Előfizetés

Felcsillan a remény: a járvány alatt kevesebb ételt dobtunk ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.28. 12:45

Fotó: JAN WOITAS / AFP
A home office és a sokszor szűkösebb anyagi helyzet átalakította a fogyasztási szokásainkat. Ön is így érzi?
Idén először tartották Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnapot az ENSZ kezdeményezésére. Ennek apropóján a Pénzcentrum online kutatással mérte fel, hogyan változtatta meg a koronavírus-járvány az élelmiszerhulladék keletkezését. Korábbi kutatások szerint 2016-hoz képest 2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke, de még mindig fejenként átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban.
A friss kutatás arra kereste a választ, hogy a járvány hatására az életkörülmények - az anyagi helyzet, a távmunka, az időtöbblet vagy -hiány, a vásárlási szokások – megváltozása milyen hatással volt a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére. A válaszadók jelentős része (40,7%) a járvány hatására kevesebb élelmiszert pazarolt. Ennek oka volt többek között a vásárlási szokások változása, az, hogy több idő jutott főzésre, de a megromlott anyagi helyzet is. A felmérés eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a járvány miatti életvitel-változások, és ezek élelmiszer-pazarlásra gyakorolt pozitív hatása hosszú távon is megmaradhat.
A válaszadók leginkább a vásárlás során érzik magukat tudatosnak az élelmiszerpazarlás szempontjából. Amikor azt kellett eldönteniük, mennyire érzik igaznak saját magukkal kapcsolatban az egyes állításokat, a legtöbben (92,3%) teljes mértékben vagy inkább jellemzőnek azt találták, hogy vásárlás előtt ellenőrzik, milyen élelmiszerből milyen mennyiség van otthon. A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt. Nagy részük ír listát bevásárlás előtt (82,4%), számon tartja a lejárati dátumokat (82%), 67,2 százalékuk pedig arra is figyel, hogy ne vásároljon éhesen vagy kapkodva - ami miatt a szükségesnél nagyobb mennyiségeket venne. Az is jellemző viszont, hogy ha jobban megéri, a nagyobb kiszerelésű termékeket választják a vásárlók (79,4%), illetve ha csak kevésbé szép gyümölcsöt vagy zöldséget találnak a boltban, nem veszik meg (72,9%).
A főzés és ételtárolás tekintetében is tudatosnak vallotta magát a válaszadók nagy része: jellemzően annyit főznek, amennyi elfogy (73,9%), ha mégis marad étel, azt lefagyasztják (72,1%). Az már kevésbé jellemző, hogy amit már nem akarnak elfogyasztani, továbbadják (47,9%). A válaszadók mintegy ötöde az otthon (22%) vagy a munkahelyén (22,3%) megmaradó készételt kidobja. A lejárt szavatosságú élelmiszerek a kitöltők harmadánál végzik a kukában (33,9%). Minden negyedik válaszadó nem eszi meg a megszáradt pékárut, 36,9 százalékuk a fonnyadt gyümölcsöt, zöldséget sem. A válaszadók harmada viszont igyekszik komposztálni az élelmiszerhulladékot.
A kitöltők 24,7 százaléka érzi úgy, hogy több odafigyeléssel kevesebb élelmiszerhulladékot termelne. Mindössze 19,7 százalék gondolja, hogy a főzési szokásain kellene változtatnia, pedig a kutatás szerint a második leggyakrabban kidobásra ítélt élelmiszerkategória a kész- és a főtt étel (27,4%). Mivel többen vélik úgy, hogy a maradék kezelésében lenne min változtatni, az eredményekből az következik: nem elsősorban abban látják a problémát, hogy mekkora adagot, mit és hogyan főznek, hanem a készétel- kezelésben. Ez arra enged következtetni, hogy a végül kukába kerülő készétel nem feltétlenül főzés során keletkezik, hanem például ételrendelés, menzai, házon kívüli étkezés során vagy készen, félkészen vásárolják meg. 

