal – a vasúti projekt esetében egy hónap alatt – megállapították, hogy szó sincs itt bűncselekményről. Szél a Viresol mátrai környezetszennyezése és egy biatorbágyi műfüves pálya építése miatt is a hatóságokhoz fordult, ezekben az ügyekben még tart az eljárás.
Nem jártak nagyobb sikerrel a pártok sem: a Párbeszéd képviselői hét feljelentést tettek idén, ám a hatóságok vagy visszautasították a beadványokat, vagy bűncselekmény hiányában megszüntették az elindított eljárást. Tordai Bence egyebek mellett Simonka-ügyben a kormány ellen tett feljelentést, amiért késve követelték vissza a Simonka György cégének juttatott egymilliárd forintot, Szíjj László és a Tiborcz István cégeinek visegrádi szállodabiznisze miatt pedig hűtlen kezelés gyanújával fordult a rendőrséghez,– minden eredmény nélkül.
Az LMP nyolc idei ügyről számolt be, ezekből kettőben indult meg eljárás: Keresztes László Lóránt feljelentésére előbb a rendőrség, majd a NAV nyomozott a Tamásiban félmillió forintért megrendezett önkéntes szemétszedés és egy majdnem félmillió forintba kerülő, szelektív hulladékkal díszített fa ügyében, amelyekre az önkormányzat biztosított uniós támogatást. Schmuck Erzsébet pedig egy gyanúsan olcsón bérbe adott gárdonyi önkormányzati strand ügyében tett feljelentést – itt a gárdonyi kapitányság rendelt el nyomozást, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával.
A DK kérdésünkre közölte, 2018 és 2020. október 8. között összesen 86 írásbeli kérdéssel fordultak képviselőik Polt Péterhez – közöttük Vadai Ágnes volt a csúcstartó, 75 levéllel – a legfőbb ügyész pedig 21 esetben értékelte feljelentésként érdeklődésüket. Ez nem is lenne rossz arány, ám a párttól tudjuk, hogy a hatóságok elmúlt két évben valamennyi ügyben elutasították az érdemi vizsgálatot, a többnyire azzal, hogy a vázolt ügy nem bűncselekmény. A DK mindenesetre nem adja fel, idén négy ügyben is próbálkozott; Varju László például a 300 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz miatt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.
Az MSZP 11 feljelentést említett az elmúlt hat évből – ezek közül ötben elutasították vagy sem indították a nyomozást. Hiába fordult a rendőrséghez például 2014-ben Tóth Bertalan a magyar állam által olcsón behozott gázon tízmilliárdokat szakító svájci cég, a Met Holding magyar leányának biznisze miatt, a rendőrség és az ügyészség nem látott bűncselekményre utaló nyomot.
A Jobbik összesen négy idei feljelentésről számolt be. Ezekből kettő szintén a Viresol Kft-hez kapcsolódott – Dudás Róbert, a párt alelnöke és Nunkovics Tibor frakcióvezető-helyettes fordult a rendőrséghez, környezetkárosítás miatt – a nyomozás pedig elindult, de aztán le is állították. A másik két ügyben az sem egyértelmű, hogy a rendőrség hajlandó-e lépéseket tenni.
A lapunknak elküldött válaszok alapján a pártok és politikusaik tehát az elmúlt hat évben 119 feljelentést tettek: harminc esetben indult nyomozás, ezekből tíz jelenleg is tart, vádemelési javaslatig viszont egyik ügy sem jutott el.
