Előfizetés

Kaczynski elszámolta magát

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.10.29. 08:00

Fotó: Beata Zawrzel / AFP/NurPhoto
A majdnem teljes abortusztilalom még vidéken is tömegeket fordított a lengyel kormánypárt ellen. Az egyik legismertebb nőjogi lengyel aktivista szerint nemzedéki sztrájk van kibonatkozóban.
Múlt csütörtök óta tartanak a demonstrációk Lengyelországban. Ezen a napon hirdette ki az alkotmánybíróság (két ellenvéleménnyel) ítéletét, amely szerint alkotmányellenes az abortusz törvény kitétele, amely megengedi a művi vetélést, ha a gyermek gyógyíthatatlan betegséggel, önálló életre képtelenül születne. Mindezt az élet védelmére hivatkozva, megfelelve a konzervatív katolikus dogmának. Az ítélet csak azért születhetett meg, mert Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) vezére engedélyezte képviselői egy csoportjának, hogy benyújtsák az indítványt a bíróságnak. Azóta férfiak és nők ezrei tüntetnek szerte az országban. A demonstrálók templomokban is demonstráltak, ahol összecsaptak a szélsőjobboldal verőlegényeivel. A megmozdulások élére a "Nők sztrájkja" nevű mozgalom állt, amely - nevével ellentétben - egyszerre szólítja utcára minkét nem tagjait. "A nőket és férfiakat egyaránt érinti a lépés, amelyek ellen ezekben a napokban tömegek, tíz és tízezrek tiltakoznak." - magyarázta a Népszavának Magdalena Sroda a varsói egyetem filozófusa, etika professzor, a női jogokért folytatott harc jól ismert alakja. A mozgalmat mindenekelőtt „nemzedéki sztrájk”-nak tartja. Sroda 1989 óta vesz részt az abortusz tiltását ellenző megmozdulásokban. "Volt idő, amikor mi demonstrálók legfeljebb tízen-tizenöten voltunk. Óriási változás történt azóta" - mesélte az aktivista. Szerinte félreértés a mostani tüntetéssorozatról női jogi mozgalomról beszélni, hiszen ez a kezdetektől politikai mozgalom, amely a megosztó, tekintélyelvű hatalom ellenében szerveződött. Sroda arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom alávetett állapotban akarja tartani a nőket, hogy ne dönthessenek a testükről, és a legutóbbi alkotmánybírósági határozat után arra kényszeríti a teherbe esett nőt, hogy súlyosan sérült gyermeket hozzon a világra. "A helyzet radikalizálódik a társadalomban, kulturális változás érlelődik, az emberek felismerik, hogy az így eltorzult állapotok csak akkor változnak, ha megszűnik a római katolikus egyház befolyása a politikai hatalomra" - vélekedett a nőjogi harcos. "Az utóbbi harminc évben akár jobboldali, akár baloldali, vagy liberális kormány volt hatalmon, mindegyik megfizette a harácsot az egyháznak. Ugyanis úgy gondolták, hogy anélkül nem lehet választást nyerni. Azt szoktam mondani: Isten mindenütt jelen van, kivéve a katolikus templomokban istentisztelet idején, mert ott egy jobboldali, autoriter politikai párt hangját hallani" - tette hozzá. Arra is felhívta figyelmet, hogy a tüntetők leginkább fiatalok, akik végre valóban világias államban akarnak élni.   A közhangulattal kapcsolatban Sroba elmondta: jelenleg egy észak-lengyelországi faluban tartózkodik, és azt tapasztalta, hogy vidéken is csapatostul mentek ki a tiltakozó nők és férfiak az utcára, a települések vagy városok központjába. "Ehhez nagyobb bátorság kell, mint a varsói tüntetéshez, ott az ember eltűnik a tízezrek között, itt könnyebben osztogatja a rendőr a pénzbüntetéseket. Az is fontos, hogy korábban az emberek itt nem voltak a PiS ellenfelei. Ez a változás sokakat felháborított és az utcára vitt vidéken is." - hangsúlyozta az aktivista. Sroba csak találgatni tud azzal kapcsolatban, hogy miért most lépett a kormánypárt. Pár évvel ezelőtt, az úgynevezett „fekete tüntetések” megállították a PiS-t, amikor hasonló brutális változásokat akart bevezetni egyházi nyomásra. "Most talán arra számítottak, hogy a koronavírus járvány miatti bezártság megállítja a tüntetéseket, hatóságilag is tilossá tehetik a tömegmegmozdulásokat, utána pedig lecsillapodik a felháborodás" - magyarázta a filózofus. Azt sem zárta ki, hogy Kaczynski egyszerűen "élvez ilyen döntéseket hozni, élvezi a hatalmát." A Lengyelországot irányító pártelnök azonban Sroba meglátása szerint elveszítte a józan politikai ítélőképességét, hiszen a változás nem hozhat politikai hasznot a PiS-nek és demográfiai szempontból is káros. "Lengyelország amúgy is mély demográfiai hullámvölgyben van. Nem változtatott ezen a második gyerek után járó 500 zlotys (kb. 40 ezer forintos) családi pótlék sem. Ezentúl még kevesebb nő akar teherbe esni, hiszen meg van a veszély, hogy súlyosan sérült gyereket kell szülnie és felnevelnie. Mert Lengyelországban nincs ehhez megfelelő szociális háttér, egyébként sincs elég bölcsőde, óvoda. Anyagilag is hatalmas teher ez az államnak" - fejtette ki Sroba. A nőjogi harcos arra is felhívta a figyelmet, hogy a katolikus egyház sem hajtotta különösebben aktívan a változást, az az Ordo Juris nevű szélsőséges csoport akciója volt. Az alkotmánybírósági ítéletet ettől függetlenül üdvözölték a püspökök. Sroba egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy a nacionalista szervezetek nemzeti őrséget szerveznek, hogy megvédjék a templomokat a tüntetőktől. "Évek óta látjuk, ahogy a neofasiszta szurkolói csoportok zarándoklatra gyűlnek dél-lengyelországi Czestochowába, hogy a szélsőségesen nacionalista, fajgyűlölő szervezetek a katolikus hit védelmezőinek tüntetik fel magukat. Lengyelország már nem csak arról híres, hogy itt van a legtöbb ördögűző." - mondta el lapunknak a nőjogi harcos.

