Előfizetés

Az adatok eltitkolásával spórolhat a kormány

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az érdekképviseletek követelése ellenére továbbra sem nyilvános azoknak a köznevelési intézményeknek az összesített listája, ahol megjelent a koronavírus.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nemcsak az átláthatóságot és a védekezést nehezíti, de a szülőket, oktatásban dolgozókat is nehéz helyzetbe sodorja: az adatok elhallgatása súlyosan veszélyezteti az egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jogot. Mindemellett a szakszervezet úgy látja, az információk visszatartásával spórolhat is a kormány, mert ha nem nyilvános, egy-egy iskolai dolgozó hol kaphatta el a vírust, akkor nehezebb bizonyítani, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó. Bizonyítás hiányában pedig nem 100, hanem 60 százalékos táppénz jár a betegség miatt otthon maradóknak. Noha Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptemberben még azt mondta, akinél „vélelmezhető”, hogy munka közben kapta el a vírust, az foglalkozási megbetegedésnek minősül, így 100 százalékos táppénzt kap, erre eddig kevés esetben került sor: a PDSZ felmérését kitöltő, táppénzre kényszerült pedagógusok mindössze 6,6 százaléka kapta meg a teljes összeget. Szeptember végén arról is szó volt, hogy a koronavírus munkahelyi megbetegedésként kezeléséről szóló pontos jogi szabályozás kidolgozás alatt van, ám az mind a mai napig nem készült el. A jelek szerint már nem is fog: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Szél Bernadett független országgyűlési képviselő érdeklődésére nemrég azt közölte, a munkajogi törvények által előírt járandóságok kifizetését előíró külön jogszabályra nincs szükség. A koronavírussal fertőzött intézmények nevét, a megbetegedett pedagógusok és diákok számát tartalmazó lista kiadása ellen is furcsán érvelt az Operatív Törzs. Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn jogszabályi korlátokra hivatkozott. Ellenben . Ezt több iskola egyébként már meg is tette a saját weboldalán. Érdeklődtünk az Emminél, valóban jogszabályellenes lenne-e egy intézményi lista nyilvánosságra hozása, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.   

Egyre több óvodában jelenik meg a vírus

Szerdán 73 óvodában volt rendkívüli szünet koronavírus-megbetegedés miatt – közölte az Operatív Törzs. Az elmúlt hónapokban egyszer sem volt ilyen magas ez a szám. Míg az iskolákban az őszi szünet alatt fertőtlenítő nagytakarítást végeznek, az óvodákban erre nincs lehetőség, ezekben az intézményekben ugyanis nincs őszi szünet. A napközbeni takarítás, fertőtlenítés a dajkák feladata. 

Kifulladóban a mentők

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A mentőszolgálat szóvivője lényegében elismerte, hogy kapacitásgondjaik vannak. Úgy tudjuk, hétfőn több mint nyolcezer, szerdán pedig újabb 4-5 ezer közötti helyszínre nem értek oda mintát venni.
Folyamatosan nő a tesztelési kapacitás, az elmúlt 24 órában 15 596 PCR-tesztet végeztek el, és az Országos Vérellátó Szolgálat is belépett a laboratóriumi tesztelést végzők közé – jelentette be szerdán az országos tiszti főorvos az operatív törzs szokásos tájékoztatóján. Müller Cecília hozzátette: a tesztelésnek semmilyen kapacitási határa nincs, azt minden szükséges esetben térítésmentesen elvégzik. Ám úgy látszik, így az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ért a mintavételi kapacitásainak a végére. Információink szerint hétfőn több mint nyolcezer, szerdán pedig újabb 4-5 ezer közötti helyszínre nem értek oda mintát venni a mentők. Lapunk kérdésére az OMSZ kommunikációs igazgatója, Győrfi Pál lényegében elismerte a kapacitási gondokat. Mint írta: az elmúlt napokban jelentősen tovább nőtt az OMSZ-hoz beérkező mintavételi megrendelések száma. 
Győrfi Pál közölte, a kezdeti néhány száz feladat után az elmúlt hetekben már napi több mint 5 ezer ilyen igénylés futott be az Országos Mentőszolgálathoz, most pedig egyes napokon a mintavételi feladatok száma meghaladja a 12 ezret is. Hozzátette: kapacitásaikat folyamatosan tovább erősítik, és igyekeznek minden tünetes beteghez 48 órán belül eljutni. Ezt nincs is okunk kétségbe vonni, ám más forrásból úgy tudjuk: nem ritka, hogy négy-öt nap múlva érkeznek meg a covid-tesztre várókhoz a mintavevők. A mentők egyik minta begyűjtője lapunknak azt mondta: naponta átlagosan legfeljebb 5-6 ezer vizsgálatra van elég ember. Ezért is érnek ki olykor több nap múlva a PCR-tesztre várókhoz. 

