Zöldül, de őszül is Kína

Peking a technológiailag önálló, fogyasztásalapú és klímabarátabb gazdaság megteremtését tűzte ki célul a legújabb ötéves tervében, ám az elöregedő társadalom keresztbe tehet az ambícióknak.

Miközben a rivális Egyesült Államokban két, merőben ellentétes gazdaság- és társadalompolitikai víziót képviselő jelölt kampányol a következő négyéves kormányzásért, addig Kínában a Hszi Csin-ping vezette kommunista állampárt elitje négy napos ülésen meghatározta az ország rövid és középtávú gazdasági-fejlesztési programját. A központi bizottság a csütörtökön véget érő plénumon egyszerre dolgozta ki az ötéves és tizenöt éves tervet. Éppen ez számít a felemelkedőben lévő ázsiai szuperhatalom egyik legnagyobb versenyelőnyének – politikai vetélkedés híján az állampárt távlati célokban gondolkodhat.

„A nyugati országokban elképzelhető, hogy egy új kormány teljesen új irányvonalat képvisel az előzőhöz képest, és akár hajtűkanyart is végrehajthat a gazdaságpolitikában. Kínában viszont ezek az ötéves tervek évtizedek óta egymásra épülnek” – magyarázta a Népszavának Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Kína-kutatója. A szakértő hozzátette: az új program ennélfogva nem is tartalmaz sok újdonságot, legfeljebb apróbb változások, hangsúlyeltolódások találhatók benne. Noha a központi bizottság a konkrét ötéves tervet csak jövőre tárja a nyilvánosság elé, a plénumról kiadott kommüniké alapján úgy tűnik: kiemelt szerepet kaphat a technológiailag önálló, fogyasztásalapú gazdaság megteremtése. Matura Tamás megjegyezte: a célkitűzések egyáltalán nem újak, már a 2010-es ötéves tervben is szerepeltek, jelentőségüket viszont megnövelte az USA-val vívott kereskedelmi háború és a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai.

A kommunista pártállam ugyan gyorsan elfojtotta a járványt, és várhatóan az idei év egészére nézve is GDP-növekedést fog felmutatni, ám a pandémia megtépázta a pekingi rezsim külföldi megítélését. Világszerte felháborodást okoztak azok a hírek, hogy a kínai hatóságok eleinte megpróbálták elfedni az új típusú koronavírus megjelenését, ami hozzájárult a kór globális szétterjedéséhez. Matura Tamás szerint minderre még a pekingi kormány is rátett még egy lapáttal. “Az elmúlt hónapokban az úgynevezett farkas harcos kínai diplomaták megszólalásai, az agresszív, rámenős kínai kommunikáció megtette a hatását” – fogalmazott a szakértő, aki a helyzet árnyalására megjegyezte, hogy egyes államokban viszont javult a Kínáról alkotott kép. “Egy friss, átfogó felmérés szerint sok olyan kelet- vagy délkelet-ázsiai illetve afrikai ország van, amelyekben a többség úgy gondolja, hogy Kína vezető szerepet vállalt a koronavírus elleni harcban.” A közvélemény alakulása azon is múlhat, hogy egyes országokban mekkora teret kapott az elsősorban az Egyesült Államok által propagált, Peking felelősségét firtató narratíva és mekkorát a kommunista ország által terjesztett, kínai segítséget (a segélyként küldött vagy éppen a megvásárolt orvosi eszközök leszállítását) ünneplő értelmezés.

A kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet mellett belső kihívásokkal is meg kell birkóznia Kínának. A négy évtizeddel ezelőtt bevezetett, hivatalosan 2015-ig tartó egykepolitika demográfiai időzített bombát jelentett. Az alacsony születésszámon azóta sem sikerült változtatni, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben biztosan csökkenni fog a munkaképesek és az eltartottak aránya. „Kína lehet az első olyan ország, amely előbb öregszik el, mint hogy meggazdagodna” – foglalta össze a problémát Matura Tamás. Az állampárt vezetői is elismerték kommünikéjükben, hogy választ kell találni erre a kérdésre, ám a megoldási tervük ismertetése egyelőre várat magára.

A környezetvédelmet, a klímakímélőbb gazdaságot szintén fontos célként jelölte meg a zárónyilatkozat. Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ-közgyűlésen azt ígérte, hogy 2030-tól folyamatosan redukálják a nettó szén-dioxid-kibocsátást, majd 2060-ra nullára csökkentik, vagyis teljesen karbonsemlegesek lesznek. A szakértő szerint a környezetbarát politikával nem a nemzetközi elvárásoknak, hanem elsősorban saját állampolgárainak akar megfelelni a pekingi vezetés. „Meglepőnek tűnhet, mert Kínát általában diktatúraként szokás leírni, de az állampárt igenis figyel a közvélekedésre. A zöld fordulat már a 2010-es ötéves tervben megjelent, mert egyre nagyobb volt az igény a jó és élhető körülményekre, hiszen az emberek fulladoztak a környezetszennyezés és a légszennyezettség miatt. A kínai kormány belátta, ez nem mehet így tovább, mert saját maga alatt vágja a fát” – mondta el lapunknak Matura Tamás.

A 2021–2025-re szóló tizennegyedik ötéves terv várhatóan jövő tavasszal kerül az évente ülésező kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés elé.