Közel 30 millióan gyógyultak meg a fertőzés nyomán

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.29. 07:51

Fotó: NOAH SEELAM / AFP or licensors
A fertőzöttek száma több mint félmillióval emelkedett egy nap alatt.
Világszerte már 44 481 667 ember fertőződött meg koronavírussal a hivatalos nyilvántartások szerint, a járvány halálos áldozatainak száma 1 174 007, a gyógyultaké pedig 30 052 209 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 43 907 193 fertőzöttet tartottak nyilván, a járvány halálos áldozatainak száma 1 166 240, a gyógyultaké pedig 29 731 128 volt. A fertőzés 189 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 8 856 413 ember fertőződött meg, 227 685-en haltak bele a szövődményekbe, és 3 518 140-en gyógyultak meg. 
  • Indiában 8 040 203 fertőzöttet, 120 527 halálos áldozatot és 7 315 989 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Brazíliában 5 468 270 fertőzöttről, 158 456 halálos áldozatról és 4 947 777 gyógyultról tudni.
  • Oroszországban 1 553 028-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 26 752-re, a gyógyultaké pedig 1 164 915-re emelkedett.
  • Franciaországban 1 280 215 fertőzöttről, 35 823 halálos áldozatról és 119 413 gyógyultról tudni.
  • Spanyolországban 1 136 503 fertőzöttet és 35 466 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 945 378, és 45 765-en haltak meg a betegségben.
  • Olaszországban a fertőzöttek száma 589 766, a halálos áldozatoké 37 905, és 275 404-en gyógyultak fel a Covid-19-ből.
  • Németországban 486 513 a fertőzöttek száma, 10 281 a halottaké, 336 764-en meggyógyultak.
  • Argentínában 1 130 533 fertőzöttet, 30 071 halálos áldozatot és 931 147 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Kolumbiában 1 041 936 fertőzöttet és 30 753 halálos áldozatot tartanak nyilván.
  • Mexikóban 906 863 az igazolt vírusbetegek és 90 309 a halottak száma.
  • A Dél-afrikai Köztársaságban eddig 719 714 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 19 111-en meghaltak, 648 654-en pedig felgyógyultak.
  • Iránban 588 648 fertőzöttet, 33 714 halálesetet és 467 917 gyógyultat tartanak számon.
  • Törökországban 368 513 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 10 027, a gyógyultaké 319 181.
  • Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 91 271 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4739 halálos áldozatot és 86 049 gyógyultat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Hatalmat akarnak mindenáron