Mindent megváltoztatott a járvány

A koronavírus-járvány hatására gyökeresen megváltoztak a bevásárlási szokások: kevesebbszer járunk boltba, nagyobb mennyiséget vásárolunk egyszerre és hajlunk az online megoldások felé. A válaszadók a legnagyobb változást ezen a téren tapasztalták a járvány óta, viszont 30,9 százalék jelezte azt is, hogy nem volt változás a korábbi szokásaiban. Bár a válaszadók 44,4 százaléka saját bevallása szerint ugyanannyi élelmiszert pazarol, mint a járvány előtt, 40,7 százalék viszont úgy érzi: kevesebbet. Azok körében, akik úgy érzik, kevesebb élelmiszert pazarolnak a járvány alatt, a leggyakrabban említett ok, hogy kevesebbet járnak boltba (63,1%), kevesebbszer esznek házon kívül (37,3%), több idejük van vásárolni, főzni, stb. (20,6%) és ugyanennyien említették, hogy a járvány óta környezettudatosabbak lettek.
A lakosság egy része sokkal több időt töltött otthon, esetleg a munkáját is onnan végezte, illetve a vendéglátóhelyek időszakos elkerülése, bezárása miatt többen kezdtek otthon főzni, étkezni. Rengetegen váltottak lakóhelyet: a megyeszékhelyekről, fővárosból a kisebb városokba, falvakba történt elmozdulás. 
Az anyagi helyzet is megváltozott: a válaszadók 43,4 százaléka érzi úgy, hogy az anyagi helyzete valamivel, vagy sokkal rosszabb, mint a járványt megelőzően, és pozitív változást mindössze 9,3 százalék tapasztalt. Azok közül, akiknek rosszabb lett az anyagi helyzete 47,9 százalék saját bevallása szerint kevesebb élelmiszert pazarolt, míg azok közül, akiknek nem változott, 33,5 százalék pazarolt kevesebbet. A szűkösebb körülmények, vagy a nagyobb megtakarítási hajlandóság a bizonytalan helyzet miatt azt eredményezi, hogy az élelmiszerrel is nagyobb figyelemmel bánnak a megkérdezettek. Eleve kevesebb élelmiszert vesznek, és/vagy jobban odafigyelnek, hogy kevesebbet pazaroljanak. Azok közül, akik kevesebbet pazarolnak a járvány óta, minden ötödik válaszadó említette ennek okaként, hogy kevesebb pénze van.
Az összegzés szerint a nagyobb tudatosság, tervezettség a bevásárlás és főzés terén hosszabb távon, a járvány lecsengése után eredményezheti azt, hogy a magyar háztartásokban kevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen. Ugyanakkor a járvány életkörülménytől függően negatív hatásokkal is járt az élelmiszerpazarlásra: az otthoni fogyasztás kiszámíthatatlansága, a tapasztalatok hiánya főzés, élelmiszertárolás terén, az időhiány és (főként) az idősebb korosztály másokra utaltsága a vásárlás terén nagyobb pazarlást eredményezett sok háztartásban. Az élelmiszerpazarlás csökkentésének akadályai között említett indokok azonban kevéssé voltak összefüggésben a járvánnyal. 
A válaszokból az is kiderült, hogy az információhiány is gyakran gátja, hogy a válaszadók többet tehessenek az élelmiszerpazarlás ellen. A kutatásban résztvevők 56,5 százalékának nagyon fontos, 24,5 százalékának pedig inkább fontos, hogy a bolt(lánc) ahol vásárol, tegyen az élelmiszerpazarlás ellen (összesen 81%). Azonban a válaszadók 66,9 százalék nem tudja (vagy nem kívánt válaszolni arra a kérdésre), hogy a bolt, ahol vásárolni szokott, tesz-e valamit ez ügyben. Miközben a válaszadók által legkedveltebbnek jelölt boltok többsége így tesz.
A felmérés részletei itt olvashatók.

