Előfizetés

Azeri magyar nagykövet: a végsőkig harcolunk az örmény terroristákkal szemben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.29. 08:07
Az örmény ellenőrzés alatt lévő Hegyi-Karabah egyik tüzére azeri célpontot támad. A kép illusztráció
Fotó: HANDOUT / AFP
Jelzésértékű interjút adott Azerbajdzsán nagykövete a Magyar Nemzetnek, a két ország „testvéri kapcsolatairól” is szó esett.
Hegyi Karabahról és a magyar-azeri viszonyról beszélt a kormánypárti Magyar Nemzetnek nyilatkozva Vilayat M. Guliyev nagykövet. A diplomata egyértelművé tette, hogy Baku nem mond le a 4400 négyzetkilométeres területről, különösen nem Şuşa városáról, mely szerinte az azeri kultúra bölcsőjének számít – azt is hozzátette, hogy Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik. Guliyev úgy értékelte, hogy az 1994-es, azaz az előző nyílt örmény-azeri háború óta tartó rendezési kísérletek lényegében leálltak, és  Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök 2018-as hatalomra kerülése óta romlott a helyzet. Azt is hangsúlyozta, hogy ők nem az örmény népet tekintik ellenségüknek _ a karabahi örmény közösség is nyugodtan élhetne tovább, igaz, azeri fennhatóság alatt.
„A mi lakosságunk háromszor nagyobb, erőforrásainkból is több áll rendelkezésre, és elszántabbak vagyunk, mert ezek a mi területeink, és régóta vártuk ezt a pillanatot. A hadseregünk a végsőkig megy el, és mi nem az örmény nép ellen vagyunk, hanem az örmény terroristák ellen – fejtegette a nagykövet.

 Az interjúban Guliyev a fejlődő azeri-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatokat is dicsérte, megemlítve, hogy a Mol azerbajdzsáni befektetései lassan elérik az egymilliárd dolláros értéket. Ettől nyilván nem függetlenül, a keresztény-konzervatív magyar kormány az újabb hegyi-karabahi konfliktus kirobbanása után azonnal Azerbajdzsán oldalán állt ki, a keleti, muszlim vallású ország területi integritását emlegetve. A nagykövet ezt sem felejtette el megemlíteni, hogy a magyar és az azeri nép testvéri kapcsolatban áll - ezzel valószínűleg a magyar állam Türk Tanácsban való részvételére célzott.
 A beszélgetés során szóba került az örmény katonatisztet lemészároló Ramil Szafarov ügye is, akit Magyarország kilenc év fogság után 2012-ben kiadott Azerbajdzsánnak, a gyilkost pedig otthon ünnepelt hősként fogadták. Guliyev sajnálatosnak nevezte az esetet, ami szerinte nem hatott ki a két ország kapcsolatára, és az eseménynek nem volt nagyobb jelentősége.
Hogy milyen következményei voltak az ügynek, az interjúból nem derül ki, ám a súlya azért jóval nagyobb volt, mint ahogy a nagykövet érzékeltetni szeretné. Ezt az is jelzi, hogy
  • Szafarovot hazájában ünnepelték, és az akkori azeri elnök, Ilham Aliyev személyesen adott neki kegyelmet,
  • ezután furcsa körülmények között dollármilliók érkeztek egy Aliyev-közeli számláról Budapestre,
  • Örményország a történtek miatt 2012 augusztusában egyoldalúan felfüggesztette Magyarországgal tartott diplomáciai kapcsolatait.

Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.29. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.
Csak a nádas zúgása hallatszik a gárdonyi Panoráma szabadstrandon: a kikövezett sétány szinte teljesen néptelen, legfeljebb egy-egy kutyasétáltató, szelet próbálgató szörfvitorlás jár erre október közepén. A strand bejáratától néhány méterre üres plakáthely árválkodik, még látszanak rajta egy sietősen letépett hirdetmény ragasztónyomai. Korábban őrzés nélküli fizetős parkolást jelző tábla állt itt, a Google Maps 2018-as utcaképén a régi tarifák is láthatóak. Ezek a díjak azóta csak nőttek, idén nyáron egy autó parkolási napidíja ezer forint volt, de egy motorkerékpár után is elkértek ötszáz forintot. Jelentéktelen összeg, mondhatnánk, de a napokban pont emiatt robbant ki országos sajtóvisszhangot kiváltó botrány a Fejér megyei településen. A strand két bejárata között 200 méteren húzódó földcsík közterület, amin minden strandszezonban több tucatnyi autó áll. Gárdony azonban bagóért adta ezt bérbe a Panoráma strand üzemeltetőjének, Dávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének. 
A Gárdonyi Közlöny Facebook-oldal által kiszúrt 2017-es szerződésmódosítás szerint a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alul árazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz. Mi mindenben a szabályokat betartva jártunk el – hangoztatta Tóth István, Gárdony fideszes polgármestere, amikor a közterület bérbeadásáról kérdeztük. A település vezetője szerint a balliberális sajtó és politikusok egy kiragadott részletet nagyítottak fel, melyet csak a teljes történet ismeretében lehetne helyén kezelni.
„A Panoráma üzemeltetése 2011-ben került vissza korábbi bérlőjétől az önkormányzathoz. Választanunk kellett, hogy átvesszük a fenntartás terheit, vagy új pályázatot írunk ki rá. Az utóbbi mellett döntöttünk, de csak a második körös pályázat előtt jelentkezett Dávid Zoltán, hogy neki élete álma lenne egy szabadstrand üzemeltetése”

