Előfizetés

Megint több munkanélkülit talált a KSH

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.29. 14:43

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ismét csökken a foglalkoztatottak és a nő a munkanélküliek száma a KSH szerint. A második hullám már érezteti hatását.
Korainak bizonyult a kormány öröme a nyári javuló munkaerőpiaci adatok kapcsán, a szeptember ugyanis többhónapnyi felfelé ívelés után ismét romló tendenciát mutat. A KSH legfrissebb adatai szerint ekkor 222 ezren voltak munka nélkül, ami augusztushoz képest 37 ezres, tavaly szeptemberhez képest 57 ezres növekedés. A munkanélküliségi ráta így 4,7 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak száma eközben 4 millió 482 ezer volt, ami augusztushoz képest 32 ezerrel, tavaly szeptemberhez képest pedig 24 ezerrel kevesebb dolgozót jelent. A kormány illetékesei persze szeretnek azzal érvelni, hogy a foglalkoztatotti létszám megegyezik a januárival, azaz a vírus megjelenése előttivel, ám ez az érvelés a naptárhatás miatt meglehetősen sántít. A nyári hónapokban a szezonális munkák miatt ugyanis általában többen dolgoznak, így az adatokat érdemes inkább éves alapon összevetni. A romló szeptemberi adatok is valószínűleg inkább még a szezonális hatásnak tudhatók be, és egyelőre kevésbé a járvány második hullámának. Igaz, a határzár már érezteti hatását, hiszen a Magyarországról külföldre ingázó munkavállalók száma ismét  megcsappant.  Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a második hullám hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják a nyári kedvező trendet, ennek minimális jele látszik már szeptemberben. Munkaerő-közvetítői és szakszervezeti források alapján továbbra is vannak eseti leépítések, és a második hullámban lesznek is még elsősorban a vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban. Ugyanakkor, aki elveszti az állását, többségben gyorsan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. Igaz, jellemzően már csak ugyanakkora, vagy kisebb fizetésért, így a korábbi bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog – hívta fel a figyelmet az elemző. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) ráadásul 100 ezerrel több - összesen 323 400 - munkanélkülit tartottak nyilván szeptemberben, mint amennyit a KSH „megtalált”. A regisztrált álláskeresők száma ugyanakkor negyedik hónapja folyamatosan csökken, októberben már „csak” 306 ezren voltak. Ez ugyanakkor még mindig csaknem 67 ezerrel több álláskeresőt jelent, mint tavaly ilyenkor. Eközben szeptemberben 822, októberben 970 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be a cégek. Az NFSZ és a KSH adatai közti jelentős különbség oka, hogy míg előbbi a munkaügyi hivataloknál ténylegesen bejelentkezett álláskeresők számát mutatja, addig utóbbi önbevallásos alapon méri, keresett-e munkát az elmúlt héten a munkaerőfelmérésben megkérdezett illető vagy sem. A foglalkoztatotti létszám hasonlóan csalóka képet fest, hiszen a KSH már azokat is a foglalkoztatottak közé sorolja, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt héten legalább egy órát fizetségért dolgoztak. Sok esetben ez a munkavégzés a klasszikus értelemben vett foglalkoztatottságtól igencsak távol álló formában zajlik.  Az idei első félévben például a munkaügyi ellenőrök a vizsgált dolgozók több mint 15 százalékát kapták feketefoglalkoztatáson, ami az elmúlt tíz év legmagasabb aránya, pedig jóval kevesebb céget és dolgozót ellenőriztek. Összesen 6 718 munkáltatót vizsgáltak, és ezek 70 százalékánál fel is tártak valamilyen munkaügyi jogsértést, ami az ott dolgozók csaknem kétharmadát, mintegy 28 400 főt érintett. Az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentése szerint ezekből az adatokból ugyanakkor nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a járvány miatt tavasszal csak a már megkezdett ellenőrzéseket zárták le és a panaszokat vizsgálták ki, ami „jellemzően több szabálytalanság megállapítását eredményezi”. A korlátozások feloldása után, június 22. és július 10. között ugyanakkor a hatóság egy, kifejezetten a munkavállalók jogviszonyának rendezettségére irányuló célellenőrzést is lefolytatott. Ekkor 966 vállalkozást és 2 971 munkavállalót vizsgáltak, és a munkáltatók 77 százalékánál tártak fel a dolgozók 66 százalékát érintő munkaügyi jogsértést. Bármilyen meglepő, ezek a rendkívül magas számok kedvező tendenciát mutatnak, hiszen a szabálytalan munkáltatók aránya az elmúlt hat évben most volt a legalacsonyabb, a jogsértéssel érintett munkavállalók aránya pedig a második legalacsonyabb. A feketefoglalkoztatás terén ugyanakkor továbbra sem javult a helyzet: minden harmadik dolgozó jogviszonya rendezetlen volt, ami az elmúlt hat év második legrosszabb eredményét jelenti. A rendezett munkaviszonynak most kiemelt jelentősége volna, hiszen az elbocsátottaknak csak a bejelentett munkabér után jár az egyébként meglehetősen szűkmarkú álláskeresési ellátás. Sok állás nélkül maradt dolgozó emiatt nem is regisztráltatja magát a munkaügyi hivataloknál, így a hivatalos adatok valószínűleg nem tükrözik hűen a munkanélküliség valódi mértékét.         

