nagykövet;interjú;Hegyi-Karabah;örmény-azeri háború;

Az örmény ellenőrzés alatt lévő Hegyi-Karabah egyik tüzére azeri célpontot támad. A kép illusztráció

- Azeri magyar nagykövet: a végsőkig harcolunk az örmény terroristákkal szemben

Jelzésértékű interjút adott Azerbajdzsán nagykövete a Magyar Nemzetnek, a két ország „testvéri kapcsolatairól” is szó esett.

Hegyi Karabahról és a magyar-azeri viszonyról beszélt a kormánypárti Magyar Nemzetnek nyilatkozva Vilayat M. Guliyev nagykövet. A diplomata egyértelművé tette, hogy Baku nem mond le a 4400 négyzetkilométeres területről, különösen nem Şuşa városáról, mely szerinte az azeri kultúra bölcsőjének számít – azt is hozzátette, hogy Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik.

Guliyev úgy értékelte, hogy az 1994-es, azaz az előző nyílt örmény-azeri háború óta tartó rendezési kísérletek lényegében leálltak, és  Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök 2018-as hatalomra kerülése óta romlott a helyzet. Azt is hangsúlyozta, hogy ők nem az örmény népet tekintik ellenségüknek _ a karabahi örmény közösség is nyugodtan élhetne tovább, igaz, azeri fennhatóság alatt.

„A mi lakosságunk háromszor nagyobb, erőforrásainkból is több áll rendelkezésre, és elszántabbak vagyunk, mert ezek a mi területeink, és régóta vártuk ezt a pillanatot. A hadseregünk a végsőkig megy el, és mi nem az örmény nép ellen vagyunk, hanem az örmény terroristák ellen – fejtegette a nagykövet.

 Az interjúban Guliyev a fejlődő azeri-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatokat is dicsérte, megemlítve, hogy a Mol azerbajdzsáni befektetései lassan elérik az egymilliárd dolláros értéket.

Ettől nyilván nem függetlenül, a keresztény-konzervatív magyar kormány az újabb hegyi-karabahi konfliktus kirobbanása után azonnal Azerbajdzsán oldalán állt ki, a keleti, muszlim vallású ország területi integritását emlegetve. A nagykövet ezt sem felejtette el megemlíteni, hogy a magyar és az azeri nép testvéri kapcsolatban áll - ezzel valószínűleg a magyar állam Türk Tanácsban való részvételére célzott.

 A beszélgetés során szóba került az örmény katonatisztet lemészároló Ramil Szafarov ügye is, akit Magyarország kilenc év fogság után 2012-ben kiadott Azerbajdzsánnak, a gyilkost pedig otthon ünnepelt hősként fogadták. Guliyev sajnálatosnak nevezte az esetet, ami szerinte nem hatott ki a két ország kapcsolatára, és az eseménynek nem volt nagyobb jelentősége.

Hogy milyen következményei voltak az ügynek, az interjúból nem derül ki, ám a súlya azért jóval nagyobb volt, mint ahogy a nagykövet érzékeltetni szeretné. Ezt az is jelzi, hogy

  • Szafarovot hazájában ünnepelték, és az akkori azeri elnök, Ilham Aliyev személyesen adott neki kegyelmet,

  • ezután furcsa körülmények között dollármilliók érkeztek egy Aliyev-közeli számláról Budapestre,

  • Örményország a történtek miatt 2012 augusztusában egyoldalúan felfüggesztette Magyarországgal tartott diplomáciai kapcsolatait.

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.