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.29. 07:20

Fotó: JUAN MABROMATA / AFP
A gazdasághoz nem, az ellenzék kicselezéséhez annál jobban értenek a populista vezetők – derült ki egy három német kutató által készített tanulmányból. Ebben az eltelt száz év tapasztalatait elemezték ki.
Európában, de az egész világon is mind népszerűbb a populizmus, azokban az országokban is kacérkodnak a demokratikus intézményrendszer fokozatos leépítésének gondolatával, ahol nemrég még elképzelhetetlen lett volna. Hogy a mai kor populistái alatt hogyan változik a gazdasági teljesítmény, majd a jövő dönti el, de egy német közgazdászok által készített tanulmányból az derül ki: amennyire jól értenek ahhoz, hogyan tartsák minél tovább hatalomban magukat, annál kevésbé konyítanak a gazdasághoz. Három német szakértő, Manuel Funke, a bonni Moritz Schularick, valamint a Kieli Egyetem professzora, Christoph Trebesch kutatásából talán a jövőre vonatkozóan is lehet messzebb menő következtetéseket levonni. Felmérésük során azokra a politikusokra koncentráltak, akik azt sugallják: a kisemberek érdekeit védik a gonosz elittel, illetve az éppen ellenségnek kikiáltott ideológiájú csoporttal, mondjuk a liberálisokkal szemben. Természetesen nem mindig könnyű hű képet kialakítani egy adott országról. Gondoljunk csak az Európai Unió legnagyobb haszonélvezőire: a temérdek uniós támogatásnak köszönhetően a koronavírus-járvány tombolása előtt szinte nem lehetett annyira rossz gazdaságpolitikát folytatni, hogy az adott ország GDP-je ne emelkedjen. A populistáknak nincs igazi ideológiája, és nem is lehet őket egy kalap alá venni. A titkuk éppen abban rejlik, hogy mindig képesek olyan döntést hozni, ami politikai túlélésük záloga lehet, amivel el tudják érni azt, hogy az emberek úgy érezzék: közel áll hozzájuk. Többször újraválasztották például Bojko Boriszov bolgár kormányfőt, aki rendre azt hangoztatja, ő az igazi bolgárok érdekeit képviseli szemben a „parlamenti hazudozókkal”. A tanulmány szerint minden harmadik populista vezetőt legalább egyszer újraválasztották. A demokratikus – legyen szó szociáldemokratáról, konzervatívról vagy liberálisról – politikusok közül ez csak minden hatodiknak sikerült. A populistákat tehát az köti össze őket, hogy váltig ragaszkodnak a hatalomhoz és ennek mindent alá is rendelnek. Esetenként nem is könnyű megmondani azt, hol vannak a populizmus határai, mi különbözteti meg ezen politikusokat a demokratikus értékeket képviselőktől. A tanulmány egyik szerzője ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Ez olyan, mint a pornográfia. Csak akkor lehet választ adni rá, ha az ember látja”. A három kutató 27 országban 70 populista kormányt vett górcső alá, több ezer gazdasági adatot elemzett, nem csak a gazdasági növekedést vizsgálták, hanem a vagyon elosztásának egyenlőtlenségeit, emellett pedig 800 tudományos tanulmányt értékeltek ki. A 190 oldalas tanulmánynak a demokratikus berendezkedésű államok szempontjából nem túl megnyugtató megállapítása: a populista vezetők politikai szempontból sikeresnek bizonyultak, de súlyos