Előfizetés

Lukasenka szerint átmossák külföldön a fehérorosz diákok agyát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.29. 22:17
Alekszandr Lukasenko
Fotó: Nikolay Petrov / BelTA / AFP / Sputnik
Ismét elemében van a diktátor.
Újfent remek összeesküvés elméletekkel állt elő az országot évtizedek óta irányító politikus. 
Bejelentette, a közeljövőben a kormány elfogadja azt a rendeletet, miszerint a külföldön szerzett diplomákat Fehéroroszország nem ismeri el. Szavai szerint a fehérorosz diákok "agyát ott átmossák, majd pedig visszaküldik őket mint ötödik hadoszlopot". Ezt pedig az ország nem engedheti meg.

Eközben a Fehérorosz Kulturális Szolidaritási Alap arról számolt be, hogy zenészeket bocsátottak el a Nemzeti Nagyszínházból amiatt, hogy támogatásukról biztosították a tüntetőket. Lukasenka egyúttal csütörtökön leváltotta Jurij Karajev belügyminisztert, és helyére Ivan Kubrakovot, a belügyi főigazgatóság minszki kirendeltségének vezetőjét nevezte ki.  Karajevet elnöki segítőnek, hrodnai területi felügyelőnek nevezte ki. Rajta kívül Valerij Vakulcsik breszti, illetve Aljakszandr Barszukav minszki területi felügyelői megbízást kapott. Lukasenka az új elnöki segítők kinevezésekor kijelentette: 
a rendőrség és a hadsereg addig nem megy el az utcákról, amíg a tüntetések tartanak.

Jelezte, függetlenül Mike Pompeo amerikai külügyminiszter biztosítékától, amely szerint nem fenyegeti veszély Fehéroroszországot a NATO, Lengyelország és Litvánia részéről, szükséges továbbra is készen állni arra, hogy a megfelelő módon tudjanak reagálni az esetleges külső fenyegetésekre. Az államfő beszélt annak szükségességéről is, hogy meg kell erősíteni az önkéntes rendfenntartókat már leszerelt katonák behívásával, akiket fegyverrel kell ellátni - áll az MTI beszámolójában.  Lukasenka már rég elveszítette kapcsolatát a valóssággal, kapod, és emiatt egyre többször áll elő elrugaszkodott történetekkel - mondta korábban a Népszavának Sz. Bíró Zoltán történész. 

Tovább dühöng a járvány Európában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.29. 22:06
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP / VOISIN/PHANIE
Ötvenezer új fertőzött Franciaországban, májusig tartó spanyol szükségállapot, fehérorosz beutazási korlátozások, görög szigorítások.
Az elmúlt 24 órában 47 637 új megerősített koronavírus-fertőzöttet jelentettek Franciaországban a szerdai 36 437 és a vasárnapi, rekordnak számító 52 010 fertőzött után

- közölték az egészségügyi hatóságok csütörtökön.

Az állami hírügynökség beszámolója szerint a járvány kezdete óta a fertőzöttek száma már meghaladta az 1,28 milliót. A halálos áldozatok száma az utóbbi napban 235-tel 36 020-ra nőtt. A kórházi ápolásra szoruló új betegek száma 976-ra csökkent a korábbi napok 1200 körüli számai után. Jelenleg 21 183 embert ápolnak a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegséggel, szemben az április közepei több mint 32 ezerrel. Az intenzív osztályon kezeltek száma 111-gyel 3156-ra nőtt. Franciaországban pénteken egy hónapos általános karanténkötelezettség lép életbe: lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik mindenkire, bezárnak a nem létszükségletet kielégítő üzletek és szolgáltató egységek, az egyetemi oktatás online folytatódik, de a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és a gimnáziumok nyitva maradnak.
A kijárási korlátozások miatt kihalt metróperon Párizsban.
Fotó: ABDULMONAM EASSA / AFP

