Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra

Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.

A közalapítvány honlapja szerint négy ifjúsági csereprogramra is csak akkor lehet jelentkezni, ha a pályázók kitöltik a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény szerinti érintettség fennállásáról, illetve annak történő megfelelésről” nevű űrlapot. Ez a szervezet kezeli többek között az Európai Unió Erasmus+ programját, az államközi ösztöndíjakat, a külföldi nyelvtanulási programokat. A Tempus egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy már maga „az Erasmus + és az Európai Szolidaritási Testület programok támogatási összegei is külföldi támogatásnak minősülnek”.

Érdeklődtünk a közalapítványnál, miért van szükség az EUB döntése után is erre a kikötésre, de a Tempus helyett végül a fenntartó, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) válaszolt. Az ITM szerint „törvény jelenleg is hatályban van, az alapítvány a jogszabályban foglaltaknak megfelelően járt el”, amikor kérte az űrlap kitöltését. Nem mellékesen a tárca megjegyezte: „a törvény a külföldről pénzelt, bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli”, nem véletlen, hogy „több Soros-szervezet” is támadta a jogszabályt.

Nem ez az első eset, hogy a Tempus ragaszkodik a nyilatkozattételhez. A 444 írta meg nemrég, hogy a pécsi Emberség Erejével Alapítvány azért nem kapott támogatást, mert nem volt hajlandó nyilatkozni. Pedig az EUB a június közepén született ítéletében leszögezte: Magyarországnak „a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat”. Lapunk egy hónapja kérdezett rá az Európai Bizottságnál (EB) – amely az ítélet figyelmen kívül hagyása esetén pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat –, hol tart az ügy. Az EB jelezte, szeptember 30-i hatállyal írásban kért tájékoztatást a magyar kormánytól. A határidő letelte után rákérdeztünk a válaszlevélre, de azt a tájékoztatást kaptuk a Bizottságtól, hogy még nem kapták meg. Végül most hétfőn közölte a Népszavával Christian Wigand szóvivő, hogy már náluk a kormány válasza, elemzik azt és „a helyszínen is nyomon követik a fejleményeket”.

Az EUB ítéleteit eddig mindig végrehajtotta a kormány, Orbán Viktor erre is szokott hivatkozni, amikor a magyar jogállamiság helyzetét védi külföldön. Ám a kabinet most nem tartotta be az EB adta határidőt, nem kapkodja el a törvény módosítását. Bár szeptember 21-től ülésezik a parlament, csak hétfőn vettek tárgysorozatba az ellenzéki MSZP-P által beadott javaslatot a törvény visszavonására. Ugyan ezt az illetékes bizottság fideszes képviselői is támogatták, ez még nem jelenti azt, hogy meg is semmisítik majd a törvényt.