Előfizetés

Járványjózanságot hirdet idén a Száraz November

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.31. 14:14

Fotó: Laurent Perpigna Iban / Hans Lucas / AFP
Ahogy ebben az évben szinte minden, az öt éve indított kampány célja is megváltozott.
A Száraz November kampány, amelyet a Kék Pont Alapítvány öt évvel ezelőtt azért hozott létre, hogy segítsen elkerülni a problémás, kontrollvesztett ivás kialakulását, és hangsúlyozza a mértékletes alkoholfogyasztás értékét, idén azzal is kiegészült, hogy megerősítse az egyéni felelősséget az ivásban, de a járványban is – közölték a szervezők.   
A társadalmi öngondoskodó program elsősorban azoknak, az úgynevezett kockázati ivóknak szól, akik naponta vagy hetente többször isznak kisebb mennyiségű alkoholt, de a fogyasztásuk még nem kontrollvesztett. A kampány résztvevői az egy hónapos kihívás alatt számtalan olyan helyzettel találkozhatnak, amelyben fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, amelynek ismételt leküzdése fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént és megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt – írták.  
A korábbi harmincnapos kihívás sikeres teljesítői arról számoltak be, hogy jobban aludtak, tisztábban gondolkodtak, motiváltabb és vitálisabb volt a hétköznapi működésük, valamint tudtak nemet mondani olyan helyzetekben, amelyekben korábban a rutinszerű ivás jellemezte őket. 

Józanság járvány idején

A koronavírus-járvány hatására az emberek jelentős részének gyökeresen megváltozott az élete. A hétköznapi tevékenységek, mint a tanulás, a munka, az utazás vagy a szórakozás átalakultak. A változások érintették a személyes kapcsolattartási szokásokat, folyamatosan csökken a kikapcsolódásra fordítható idő, lehetőség és pénz is. 
„Magunkra maradtunk az alkohollal, és ebből még nagy baj lehet.”

A fokozódó bizonytalanságot és stresszt a tapasztalatok alapján sokan alkohollal csökkentik – áll a közleményben.
Bár a jelenlegi helyzet rosszabb, mint korábban, a szabályok mégis lazábbak. Nincsenek a tavaszihoz hasonló központi lezárások és korlátozások. Van, akiben az intézkedések hiánya a magára hagyottság érzését kelti. A kocsmák és a szórakozóhelyek nyitva vannak, sokaknak az ivászat lett az esti szórakozás és program.
Az elhúzódó járvány kiveszi az erőt a védekezésből és úgynevezett karanténfáradtsághoz vagy -depresszióhoz vezet. Megerősödik a védekezés szükségességében kételkedők hangja, a járványtagadók és a maszkhordást ellenzők pedig tovább rontják a társadalmi cselekvés sikerességét, valamint a társadalmi szolidaritás esélyét. Sokan vélik úgy, ha már úgy is mindegy, legalább igyunk – sorolta az indokokat a közlemény.
A járvánnyal való megküzdésben a helyi és kis közösségbeli, valamint az egyéni megoldások egyre inkább felértékelődnek. A helyes maszkviselés, a következetes távolságtartás, az egészségi állapot folyamatos monitorozása, a fertőzéssel és a karanténnal való megküzdés mind az öngondoskodás szerepének fokozott felértékelődését hangsúlyozza.  
A harmincnapos absztinencia két szempontból is növeli a járvánnyal való megküzdés sikerességét. A „száraznovemberezők” egyrészt nem járnak kocsmába vagy szórakozóhelyre, másrészt a kihívásban való aktív részvétel hatására nő az egyéni felelősségérzetük és az öngondoskodásuk.
A tavaszi lezárás alatt Angliában egy kutatás szerint a megkérdezettek 4 százaléka jóval többet, 18 százaléka kicsit többet fogyasztott, mint előtte. 36 százaléknál nem történt változás. 8 százalék válaszolta azt, hogy kevesebbet és 9 százalék sokkal kevesebbet alkoholt fogyasztott. 23 százalék nem fogyasztott alkoholt, 1 százalék pedig nem tudta megítélni az alkoholfogyasztását – ismertették.
Egy másik angliai kutatásban 2015-től 2020-ig 9748 főt kérdeztek meg évente az alkoholfogyasztási szokásaikról és pszichológiai jóllétükről. A 2017 és 2019 közötti adatokat összehasonlították a 2020 áprilisának adataival. Ezek szerint a megkérdezettek körében a rohamivás (6-8 ital 2-3 óra alatti elfogyasztása) 10,8 százalékról 16,2 százalékra nőtt elsősorban a nők, az etnikai csoportok és a magasabb iskolai végzettségűek körében. A heti négynél többszöri alkoholfogyasztás 13,7 százalékról 22 százalékra nőtt. A kutatók az eredményeket összevetették a 2008-as világválság idején mértekkel és azt találták, hogy a járványügyi lezárásoknak sokkal súlyosabb volt a hatása.
Mint írták, a Global Drug Survey Speciális Riportja is foglalkozott a járvány hatásaival. Az online kérdőívek, amelyeket tizenegy országban több mint 50 ezren töltöttek ki, alapján azt találták, hogy nőtt a „kicsit többet” ivók aránya. Azok, akik a lezárás alatt többet ittak, arról számoltak be, hogy romlott a testi és a lelki egészségük, de a munkájukra is hatással volt az alkohol. Azoknál a megkérdezetteknél, akik valamilyen mentális problémával küszködtek, a lezárás alatti nagyobb alkoholfogyasztás erőteljesebb negatív hatásokat váltott ki.
Az Egyesült Királyság hasonló kampányai (Sober October, Dry January) főleg az alkoholfogyasztás egészségügyi és belgyógyászati következményeit helyezik a középpontba, a civil szervezetek ezek megoldására gyűjtenek pénzadományokat. A Kék Pont Alapítvány önként vállalt józanság kampánya a mértékletes, tudatos és tervezett alkoholfogyasztás fontosságára is felhívja a figyelmet. A tájékoztatás szerint a magyar „száraznovemberezők” száma mára tízezres nagyságrendűvé nőtt.
A kampány idején péntek esténként 7 órától mindenki számára nyitott a Kék Pont Zoom csatornája, ahol izgalmas vendégekkel és közös játékokkal segítik a hétvégi sóvárgás leküzdését és a kihívás teljesítését – áll a közleményben.

Csökkent a sörfogyasztás

Az öt legnagyobb magyar sörgyártó idei együttes forgalma 5,5 százalékkal, 4,9 millió hektoliterre csökkent a harmadik negyedév végére az előző év azonos időszakához képest. Különösen a csapolt sör értékesítése zuhant, csaknem 40 százalékkal. Mérséklődött az újra tölthető üvegbe töltött sörök forgalma is, 20 százalékkal, 802 ezer hektoliterre. Az alkoholmentes sörök iránti kereslet viszont nőtt, az ízesített és ízesítés nélküli sörök idei volumene 2,2 százalékkal, 269 ezer hektoliterre emelkedett, elérve ezzel a teljes sörforgalom 5,5 százalékát – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) vezetője az MTI-nek.