Orvostanhallgatókat vonnak be

A Belügyminisztérium (BM) közreműködésével napokon belül még 200 mintavételi egységet állítanak be országszerte. Az egységek személyzetét végzős orvostanhallgatók alkotják, a járműveket a BM biztosítja. A mintavevőket az Országos Mentőszolgálat képezi ki – mondta Győrfi Pál szerda este a közmédiának. Kifejtette, a plusz 200 mintavételi egység gyakorlatilag megduplázza a kapacitásukat. Így Győrfi Pál szerint nemcsak tarthatók lesznek az eddigi rövid határidők, hanem lehet, hogy ezen még csökkenteni is tudnak.

Müller Cecília szerint miközben a nyugat-európai országok egészségügyi intézményeit az összeomlás fenyegeti, Magyarországon nem következett és nem is következik be az egészségügyi rendszerek túlterhelése, mert előre megszervezték a betegek ellátását. A terepen dolgozók azonban ezt árnyaltabban látják: szerda estére a covidosok ellátásában már nemcsak a diagnosztika akadozott, hanem a fővárosi és a közép-magyarországi régió betegeinek a budapesti intézményekben nem volt hely, ezért őket a mentők a néhány napja hadrendbe állított váci, illetve ceglédi kórházakba vitték. Mint emlékezetes: a miniszter a múlt hétvégén utasította az intézményvezetőket, hogy a hónap végére az ágyak újabb tíz százalékát, s ezzel összesen 30 százalékát tegyék szabaddá a covidos betegek számára. Azaz hétfőtől tovább bővül a kórházi kapacitás. Erre szükség is lesz, mert csak mentővel immár naponta 200-300 beteg kerül kórházba. Lapunknak szakértők azt is elmondták, hogy a 30 százalékos ágyfelszabadítás mellett szinte elkerülhetetlen a tervezhető ellátások korlátozása. Ám amíg erre nincs miniszteri utasítás, addig a kórházaknak minden beteget fogadniuk kell, ez pedig egyre nehezebb feladat elé állítja a rendszert. Ráadásul a fővárosi kórházakban hetek óta tart a kormányfő által bejelentett felújítási program. Így egyes részlegeket a festők számára is ki kellett üríteniük. A zavart fokozta egy szerda reggeli miniszteri levél is, miszerint aki lázas, illetve 37,8 foknál magasabb a hője, nem mehet be a kórházba. A betegek (így például lázgörcsösök, tüdőgyulladásosok, szeptikusok, húgyúti infekciósok míg a lázukat le nem viszik) sem. Az utasítás alig hat órát volt érvényben, amikor a kórházfenntartó körlevélben jelezte: „a levél tartalmát szíveskedjenek tárgytalannak tekinteni. Az EMMI tájékoztatása szerint a módosított utasítást a későbbiekben küldik.”