55 millió éve forrón gőzölöghetett a Föld

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.28. 10:55

Fotó: Raul Lunia / AFP
Fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálata alapján a kutatók azt is megállapították, hogy a mostani klímaváltozás során is fokozódik a nedvesség és a meleg áramlása, ezért a sarkvidéki területek erőtejesebben melegednek.
Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálatával. A paleocén és az eocén földtörténeti korok közötti átmenet idején, 55-57 millió évvel ezelőtt a légkör széndioxid-tartalma 1400-4000 ppm egység volt. A mai érték 412 ppm. A svájci szakértők amerikai és brit kollégáikkal közösen egykori mocsaras vidékek talajának apró ásványi anyagát, a szideritet elemezve vizsgálták, milyen klíma jellemezte akkoriban a Földet. Ennek a karbonátásványnak az izotópösszetétele alapján lehet következtetni a légkör hőmérsékletet és nedvességet illető adottságaira.
Az északi félgömbről származó 13 szideritminta a trópusoktól az Északi-sarkvidékig lefedi az összes klímazónát. Arról is árulkodnak, hogy az Egyenlítőnél a mai Kolumbia területén a levegő éves középhőmérséklete 41 Celsius-fok volt - ma a trópusokon az átlaghőmérséklet 15 Celsius-fokkal alacsonyabb. Szibériában nyáron átlagosan 23 Celsius-fok uralkodott – írták a kutatók a Nature Geoscience című tudományos lapban.
A légkör nedvességtartalma is jóval magasabb volt, mint most. Különösen a trópusokon és a nagyobb szélességi köröknél uralkodtak gőzfürdőhöz hasonlítható körülmények. A tudósok szerint ezt az okozhatta, hogy a szubtrópusokból is ezekbe a zónákba áramlott a vízgőz. Ma is megfigyelhető, ahogy a vízgőz és a meleg a szubtrópusokról a trópusokra áramlik. „Ez a mozgás az eocén korban még erőteljesebb lehetett” – véli Joep van Dijk, a tanulmány vezető szerzője. A kutató szerint a meleg nagyobb szélességi körök felé áramlása felerősítheti a sarkvidéki régiók melegedését is. A tudósok feltételezik, hogy a nedvesség és meleg áramlása az aktuális klímaváltozás során is megnövekszik, így a sarkvidéki területek erőtejesebben melegednek.

