Előfizetés

Még 235 millió kilométert kell megtennie a NASA marsjárójának

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.28. 14:12

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Ennyit már meg is tett; éppen félúton jár a Mars felé a Perseverance.
Már 235 millió kilométert tett meg a júliusi kilövése óta és még ugyanennyit fog megtenni a marsjáró, amíg a tervek szerint február 18-án elérkezik a Mars légkörébe a NASA keddi közlése szerint. „Bár úgy gondolom, nem lesz egyszerű, különösen úgy, hogy legtöbbünk otthonról dolgozik, azért hatalmas mérföldkőről van szó” – mondta Julie Kangas, a NASA irányítója.
A szakértő hozzátette, hogy bár a Marshoz való eljutáshoz szükséges távolság felét tette meg, a marsjáró légvonalban nem félúton van a két világ között: a Föld 42,7 millió kilométerre van „mögötte”, míg a Mars 17,9 millió kilométerre van „előtte”.
Jelenleg a Perseverance és a Föld közötti jelátvitelhez 2 perc 22 másodpercnyi időre van szükség, a landoláskor 11,5 perc lesz a jel útja a marsjáró és a földi irányítás között – olvasható a NASA honlapján.
Az újgenerációs robot akkora, mint egy kisebb autó, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön és utat nyisson a bolygó felfedezése előtt az emberek számára.
Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - fog eltölteni a Marson.
A Perseverance kíséretében az Ingenuity nevű kísérleti Mars-helikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni levegőből végzett vizsgálatokkal. Az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül.
A tervek szerint a NASA 2024-re asztronautákkal érkezik a Marsra, megkezdve az első emberi legénységgel operáló missziót a vörös bolygón.

Felcsillan a remény: a járvány alatt kevesebb ételt dobtunk ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.28. 12:45

Fotó: JAN WOITAS / AFP
A home office és a sokszor szűkösebb anyagi helyzet átalakította a fogyasztási szokásainkat. Ön is így érzi?
Idén először tartották Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnapot az ENSZ kezdeményezésére. Ennek apropóján a Pénzcentrum online kutatással mérte fel, hogyan változtatta meg a koronavírus-járvány az élelmiszerhulladék keletkezését. Korábbi kutatások szerint 2016-hoz képest 2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke, de még mindig fejenként átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban.
A friss kutatás arra kereste a választ, hogy a járvány hatására az életkörülmények - az anyagi helyzet, a távmunka, az időtöbblet vagy -hiány, a vásárlási szokások – megváltozása milyen hatással volt a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére. A válaszadók jelentős része (40,7%) a járvány hatására kevesebb élelmiszert pazarolt. Ennek oka volt többek között a vásárlási szokások változása, az, hogy több idő jutott főzésre, de a megromlott anyagi helyzet is. A felmérés eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a járvány miatti életvitel-változások, és ezek élelmiszer-pazarlásra gyakorolt pozitív hatása hosszú távon is megmaradhat.
A válaszadók leginkább a vásárlás során érzik magukat tudatosnak az élelmiszerpazarlás szempontjából. Amikor azt kellett eldönteniük, mennyire érzik igaznak saját magukkal kapcsolatban az egyes állításokat, a legtöbben (92,3%) teljes mértékben vagy inkább jellemzőnek azt találták, hogy vásárlás előtt ellenőrzik, milyen élelmiszerből milyen mennyiség van otthon. A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt. Nagy részük ír listát bevásárlás előtt (82,4%), számon tartja a lejárati dátumokat (82%), 67,2 százalékuk pedig arra is figyel, hogy ne vásároljon éhesen vagy kapkodva - ami miatt a szükségesnél nagyobb mennyiségeket venne. Az is jellemző viszont, hogy ha jobban megéri, a nagyobb kiszerelésű termékeket választják a vásárlók (79,4%), illetve ha csak kevésbé szép gyümölcsöt vagy zöldséget találnak a boltban, nem veszik meg (72,9%).
A főzés és ételtárolás tekintetében is tudatosnak vallotta magát a válaszadók nagy része: jellemzően annyit főznek, amennyi elfogy (73,9%), ha mégis marad étel, azt lefagyasztják (72,1%). Az már kevésbé jellemző, hogy amit már nem akarnak elfogyasztani, továbbadják (47,9%). A válaszadók mintegy ötöde az otthon (22%) vagy a munkahelyén (22,3%) megmaradó készételt kidobja. A lejárt szavatosságú élelmiszerek a kitöltők harmadánál végzik a kukában (33,9%). Minden negyedik válaszadó nem eszi meg a megszáradt pékárut, 36,9 százalékuk a fonnyadt gyümölcsöt, zöldséget sem. A válaszadók harmada viszont igyekszik komposztálni az élelmiszerhulladékot.
A kitöltők 24,7 százaléka érzi úgy, hogy több odafigyeléssel kevesebb élelmiszerhulladékot termelne. Mindössze 19,7 százalék gondolja, hogy a főzési szokásain kellene változtatnia, pedig a kutatás szerint a második leggyakrabban kidobásra ítélt élelmiszerkategória a kész- és a főtt étel (27,4%). Mivel többen vélik úgy, hogy a maradék kezelésében lenne min változtatni, az eredményekből az következik: nem elsősorban abban látják a problémát, hogy mekkora adagot, mit és hogyan főznek, hanem a készétel- kezelésben. Ez arra enged következtetni, hogy a végül kukába kerülő készétel nem feltétlenül főzés során keletkezik, hanem például ételrendelés, menzai, házon kívüli étkezés során vagy készen, félkészen vásárolják meg. 