Május 9-ig tart a spanyol szükségállapot

A törvényhozás felhatalmazása jogalapot teremt arra, hogy az autonóm tartományok kormányai helyben korlátozhassák a szabad mozgást, például úgy, hogy feltételekhez kötik az egyes régiók területére való belépést, illetve a távozást onnan. Ez utóbbi intézkedést az ország 17 tartományából és két észak-afrikai exklávéjából már 12 jelentette be a következő két hétre. A madridi régió csak a következő két hétvégére lépteti életbe a korlátozást, mivel mindkettő hosszú hétvége lesz, és így kívánják elkerülni a tömeges utazásokat. 
A spanyol parlament döntése értelmében a miniszterelnöknek kéthavonta kell tájékoztatnia a törvényhozást a vírushelyzetről. Március 9. után, a járványügyi adatoktól függően, kezdeményezhető a szükségállapot feloldása.

A spanyol kormány vasárnap jelentette be, hogy szükségállapotot rendel el és korlátozza az éjszakai kijárást, általánosságban este 23 órától másnap reggel 6 óráig, amelynek kezdetét és végét a tartományok saját hatáskörben módosíthatják plusz-mínusz egy órával.  Az új típusú koronavírus megjelenése óta több egymillió 160 ezer embernél azonosították a fertőzést. Az elmúlt egy hétben 790-en hunytak el a fertőzés következtében. A halálos áldozatok száma közelít a 36 ezerhez.
A COVID-19 spanyol áldozatait ábrázoló spanyol zászlók ezrei a valenciai Patacona strandon, 2020. október 4-én.
Fotó: JOSE JORDAN / AFP

Minszk is lépett

Fehéroroszország ideiglenesen korlátozza a beutazást Lettországból, Litvániából, Lengyelországból és Ukrajnából az állampolgárok bizonyos kategóriái számára a járványügyi helyzet miatt

- jelentette be a fehérorosz állami határbizottság (GPK).

"A szomszédos országokban kialakult járványügyi helyzettel összefüggésben a Fehérorosz Köztársaság ideiglenesen korlátozza a beutazást területére a szárazföldi határátkelőhelyeken keresztül Lettországból, Litvániából, Lengyelországból és Ukrajnából a fizikai személyek egyes kategóriáinak esetében" - áll a közleményben. A beléptetés a minszki repülőtéren azonban korlátozások nélkül folytatódik - derül ki a beszámolóból. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a határvédelem megerősítésére utasított a Lengyelországgal, a balti államokkal és Ukrajnával közös határon. Az elnök hangsúlyozta, hogy ezekre az intézkedésekre az ország biztonsága érdekében, illetve a koronavírus terjedése miatt van szükség. Fehéroroszországban eddig 96 529 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak hivatalosan, közülük 85 332-en meggyógyultak. A hivatalos jelentések szerint a fertőzés következtében eddig 973 ember vesztette életét.

Szalonikiben további korlátozásokat vezettek be

A görög kormány csütörtökön további korlátozásokat, köztük éjszakai kijárási tilalmat vezetett be az ország második legnagyobb városában, Szalonikiben a koronavírus-fertőzéses esetek számában bekövetkező ugrásszerű növekedés miatt. Az 1,1 millió lakosú nagyvárosban mindenkinek maszkot kell viselnie az összes bel- és kültéri nyilvános helyen, és otthon kell maradnia délután fél 1-től hajnali 5-ig. Minden, nyilvános és magánterületen tartandó találkozó tilos, bezárnak a bíróságok, a játszóterek, az antik látnivalók, a múzeumok és a színházak. Az éttermekben csakis elvitelre lehet rendelni.