Visszamenőleg bejelentettetnék a feketemunkásokat

Az innovációs tárca héten benyújtott törvénymódosítási javaslata alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság visszamenőlegesen kikényszerítheti a feketefoglalkoztatás miatt elmaradt munkáltatói befizetéseket. A foglalkoztatók 2021. március 1-jétől  a jogsértés feltárását követően kötelesek lesznek a jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra a mindenkori minimálbér mértékéig bejelenteni az adóhivatalnál – közölte Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Ez a javaslat sokkal enyhébb szankciót jelent a feketén dolgoztató cégek számára, mint az a tavaly év végi, az Emberi Erőforrások Minisztériumából indult javaslat, amelyet végül a törvényalkotási bizottságban elvetett a kormánytöbbség. Az a feketefoglalkoztatáson vagy színlelt szerződésen kapott munkáltatókra a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszeresét, de legalább a minimálbér négyszeresét szabta volna ki büntetésül. 

Főleg az állami nyugdíjra számítanak a magyarok

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.29. 14:29

Fotó: Varga György / MTI
Bár a többség tudja, szükség lenne az öngondoskodásra, kevesen tudnak félretenni.
A korábbi évekhez hasonlóan ellentmondásosan látják a nyugdíjjövőjüket a jelenleg még aktív, 30-59 éves magyarok. Bár 82 százalékuk fontosnak tartja az öngondoskodást, főleg az állami nyugdíjra számítanak időskorukban – mutatta be online sajtótájékoztatón a K&H legújabb felmérésének eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője csütörtökön.
A nyugdíjkilátásokkal foglalkozó kutatás szerint a lakosság 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd időskorában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból. Nyugdíjcélú megtakarítással a lakosság 28 százaléka rendelkezik. A pénzintézet szakembere megjegyezte, hogy az egészség célú megtakarítás is fontos.
A megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban, az önkéntes nyugdíjpénztárt jelölték meg megtakarítási formaként, második helyen, 20 százalékban, pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett ingatlanból (20 százalék), vállalkozásból (13 százalék) vagy családi segítségből (9 százalék) egészítenék ki az államitól kapott nyugdíjat.
Azok, akik tettek félre idősebb korukra, átlagosan 1,8 millió forintot halmoztak fel eddig, de a többség jelenleg kevesebb, mint 500 ezer forintnál tart – ismertette Székely Pálma utalva arra, hogy 
a gondtalan nyugdíjas évekhez 21 millió forintos megtakarításra lenne szükség.

A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire. Székely Pálma kiemelte, hogy minél jobban érintett valakit a járvány, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel, a nyugdíjas évekre való takarékoskodással foglalkozni.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy jóval nagyobb tudatosságra lenne szükség össztársadalmi szinten a nyugdíjkilátások javulása érdekében. Mint mondta, a jelenleg érvényes szabályozás alapján, a most nyugdíjba vonulók keresetük 70-80 százalékát kapják meg juttatásként, míg a 2040-ben nyugdíjazottak mindössze a 30 százalékát. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a csökkenést a demográfiai tendenciák magyarázzák.  
A megkérdezettek közül tízből heten vallották azt, hogy a nyugdíjkorhatárig dolgozni fognak. Idén 12 százalék jelezte, hogy korhatár előtt nyugdíjba vonulna, ezen belül a nők aránya volt lényegesen magasabb, 19 százalék, míg a férfiak mindössze 3 százaléka tervezi, hogy hamarabb felhagyjon a munkával.
A pénzintézet reprezentatívnak tekinthető felmérése során 500 főt kérdezett meg online módon fele-fele arányban nőket és férfiakat, amelyen belül a budapestiek aránya 17 százalékot tett ki.

Újabb 4 évre Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.29. 13:04

Fotó: Népszava
A kamara tagjainak túlnyomó többsége a régi-új elnökre voksolt a nyílt szavazáson.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki küldöttgyűlésén a 127 küldött - nyílt szavazáson - ellenszavazat nélkül, 19 tartózkodás mellett ismét Parragh Lászlót választotta meg a köztestület elnökének, megbízatása a 2020-2024-es időszakra vonatkozik. Parragh László, a kamara tevékenységéről tartott beszámolójában hangsúlyozta, a köztestület az elmúlt években sokat tett azért, hogy a magyar gazdaság sikereket tudott elérni, a koronavírus miatt előállt helyzetben pedig javaslataival járul hozzá a válság kezeléséhez, a kilábaláshoz -idézi szavait az MTI.
Parraghnak csütörtök reggel petíciót próbált átadni az aHang oldal: mint arról a petíciós portál  beszámolt, egy 11 ezer aláírást tartalmazó tartalmazó dokumentumot tettek le a Bank Center recepciójának asztalára – itt található az iparkamara központja - melyben a támogatók azt kérik, az álláskeresési járadék folyósítási ideje legalább 6 hónap legyen. Hajdú Gergő, az aHang kampányigazgatója az akció közben emlékeztett: Parragh Lászlót Orbán Viktor miniszterelnök egyik legbefolyásosabb informális tanácsadójának tartják, és neki kellene képviselnie az álláskeresési járadék meghosszabbításának ügyét. Parragh a Mérce szerint tavasszal azt ígérte a petíciós oldal munkatársainak az álláskeresési járadék időtartamának hosszabbításáról,  hogy "„Amint lehetőség lesz rá, kellő időben megtesszük a megfelelő lépéseket a helyzet rendezésére.”  Ehhez képest már április 8-án arról beszélt az ATV műsorában, hogy a járvány következtében annyian mentek tönkre, hogy azzal már nem tudnak mit kezdeni.