Mindent megváltoztatott a járvány

A koronavírus-járvány hatására gyökeresen megváltoztak a bevásárlási szokások: kevesebbszer járunk boltba, nagyobb mennyiséget vásárolunk egyszerre és hajlunk az online megoldások felé. A válaszadók a legnagyobb változást ezen a téren tapasztalták a járvány óta, viszont 30,9 százalék jelezte azt is, hogy nem volt változás a korábbi szokásaiban. Bár a válaszadók 44,4 százaléka saját bevallása szerint ugyanannyi élelmiszert pazarol, mint a járvány előtt, 40,7 százalék viszont úgy érzi: kevesebbet. Azok körében, akik úgy érzik, kevesebb élelmiszert pazarolnak a járvány alatt, a leggyakrabban említett ok, hogy kevesebbet járnak boltba (63,1%), kevesebbszer esznek házon kívül (37,3%), több idejük van vásárolni, főzni, stb. (20,6%) és ugyanennyien említették, hogy a járvány óta környezettudatosabbak lettek.
A lakosság egy része sokkal több időt töltött otthon, esetleg a munkáját is onnan végezte, illetve a vendéglátóhelyek időszakos elkerülése, bezárása miatt többen kezdtek otthon főzni, étkezni. Rengetegen váltottak lakóhelyet: a megyeszékhelyekről, fővárosból a kisebb városokba, falvakba történt elmozdulás. 
Az anyagi helyzet is megváltozott: a válaszadók 43,4 százaléka érzi úgy, hogy az anyagi helyzete valamivel, vagy sokkal rosszabb, mint a járványt megelőzően, és pozitív változást mindössze 9,3 százalék tapasztalt. Azok közül, akiknek rosszabb lett az anyagi helyzete 47,9 százalék saját bevallása szerint kevesebb élelmiszert pazarolt, míg azok közül, akiknek nem változott, 33,5 százalék pazarolt kevesebbet. A szűkösebb körülmények, vagy a nagyobb megtakarítási hajlandóság a bizonytalan helyzet miatt azt eredményezi, hogy az élelmiszerrel is nagyobb figyelemmel bánnak a megkérdezettek. Eleve kevesebb élelmiszert vesznek, és/vagy jobban odafigyelnek, hogy kevesebbet pazaroljanak. Azok közül, akik kevesebbet pazarolnak a járvány óta, minden ötödik válaszadó említette ennek okaként, hogy kevesebb pénze van.
Az összegzés szerint a nagyobb tudatosság, tervezettség a bevásárlás és főzés terén hosszabb távon, a járvány lecsengése után eredményezheti azt, hogy a magyar háztartásokban kevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen. Ugyanakkor a járvány életkörülménytől függően negatív hatásokkal is járt az élelmiszerpazarlásra: az otthoni fogyasztás kiszámíthatatlansága, a tapasztalatok hiánya főzés, élelmiszertárolás terén, az időhiány és (főként) az idősebb korosztály másokra utaltsága a vásárlás terén nagyobb pazarlást eredményezett sok háztartásban. Az élelmiszerpazarlás csökkentésének akadályai között említett indokok azonban kevéssé voltak összefüggésben a járvánnyal. 
A válaszokból az is kiderült, hogy az információhiány is gyakran gátja, hogy a válaszadók többet tehessenek az élelmiszerpazarlás ellen. A kutatásban résztvevők 56,5 százalékának nagyon fontos, 24,5 százalékának pedig inkább fontos, hogy a bolt(lánc) ahol vásárol, tegyen az élelmiszerpazarlás ellen (összesen 81%). Azonban a válaszadók 66,9 százalék nem tudja (vagy nem kívánt válaszolni arra a kérdésre), hogy a bolt, ahol vásárolni szokott, tesz-e valamit ez ügyben. Miközben a válaszadók által legkedveltebbnek jelölt boltok többsége így tesz.
A felmérés részletei itt olvashatók.

