A kevésnél is ritkábban fordul elő, hogy egy erősen konzervatívnak tartott katolikus vezető nyílt konfliktust vállal a fideszes hatalommal. A lombikprogram esetében azonban – most már nem először – pontosan ez történt. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke a Magyar Hírlapban nemrég „nagyon fájdalmasnak” minősítette, hogy még mindig nem sikerült a lombikprogramot „teljesen kiiktatni a gyakorlatból, súlyos bűnöket követünk el vele”.
Orbán Viktor akár személyesen neki címzett bírálatnak is veheti Veres püspök nyilatkozatát. A kormányfő ugyanis idén januárban részben "életvédő" bioetikai megfontolásokkal indokolta a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek állami felvásárlását.
A miniszterelnök januárban azt mondta: „életvédő kormányként” a lombikprogramért „bioetikai felelősséget csak akkor tud vállalni, ha a folyamat kezdetétől a végéig rálát arra, mi történik a központokban”, mi a megtermékenyített, de be nem ültetett embriók sorsa. Ezt pedig akár válaszként is felfogható Veres püspök 2017. augusztus 20-i kijelentésére, aki a „keresztény értékekre építkező társadalom önfeladása mételyének” minősítette a program támogatásának növelését. Ugyanis három éve a kormány az állami szubvenció növelésével próbálta elérni, hogy az akkor még magánkézben lévő intézetek több beültetést végezzenek, több gyerek szülessen – ezt a lépést bírálta a katolikus püspöki kar elnöke. Erre rákontrázva egyébként három éve a KDNP-s Semjén Zsolt „horror kategóriának” nevezte azt, ami a be nem ültetett embriókkal történik.
Aligha kétséges, hogy Veres András most úgy ítéli meg: a szolgáltatók államosítása nem oldotta meg a bioetikai problémákat, holott Orbán januárban ezt ígérte. Sőt már 2017-ben azzal igyekezett az egyházat megnyugtatni az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetője – a most református püspöknek készülő – Balog Zoltán, hogy ígéretet tett a a lombikbébi-szabályozás szigorítására. Novák Katalin, aki abban az időben államtitkári tisztséget töltött be Balog mellett, kijelentette: a kormány a katolikus egyház bírálata nyomán azt is szeretné elérni, hogy az életvédelmi szempontok jobban érvényesüljenek. Semjén pedig Veres püspöktől várt javaslatot egy olyan szabályozásra, amely az egyház tanításainak is megfelel és orvosi-biológiai szempontból is működik.
Megkérdeztük Novák Katalin családügyi minisztert, hogy az „életvédelmi szempontok” és a „bioetikai megfontolások” érvényesítése érdekében történtek-e jogszabályi változások vagy egyéb intézkedések, ha pedig nem, a kormány tervez-e ilyeneket hozni. A lapunknak küldött válasz – egyebek között – elismételte, hogy február 1-től az ingyenes meddőségi vizsgálatokra a kormány évi több mint 9 milliárd forintot, a gyógyszerek közfinanszírozására pedig 1,6 milliárd forintot biztosít. A válasz nem utalt rá, hogy bioetikai kérdésekben a kormány készülne valamilyen lépésre.
Veres azon az állásponton van, hogy nem elég a jogi szigorítás, a teljes programot ki kell iktatni, a meddőségi gondokkal küzdő párok fogadjanak örökbe gyerekeket. Ez a megoldás magában nem állítja meg a népességfogyást, aminek társadalmi, gazdasági következményeivel – miként az a 2003-as bioetikai körlevélből kiderül – az egyház tisztában van. Az „abortív fogamzásgátlást” elutasító katolikusok a demográfiai válság megoldását "a keresztény kultúrán alapuló családmodell" erősítésében és az „élet radikálisabb védelmében” látja.