károkat okoztak gazdaságuknak a hatalomban. Kiválóan értenek ahhoz, miként lehet hitelteleníteni, megosztani, különféle módon meggyengíteni az ellenfelet. A legfontosabb recept az: kialakítani egy fanatikus rajongói tábort. Gazdaságpolitikájuk látszólag merőben különbözik egymástól, de abban mégis hasonlóak, hogy mind a jobb- mind a baloldali populisták hajlamosak az átgondolatlan, következetlen, úgyszólván unortodox gazdasági lépésekre. A populisták által irányított országokban magasabb a korrupció, nagyobb szerephez jut a protekcionizmus, az árnyékgazdaság. Egy populista vezető hatalomra kerülése után öt évvel az egy főre jutó GDP átlagosan öt százalékkal kisebb arányban nőtt a demokratikus országokéhoz képest. Gazdasági tekintetben a legnagyobb kárt Silvio Berlusconi okozta honfitársainak, miniszterelnöksége alatt 14,9 százalékkal csökkent az olasz GDP, miközben ő volt a második világháború után a legtovább a kormányfői bársonyszékben lévő olasz politikus. Három kormányfői mandátuma alatt összesen kilenc évig volt miniszterelnök. Papíron jobboldali politikus volt, de igazi ideológiával nem rendelkezett, mindent gazdasági érdekeltségeinek rendelt alá. A világban végbemenő változásokat mutatja azonban, hogy politikai szempontból jóval visszafogottabb volt Matteo Salvininál. A baloldali populisták jobban értenek ahhoz, hogy csökkentsék a szegények és a gazdagok közötti különbségeket, de ezt időnként nagyon átgondolatlanul teszik. A néhai venezuelai elnök, Hugo Chávez a XXI. század szocializmusát akarta megvalósítani, s az ország nyersanyagbetételét a szegényebbek felzárkóztatására is fordította, de az állam szerepének kiterjesztésével és értelmetlen infrastrukturális beruházások vállalásával csődközeli helyzetet idézett elő, hiszen a nyersanyag világpiaci ára jelentősen csökkent. Elnöksége alatt az ország GDP-je 12,4 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor Venezuela esetében is tetten érhető, hogy mindenfajta ideológiánál fontosabb a hatalom. Chávez, majd utóda Nicolás Maduro kemény diktatúrát vezetett be. Utóbbi ráadásul, a járvány kitörése után nyitott a piacgazdaság felé, mert ez volt túlélésének egyedüli záloga. Mint a jelentést részletesen ismertető Spiegel megjegyzi, a populisták időnként idegenellenes retorikával és antiliberálisként lépnek fel, mint azt Orbán Viktor kormányfő is teszi. A mai vezetők közül Recep Tayyip Erdogan irányítja csődközeli helyzetbe Törökországot, miközben a 2000-es években még reformernek tartották. Ám folyamatosan építette le a demokratikus intézményrendszert, így a gazdasági növekedés lelassult, a nemzeti valuta, a líra értéke folyamatosan csökken. Akadnak sikeres gazdaságpolitikát folytató politikusok is, igaz nem sokan. A tanulmány közéjük sorolja Evo Morales volt bolíviai elnököt. A tanulmány szerint a populizmus nem tűnik el csak úgy magától, sőt a tapasztalat szerint az utóbbi az utolsó harminc évben egyre népszerűbb vezetési formává vált. Jelenleg a világ hatvan, gazdasági szempontból legjelentősebb országának a negyedében kormányoznak bal- vagy jobboldali populisták. 