Örült tempóban nő a betegek száma

Szerdára 2291 újabb magyarnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 65 933 főre nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek száma. Tegnap közülük meghalt 43 beteg. Továbbra is felszálló ágában van a koronavírus-járvány, a legjobb védekezés pedig az előírt intézkedések betartása -  erről Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója beszélt a közrádiónak adott interjújában. "A tapasztalat azt mutatja, a megfertőződött emberek nagy többsége nem kerülte a nagy rendezvényeket, megbetegedése előtt zsúfolt helyen tartózkodott" - mondta. Mint emlékezetes, az elmúlt héten két nagyobb rendezvény is bekerült a sajtókba, egyrészről az október 23-i ellenzéki tüntetés az SZFE mellett, bár itt a többség rendesen viselte a maszkját, valamint a Ferencváros és az Újpest FC labdarúgó mérkőzés, amin teltház volt, és a fotók tanúsága szerint rengetegen nem tartották be az előírásokat szurkolás közben. Lapunk megkérdezte a járványügyi szakembert, vajon ezekre a nagy rendezvényekre gondolt-e. Szlávik János röviden csak annyit mondott: ő az esküvőkre szokott gondolni.

Karanténszoftvert kell használnia annak, akinek van hozzá eszköze

Szerdától szigorodtak a karantén szabályokat megszegők ellen alkalmazható szankciók. Így például a maszkviselési szabályok negligálói akár 150 ezer forintos helyszíni bírsággal is sújthatók. Egyszerűbbekké válnak egyes eljárások, így például a Magyarországra belépőknek a határon kell nyilatkozniuk arról, pontosan milyen címen töltik a 10 napos karantén idejét. Az utazó ezt követően csak a megadott lakcímre mehet. Az útját kizárólag egészségügyi, műszaki vagy menetrendi okból szakíthatja meg, hazaérkezése után a bejárati ajtóra köteles kitenni a piros figyelmeztető jelzést. Ha van megfelelő informatikai eszköze, akkor köteles alkalmazni az úgynevezett karanténszoftvert, amellyel a hatóságok bármikor ellenőrizhetik, hogy valóban a megadott lakásban tartózkodik-e. A lakást csak orvosi utasításra betegség, illetve életveszély vagy súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzet esetén szabad elhagyni.    

Az EMMI nem tart attól, hogy az orvosok tömegesen hagynák el a pályát az új egészségügyi jogviszony miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.28. 18:27

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Pedig egy friss felmérés szerint az orvosok 40 százaléka otthagyná a közellátást.
A Magyar Orvosi Kamara nyolcezer orvost kérdezett meg, és a felmérésükből kiderült, hogy 77 százalékuknak az orvosbérekről szóló törvény a jelen formájában elfogadhatatlan. Az EMMI azonban nem tart attól, hogy tömegesen hagynák el az orvosok a pályát – számolt be az ATV Híradó a minisztérium közleményéről. A csatorna arra kérdezett rá, hogy mi az EMMI véleménye a felméréséről, és nem félnek-e attól, hogy sok lesz ezután a pályaelhagyó az egészségügyben. 
„A Magyar Orvosi Kamara javaslatát fogadta el a Kormány, és ezután a parlament megszavazta minden idők legnagyobb orvosi béremelését, ami kedvező feltételeket nyújt az orvosok számára. Az orvostársadalom egy részének bizonytalansága abból fakad, hogy az ellenzék és egyes médiumok tudatosan félremagyarázták a törvényt. A Kormány, ahogy a törvény előkészítése során egyeztetett a MOK-kal, úgy a végrehajtási rendeletek kidolgozása során is egyeztetni fog. Nem tartunk attól, hogy orvosok tömegesen hagynák el a pályát”

– válaszolta a minisztérium.

A MOK felmérése szerint az orvosok 40 százaléka otthagyná a közellátást is, és csaknem harmaduk (5110-en) névvel is nyilatkozott arról, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni. A nemrég elfogadott új törvény magasabb jövedelmet és a hálapénz büntetőjogi szankcionálását ígéri, de „ezért cserébe” megfosztja az orvosokat a közalkalmazotti státuszuktól. A jövőben eltilthatók a másodállásaiktól, valamint vezényelhetőkké válnának békeidőben is, akár két évre is áthelyezhetik őket az ország bármely pontjára. A kamara emiatt kompromisszumos javaslatot készített a törvény módosítására, amelyet elküldött Pintér Sándor belügyminiszternek. Ez keretek közé szorítaná az orvosok vezénylését békeidőben, és meghatározná, mely esetekben tilthatnák el őket másodállástól.