– idézte fel az előzményeket Tóth.

Az érdeklődést tett követte, az önkormányzat pénzügyi bizottságát is vezető Dávid Zoltán cége egyedüli pályázóként nyerte el az üzemeltetési jogot. A szerződés értelmében a Dávid Víz-Szer szezononként 800 ezer forintért bérli és tartja fent Panoráma teljes partszakaszát – cserébe hozzá folynak be a büfék helyhasználati díjai és a parkolóbevételek. Mint kiderült, utóbbi megoldás teljesen megszokott Gárdonyban, az önkormányzat a 6-7 helyi strand mindegyikénél lemondott a parkolási díjról az üzemeltetés fejében. A problémát mégis a parkolás jelentette: Tóth elmondása szerint a szabadstrand vendégei nem hajtottak be a fizetős zónába, inkább a közterületnek számító sávon álltak meg, amit Dávid Zoltán cége tart rendben. A vállalkozó jelezte, így már nem éri meg a strandüzemeltetés, és döntés elé állította az önkormányzatot: vagy visszaadja a Panorámát, vagy megkapja a vendégek által használt közterület üzemeltetési jogát is.
„Úgy voltunk vele, hogy inkább segítünk: jelképes, 55 ezer forintos éves díjért átadtuk ezt a területet is a cégnek, Dávid Zoltán pedig vállalta, hogy karbantartja a helyet”

– magyarázta a városvezető.

Tóth szerint a Dávid Víz-Szernek nincsenek óriási bevételei, a szezon legfeljebb három négy-forgalmasabb hétvégét jelent a Velencei-tónál. Amikor emlékeztettük, hogy a Gárdonyi Rendőrkapitányság mégiscsak hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik a bérbe adott terület miatt, azt mondta: nyugodt szívvel áll bármilyen bíróság, rendőrség elé. Egy 2014-es gárdonyi rendkívüli ülésen - a jegyzőkönyv szerint - egyébként felmerült, hogy pályázatot kellene kiírni a 600 négyzetméteres terület hasznosítására, mert itt parkolót üzemeltetni üzletileg előnyös, ennek ellenére már ezen az ülésen bérbe adták a területet. Érdekesség, hogy az ülésen maga Dávid Zoltán beszélt arról, hogy ő ezt a kis földdarabkát nem parkolóként hasznosítaná. A polgármester megerősítette, hogy a Dávid Víz-Szer valójában már hat éve bérli a területet és szerinte abban nincs összeférhetetlenség, hogy Dávid Zoltán a pénzügyi bizottság elnöke, mert személyesen nem vett részt cége kérelmének elbírálásában. Hogy Dávid mennyit profitálhat a strand és a két parkoló üzemeltetéséből, nem egyértelmű; a képviselő nem vette fel a telefont, nem reagált a témában elküldött levelünkre sem. A kinti parkoló bevétele mindenesetre egyetlen forgalmas nap alatt megtérítheti az 55 ezer forintos bérleti díjat akkor is, ha csak 30 férőhellyel számolunk. A benti fizetős zóna szintén jövedelmező lehet, és a strandon dolgozó három büfés és sportszerkölcsönző is több százezer forintos helyhasználati díjat fizethet – egyikük 450 ezer forintos tételt említett kérdésünkre. Emellett, a Dávid Víz-Szer profitál a 200 forintos díjjal működő nyilvános vécéből is. A strand üzemeltetésének és a személyzet fenntartásának ugyanakkor szintén vannak költségei. Az Opten cégadatbázisa szerint az egyfős cég a tavalyi évet mindenesetre 20 milliós nettó bevétellel és 20,5 milliós kötelezettségvállalással zárta, 3,5 milliós veszteség mellett.