55 millió éve forrón gőzölöghetett a Föld

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.28. 10:55

Fotó: Raul Lunia / AFP
Fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálata alapján a kutatók azt is megállapították, hogy a mostani klímaváltozás során is fokozódik a nedvesség és a meleg áramlása, ezért a sarkvidéki területek erőtejesebben melegednek.
Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálatával. A paleocén és az eocén földtörténeti korok közötti átmenet idején, 55-57 millió évvel ezelőtt a légkör széndioxid-tartalma 1400-4000 ppm egység volt. A mai érték 412 ppm. A svájci szakértők amerikai és brit kollégáikkal közösen egykori mocsaras vidékek talajának apró ásványi anyagát, a szideritet elemezve vizsgálták, milyen klíma jellemezte akkoriban a Földet. Ennek a karbonátásványnak az izotópösszetétele alapján lehet következtetni a légkör hőmérsékletet és nedvességet illető adottságaira.
Az északi félgömbről származó 13 szideritminta a trópusoktól az Északi-sarkvidékig lefedi az összes klímazónát. Arról is árulkodnak, hogy az Egyenlítőnél a mai Kolumbia területén a levegő éves középhőmérséklete 41 Celsius-fok volt - ma a trópusokon az átlaghőmérséklet 15 Celsius-fokkal alacsonyabb. Szibériában nyáron átlagosan 23 Celsius-fok uralkodott – írták a kutatók a Nature Geoscience című tudományos lapban.
A légkör nedvességtartalma is jóval magasabb volt, mint most. Különösen a trópusokon és a nagyobb szélességi köröknél uralkodtak gőzfürdőhöz hasonlítható körülmények. A tudósok szerint ezt az okozhatta, hogy a szubtrópusokból is ezekbe a zónákba áramlott a vízgőz. Ma is megfigyelhető, ahogy a vízgőz és a meleg a szubtrópusokról a trópusokra áramlik. „Ez a mozgás az eocén korban még erőteljesebb lehetett” – véli Joep van Dijk, a tanulmány vezető szerzője. A kutató szerint a meleg nagyobb szélességi körök felé áramlása felerősítheti a sarkvidéki régiók melegedését is. A tudósok feltételezik, hogy a nedvesség és meleg áramlása az aktuális klímaváltozás során is megnövekszik, így a sarkvidéki területek erőtejesebben melegednek.