Egy 21 éves tunéziai bevándorló volt a nizzai terrorista

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.29. 19:31

Fotó: ERIC GAILLARD / AFP
Lampedusán keresztül érkezett Franciaországba.
Egy Olaszországból érkezett 21 éves tunéziai bevándorló követte el csütörtökön a nizzai Notre-Dame bazilikában a három emberéletet követelő késes merényletet

- erősítették meg az AFP francia hírügynökségnek a nyomozáshoz közel álló illetékesek az MTI szerint. Az állami hírügynökség arról számol be, a férfi szeptember végén érkezett Lampedusa szigetére, Franciaországba pedig október elején. A Brahim Ausszaui nevű férfit Lampedusán a hatóságok karanténba helyezték, majd mielőtt megkapta volna a kitoloncolásra vonatkozó utasítást, szabadlábon maradt. Október eleje óta tartózkodott Franciaországban. Csütörtök reggel kilenc óra tájban egy késsel felfegyverezve hatolt be a Nizza központjában álló Notre-Dame bazilikába, ahol hárman tartózkodtak. 
A támadó elvágta a sekrestyés torkát, lefejezett egy idős nőt, és súlyosan megsebesített egy másik nőt, aki az egyik bazilikához közeli bárba menekült be, és ott halt bele sebesülésébe

- közölte Christian Estrosi nizzai polgármester. A templom közelében lévő, a rendőrséghez bekapcsolt riasztóberendezés bekapcsolásával riasztották a rendvédelmi erőket, akik megsebesítették és elfogták a támadót. Csütörtökön egy másik férfit - egy hagyományos öltözéket viselő, késsel felfegyverkezett afgánt - is őrizetbe vettek a közép-franciaországi Lyonban. A férfit, akiről korábban már tájékoztatták a hírszerző szolgálatokat, tiltott fegyverviselésért és fegyveres fenyegetését őrizetbe vették, és elmekórtani vizsgálatnak vetik alá.
Francia római katolikus helyszínek az elmúlt években többször is terrortámadások helyszínei voltak. 2016-ban a Rouen közelében fekvő Saint-Etienne-du-Rouvray templomának papjának, Jacques Hamelnek a nyakát vágták el iszlamista támadók. Más iszlamisták a párizsi Notre-Dame székesegyház ellen terveztek pokolgépes merényletet. Ezeket a támadásokat az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön "békeüzenetet küldött a muszlim világnak", hangsúlyozva, hogy Franciaország a "tolerancia országa", nem pedig a megvetésé vagy az elutasításé. "Ne hallgassanak azoknak a hangjára, akik bizalmatlanságot akarnak szítani. Ne engedjük bezárni magunkat manipulátorok kisebbségének túlzásaiba" - jelentette ki a külügyminiszter a nemzetgyűlésben a tárcája költségvetésének vitáján. A legfőbb franciaországi iszlám szervezet, a CFCM felszólította csütörtökön a francia muzulmánokat, hogy "a gyász és az áldozatokkal, valamint a hozzátartozóikkal való szolidaritás jelenként" tartózkodjanak a Mohamed próféta születésének ünnepére tervezett rendezvényektől. A merénylet világszerte nagy felháborodást váltott ki.

A volt maláj miniszterelnök szerint a muszlimoknak joguk van megölni a franciákat

A muszlimoknak „joguk van haragudni és francia emberek millióit megölni a múlt mészárlásai miatt” – írta Mahathir Mohamad, Malajzia volt miniszterelnöke a közösségi médiában a három halálos áldozatot követelő nizzai mészárlásra reagálva. A Twitter nem sokkal ezután eltávolította az erőszakra buzdító bejegyzést - számol be az állami média hírportálja. A hirado.hu szerint a politikus a következőket írta: „Mivel minden muszlimot és a muszlimok vallását hibáztattátok azért, amit egy dühös ember tett, a muszlimoknak joguk van megbüntetni a franciákat. A (francia árukra kivetett) bojkott nem tudja kompenzálni a franciák által éveken át elkövetett sok rosszat...Macron nem adja jelét, hogy civilizált lenne. Rendkívül primitív módon az iszlám vallást és a muszlimokat teszi felelőssé az iskolai tanár meggyilkolásáért”