Visszaestek a populisták a járvány miatt

A YouGov irodának a világ 25 országában készített felmérése szerint 2020-ban egyre csökkent a populisták támogatottsága. Politikai elemzők meglepődtek az adatok láttán, de abból indulnak ki, hogy csak átmeneti jelenségről lehet szó. Úgy vélik ugyanis, ez a járvánnyal hozható összefüggésbe és mihelyst a Covid-19 hatásai jobban éreztetik hatásukat, a populisták ismét új erőre kapnak, írta a Guardian. „A vírus e tekintetben vulkánként viselkedik. Keményen sújtja a populizmust, de termékeny talajt hagy majd maga után” – fejtette ki Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem szociológusa. Az Európai Unióban a populista pártok húsz év alatt majdnem megnégyszerezték támogatottságukat: hét százalékról 25-re emelkedett népszerűségük. Meghatározó alakjaik a Guardian szerint Orbán Viktor mellett Matteo Salvini, az olasz jobboldali populista Liga elnöke,Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője, vagy a svéd Jimmie Akesson. A populista pártok majdnem egy tucatnyi uniós tagországban kerültek be a kormányra, igaz, Ausztriában kiszorultak onnan: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) mindmáig súlyos válságban van az úgynevezett Ibiza-videó napvilágra kerülése óta. A felmérésben, amelyet júliusban és augusztusban készítettek, az Egyesült Királyságban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, továbbá Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban kevesebben értettek egyet azzal a kijelentéssel, hogy az adott ország fejlődését egy kivételezett csoport akadályozza meg. Dániában 11 százalékkal, 33-ról 22-re esett az így vélekedők aránya, az Egyesült Királyságban és Németországban kilenc százalékkal, Franciaországban nyolccal, Olaszországban hattal, Lengyelországban pedig néggyel. De más a populisták által hangoztatott nézet is csekélyebb népszerűségnek örvend, például az az állítás, miszerint sok információt önös érdekekből eltitkolnak az emberek elől. Dániában 20, Németországban pedig 15 százalékkal esett az így gondolkodók aránya. Szintén esett azok száma, akik szerint a korrupt elit kihasználja az átlagembereket, 11 százalékkal kevesebben vélekednek így Dániában, kilenccel Németországban, héttel Olaszországban. Csak kis visszaesés, vagy stagnálás volt megfigyelhető az arra a kérdésre adott válaszokban, amely szerint az emberek akaratának mindenek felett kell állnia az adott ország politikájában. Matthijs Rooduijn úgy vélte, a jelenségre a fő ok az, hogy a járvány kapcsán az emberek jobban kezdtek hinni a szakembereknek, míg bizonyos témái, mint például a bevándorlás, háttérbe szorultak. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy egyes radikális pártok már kezdenek magukhoz térni. A jobboldali populista Liga például elérte a mélypontot 24-25 százalékkal, s bár Matteo Salvini olyan népszerű politikus már aligha lesz, mint belügyminiszterként, még gyarapíthatja táborát. Nem mellékes az sem, hogy hiába került háttérbe a migráció kérdése, az emberek bevándorlásellenessége mit sem változott, Svédországban például a megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebb bevándorlót kell beengedni az országba, míg tavaly még 58 százalék nyilatkozott így. Olaszországban ugyanez az arány 64, illetve 54 százalék. 

Az egy főre jutó GDP alakulása kormányzásuk alatt (százalékban)

Silvio Berlusconi (Olaszország) -14,9 Indira Gandi (India) -13,3 Hugo Chávez -12,4 Vladimír Meciar (Szlovákia) -8,0 Jacob Zuma (Dél-Afrika) -7,8 Nestor és Cristina Kirchner (Argentína) -6,6