A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nemcsak az átláthatóságot és a védekezést nehezíti, de a szülőket, oktatásban dolgozókat is nehéz helyzetbe sodorja: az adatok elhallgatása súlyosan veszélyezteti az egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jogot.
Mindemellett a szakszervezet úgy látja, az információk visszatartásával spórolhat is a kormány, mert ha nem nyilvános, egy-egy iskolai dolgozó hol kaphatta el a vírust, akkor nehezebb bizonyítani, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó. Bizonyítás hiányában pedig nem 100, hanem 60 százalékos táppénz jár a betegség miatt otthon maradóknak. Noha Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptemberben még azt mondta, akinél „vélelmezhető”, hogy munka közben kapta el a vírust, az foglalkozási megbetegedésnek minősül, így 100 százalékos táppénzt kap, erre eddig kevés esetben került sor: a PDSZ felmérését kitöltő, táppénzre kényszerült pedagógusok mindössze 6,6 százaléka kapta meg a teljes összeget.
Szeptember végén arról is szó volt, hogy a koronavírus munkahelyi megbetegedésként kezeléséről szóló pontos jogi szabályozás kidolgozás alatt van, ám az mind a mai napig nem készült el. A jelek szerint már nem is fog: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Szél Bernadett független országgyűlési képviselő érdeklődésére nemrég azt közölte, a munkajogi törvények által előírt járandóságok kifizetését előíró külön jogszabályra nincs szükség.
A koronavírussal fertőzött intézmények nevét, a megbetegedett pedagógusok és diákok számát tartalmazó lista kiadása ellen is furcsán érvelt az Operatív Törzs. Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn jogszabályi korlátokra hivatkozott. Ellenben . Ezt több iskola egyébként már meg is tette a saját weboldalán.
Érdeklődtünk az Emminél, valóban jogszabályellenes lenne-e egy intézményi lista nyilvánosságra hozása, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