Lombikprogram: bioetikai adok-kapok

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Három éve folyik az üzengetés a katolikus egyház és a kabinet között, arról, hogy mi a teendője egy „életvédő kormánynak” a lombikprogram ügyében.
A kevésnél is ritkábban fordul elő, hogy egy erősen konzervatívnak tartott katolikus vezető nyílt konfliktust vállal a fideszes hatalommal. A lombikprogram esetében azonban – most már nem először – pontosan ez történt. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke a Magyar Hírlapban nemrég „nagyon fájdalmasnak” minősítette, hogy még mindig nem sikerült a lombikprogramot „teljesen kiiktatni a gyakorlatból, súlyos bűnöket követünk el vele”. Orbán Viktor akár személyesen neki címzett bírálatnak is veheti Veres püspök nyilatkozatát. A kormányfő ugyanis idén januárban részben "életvédő" bioetikai megfontolásokkal indokolta a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek állami felvásárlását.        A miniszterelnök januárban azt mondta: „életvédő kormányként” a lombikprogramért „bioetikai felelősséget csak akkor tud vállalni, ha a folyamat kezdetétől a végéig rálát arra, mi történik a központokban”, mi a megtermékenyített, de be nem ültetett embriók sorsa. Ezt pedig akár válaszként is felfogható Veres püspök 2017. augusztus 20-i kijelentésére, aki a „keresztény értékekre építkező társadalom önfeladása mételyének” minősítette a program támogatásának növelését. Ugyanis három éve a kormány az állami szubvenció növelésével próbálta elérni, hogy az akkor még magánkézben lévő intézetek több beültetést végezzenek, több gyerek szülessen – ezt a lépést bírálta a katolikus püspöki kar elnöke. Erre rákontrázva egyébként három éve a KDNP-s Semjén Zsolt „horror kategóriának” nevezte azt, ami a be nem ültetett embriókkal történik.  Aligha kétséges, hogy Veres András most úgy ítéli meg: a szolgáltatók államosítása nem oldotta meg a bioetikai problémákat, holott Orbán januárban ezt ígérte. Sőt már 2017-ben azzal igyekezett az egyházat megnyugtatni az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetője – a most református püspöknek készülő – Balog Zoltán, hogy ígéretet tett a a lombikbébi-szabályozás szigorítására. Novák Katalin, aki abban az időben államtitkári tisztséget töltött be Balog mellett, kijelentette: a kormány a katolikus egyház bírálata nyomán azt is szeretné elérni, hogy az életvédelmi szempontok jobban érvényesüljenek. Semjén pedig Veres püspöktől várt javaslatot egy olyan szabályozásra, amely az egyház tanításainak is megfelel és orvosi-biológiai szempontból is működik. Megkérdeztük Novák Katalin családügyi minisztert, hogy az „életvédelmi szempontok” és a „bioetikai megfontolások” érvényesítése érdekében történtek-e jogszabályi változások vagy egyéb intézkedések, ha pedig nem, a kormány tervez-e ilyeneket hozni. A lapunknak küldött válasz – egyebek között – elismételte, hogy február 1-től az ingyenes meddőségi vizsgálatokra a kormány évi több mint 9 milliárd forintot, a gyógyszerek közfinanszírozására pedig 1,6 milliárd forintot biztosít. A válasz nem utalt rá, hogy bioetikai kérdésekben a kormány készülne valamilyen lépésre. Veres azon az állásponton van, hogy nem elég a jogi szigorítás, a teljes programot ki kell iktatni, a meddőségi gondokkal küzdő párok fogadjanak örökbe gyerekeket. Ez a megoldás magában nem állítja meg a népességfogyást, aminek társadalmi, gazdasági következményeivel – miként az a 2003-as bioetikai körlevélből kiderül – az egyház tisztában van. Az „abortív fogamzásgátlást” elutasító katolikusok a demográfiai válság megoldását "a keresztény kultúrán alapuló családmodell" erősítésében és az „élet radikálisabb védelmében” látja.

A nagy kérdés

Az egyháznak elsősorban azzal van problémája, hogy a beavatkozások során a nagyobb siker érdekében több petesejtet is levesznek a nőktől, azokat mesterségesen megtermékenyítik, majd pár nap várakozás után csak a legjobban fejlődőt ültetik be, a többit lefagyasztják. Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász - a 2019 végén államosított, legtöbb beültetést végző Kaáli Intézet vezetője - pár éve azt nyilatkozta: az érintettek például kérhetik, hogy embrióikat későbbi saját felhasználás céljából lefagyasszák, de fagyasztott embrióikat felajánlhatják más meddő pároknak, vagy egy arra jogosult intézetnek kutatási célra. A kormány és az egyház attól tart, hogy a fel nem használt embriókat végül megsemmisítik. "A lefagyasztott (kriokonzervált) embriók sorsa számos országban okozott és okoz erkölcsi és jogi aggályokat” – olvasható a püspöki kar 2003-ban kiadott bioetikai körlevelében. Veres András egy interjújában ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a lombikprogramban „nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet”.