Rizikós játék a kalandpark

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.10.28. 09:30
A kidőlt fának a képek tanúsága szerint koronája nem volt, csak törzse és gyökere
Fotó: 112PRESS
Bár a működtetésnek szigorú szabályai vannak, sok múlik az üzemeltetőkön.
Nagy a szórás a hazai kalandparkok között a tekintetben, melyik veszélyesebb és melyik kevésbé – tudtuk meg szakmai forrásokból, a minapi halálos kimenetelű gyöngyösfalui tragédia kapcsán. Ugyan a létesítmények kialakításának és üzemeltetésének igen szigorú szabályai vannak és a fogyasztóvédelem is folyamatosan ellenőrzi, ám így is rendkívül sok múlik az üzemeltetőkön. Azon, hogy minél olcsóbban próbálja kiépíteni és működtetni a parkot, vagy a maximális biztonságra törekszik, ami azonban jóval több költséggel és nehézséggel jár. A vélekedések szerint a hazai kalandparkok bő fele esik az előző kategóriába, azaz, ahol az üzemeltető ugyan papíron minden előírásnak megfelel, ám igyekszik minél kevesebb pénzből letudni a kötelezettségeit. Erre utal, hogy a fogyasztóvédők évenkénti felülvizsgálatán a kalandparkokban található pályák negyede-harmada fennakad üzemeltetési hiányosságokon, igaz, ezek többnyire „papírproblémák”: a működtetéshez kapcsolódó dokumentációk hiányosságait jelentik. Ez önmagában még nem vezethet balesethez, azonban a minél olcsóbb üzemeltetésre való törekvés egy pillanatnyi emberi mulasztással együtt már súlyosan megbosszulhatja magát, adott esetben tragédiához is vezethet. Szakmai körökből úgy rebesgetik: a múlt hét csütörtöki tragédia előtt is több súlyos baleset történt, ám azokat nem kapta fel a sajtó. A kalandparkokkal kapcsolatos veszélyekre 2016 májusában a csillebérci létesítménynél történt baleset hívta fel a figyelmet. Akkor egy gyerek törte a kezét és nyolc másik szenvedett kisebb sérülést, amikor leszakadt alattuk egy három méter magasan kifeszített mászóháló. Az ügyben az I. és a XII. kerületi ügyészség tavaly emelt vádat Budai Központi Kerületi Bíróságon foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a kalandpark üzemeltetőjével és egy animátorral szemben és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyben november közepén lesz tárgyalás, ahol tanúkihallgatásokra és az igazságügyi mérnökszakértő meghallgatására kerül majd sor. A vádirat szerint a baleset amiatt következett be, mert a kötélháló nem rendelkezett a szükséges minőségtanúsítvánnyal, anyaga pedig erősen elhasználódott, több alkalommal javították, az üzemeltető a szükséges biztonsági előírásokat nem tartotta be, míg az animátor a használatba vétel előtti tájékozódási, engedélykérési kötelezettségét mulasztotta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az eset kapcsán rendkívüli vizsgálatot rendelt el az országban működő összes parkban. Azonban a tárca közleményéből kiderül: lényegében arra adtak utasítást a kormányhivataloknak, hogy ellenőrizzék ugyanazt – a berendezések megfelelőségi tanúsítványait, vagy éppen a kezelő személyzet biztonságos működtetéshez szükséges képesítési igazolásainak meglétét –, amit egyébként is évente meg kell, hogy tegyenek. Ennek ellenére az akkor elrendelt rendkívüli célvizsgálaton hirtelen egy sor hiányosságot találtak: az ellenőrzött 203 eszköz fele nem felelt meg az üzemeltetési feltételeket előíró jogszabályoknak, a több mint hetven akkor leellenőrzött park közül ötben olyan súlyos szabálytalanságok voltak, hogy rögtön be is záratták, egynél pedig maga a tulajdonos döntött a bezárás mellett.
Magyarországon a kalandparkok az ezredforduló után jelentek meg, majd szaporodtak gomba módra. Mára csaknem száz létesítményről tudni, ebből valamivel több, mint nyolcvan folyamatosan üzemel. Kalandparkot elvileg bárki létesíthet, ám igen szigorú, részletes, uniós előírásokon alapuló szabványok teljesítése mellett. Így többek között a parkban kialakított pályákat statikai számítások, illetve vizsgálat alá kell vetni, az erdei pályáknál a fákat favizsgálóval kell átvizsgálni, a terepre csak speciális, erre alkalmazható eszközöket lehet telepíteni tervezői-, gyártói megfelelőségi nyilatkozatok, üzemi próba mellett, a kiépítését biztonságtechnikai szakember bevonásával lehet elvégezni. Ezt követően a pályát szigorú szabályok szerint működtethetik, folyamatosan dokumentációt kell vezetni a műszakokról, a felszerelések időszakos vizsgálatáról, tisztításáról, tárolásáról, cseréjéről, leselejtezéséről, szabályzatban kell megállapítani, hogy milyen időszakonként kell szerkezeti, statikai vizsgálatnak alávetni a pályákat, az üzemeltetőnek rendelkezni kell elsősegély felszereléssel, illetve ezen túlmenően speciális, nagy magasságból történt esés okozta sérülések ellátására alkalmas eszközökkel. A pályát indítás előtt erre feljogosított külsős műszaki minősítővel kell felülvizsgáltatni, méghozzá évente. És itt van némi „játéktere” az üzemeltetőnek, nem mindegy ugyanis, hogy mennyire szigorú a minősítő szervezet, így van, ahol nehezebb megszerezni a minősítést, másutt valamivel könnyebben és főként  olcsóbban lehet megkapni a műszaki megfelelőségi igazolást. Ha netán egy ilyen, felületes eljárás során az ellenőr szeme elsiklik egy hiba felett és az üzemeltető sem figyel megfelelően, úgy megtörténhet a baj. Az évente lefolytatott fogyasztóvédelmi ellenőrzések során ugyanis már részletes műszaki-statikai vizsgálatokat nem folytatnak, a kormányhivatalnokok jobbára papírból dolgoznak, azaz a gyártói tanúsítványok, a műszaki minősítések, a belső dokumentációk meglétét ellenőrzik. Így történhet meg, hogy ugyan mindent rendben találnak – majd hetekkel később megtörténik a baj. (Az Innovációs és Technológiai Minisztérium idén nyáron is közölte, hogy országosan 73 kalandparkban 345 pályát ellenőrzött, amit a kormánypárti közlemények terjesztésére szakosodott origo.hu azzal a címmel közölt le, hogy „biztonságosak a hazai kalandparkok”.)   A halálos végű gyöngyösfalui tragédia – ahol a hírekből ítélve egy, a parkban kidőlt fa okozta a végzetes balesetet – körülményeit büntetőeljárás keretében jelenleg vizsgálja a rendőrség, többek között azt, hogy az éves rendes műszaki felülvizsgálat során volt-e megfelelő favizsgálat az erdei kalandparkban.

A tragédia

 A 10. osztályos keszthelyi gimnazistacsoport több diákja a mélybe zuhant, amikor a kötélpályát tartó egyik fa kidőlt, magával rántva még egy fát és vele együtt mindenkit, aki éppen az akadálypályán volt. Egy tizenhat éves fiú olyan szerencsétlenül esett, hogy súlyos koponyasérülésébe a helyszínen belehalt, két társát kórházba szállították.