Miközben a pálinkacsatát megnyertük Brüsszellel szemben (a főzés adómentessége nyilván fontosabb népegészségügyi kérdés, mint a friss gyümölcsök fogyasztása, azok áfáját ezért nem hajlandó csökkenteni a kormány), olyan „bagatell” ügyekben, mint a kormánynak nem kedves civil szervezetek megbélyegzése kokit (esetleg sallert) kaptunk. Történt ez még júniusban, és bár az Európai Unió Bíróságának ítélete úgy szólt, hogy azt „a lehető leghamarabb teljesíteni kell”, a kormánypártok mindeddig nem csipkedték magukat.
Ezért is volt meglepő, hogy hétfőn az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága Fidesz-KDNP támogatással átengedte az MSZP-Párbeszéd törvényjavaslatát a 2017-ben elfogadott törvény megsemmisítéséről. A lépés szokatlan, hiszen a kétharmad a legcsekélyebb nagyvonalúságot sem mutatta eddig az ellenzék felé. A javaslat, amely többek között úgy fogalmaz, hogy „Magyarországnak az Európai Unió tagjaként teljesítenie kell az Európai Unió Bíróságának ítéletét (...). Meg kell szüntetni a civil szervezetek megbélyegzését, a velük szembeni ellenséges légkör kialakítására irányuló kormányzati lépéseket”, most a parlament plenáris ülése elé kerül, nagy(obb) nyilvánosság előtt vitatkozhatnak róla a képviselők.
Ez persze az elfogadásra még egyáltalán nem garancia, bár tény, hogy az EU Bíróságának ítéleteit eddig minden esetben végrehajtotta a kormány. Orbán Viktor többek között erre (is) hivatkozik, amikor kifogástalan jogállamként jellemzi a NER-t. Illúzióink persze nem nagyon lehetnek: ha visszavonják is a törvényt, majd lesz helyette másik, valamilyen más formában, hiszen a civilek nagyon „beakadtak” a kormánynak. A „sorosista, politizáló álcivilekkel” szemben elvileg már a júliusi uniós csúcson is hadakoznia kellett a miniszterelnöknek (erre ő maga kötelezte önmagát egy korábbi parlamenti határozattal).
Ez a kampánytechnika hatásos a Fidesz-szavazók harci kedvének fenntartására, így a kormányzati propagandagépezet nyilván bolond lenne lemondani róla. Valamit úgyis kitalálnak majd.