Méhkerék;önkormányzati választások;vádemelés;költségvetési csalás;

2020-11-01 11:15:00

Posványunk okai és magyarázata

A nemrégiben megtartott izsáki időközi választás is azt mutatja, a választók jó része nem is annyira finnyás, ha büntetőügyben érintett polgármesterjelöltről van szó.

A leadott szavazok 58 százalékát szerezte meg a 2019-es őszi önkormányzati választáson Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester. Így mondhatni, simán győzött és megőrizte településvezetői posztját az éppen kétezer főt számláló, többségében románok lakta Békés megyei községben. Ellenfele korábbi alpolgármestere, Netye Bertold volt, aki 42 százalékot szerzett. A két aspiránsra leadott voksok közötti különbség 211 volt. Mindez önmagában aligha volna érdekes. Ám az már sokkal elgondolkodtatóbb és vitára ingerlő, mi van a számok és a rideg tények mögött. Szokták mondani, hogy egy-egy választás a demokrácia ünnepe. 2019. október 13-án a viharsarki kisközségben ez nagyon nem így volt.

Az egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező Tát Margit 2010 óta irányítja a román határ melletti községet. Első ciklusában függetlenként, majd 2014-es, újabb választási győzelme után – „megértve” az idők szavát, és elfogadva a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József nehezen megkerülhető biztatását – belépett a Fideszbe. A tavalyi EP-választás kampányában fényképes plakátjain a többi fideszes politikushoz hasonlóan ő is a migránsokkal ijesztgette a helyi választókat, és éppúgy Brüsszelnek akart megálljt parancsolni, mint pártja. A Brüsszelből érkező pénzt viszont – mint pártja nagyjai is – nem vetette meg, sőt.

Bűnmegelőzéstől a költségvetési csalásig

Erről árulkodik az a vádirat, amelyet 2019. május végén nyújtott be a Gyulai Járási Ügyészség a Gyulai Járásbíróságnak. Ebben költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolta az ügyészség a méhkeréki fideszes polgármestert, aki egy 31 millió forintos uniós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra fordította.

„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – hozta tavaly nyáron nyilvánosságra a Magyar Narancs a birtokába került vádiratot. Az ügyre rálátó helyiek szerint a döntően fóliázással foglalkozó, embertelenül sok munkát végző, de jó módban élő településen eleve értelmetlen volt brüsszeli pénzből a projekt megvalósítása. A „Bűnmegelőzés a Méhkeréki Kéttannyelvű Általános Iskolában” című pályázatot az EU támogatta a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, emellett az Európai Szociális Alap (ESZA) és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósult volna meg. Papíron minden megtörtént.

Apró szépséghibája a program megalapozottságának, hogy bűncselekményt is alig követnek el a településen, a gyerek- és fiatalkori bűnözés pedig hosszú ideje gyakorlatilag ismeretlen. Így, ha megvalósult volna a program, akkor is értelmetlennek, az európai polgárok befizetett adójának elherdálásának számított volna. A helyzet azonban ennél is rosszabb. A vádirat szerint a program nem valósult meg, az erre több részletben kiutalt 31 millió forintot viszont ismeretlen célra használták fel.

„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna. A büntetőügynek Tát Margiton kívül hét vádlottja van. A másodrendű vádlottal a polgármester 2014 augusztusában kötött munkaszerződést. Az asszisztensként dolgozó nőt is a látszat fenntartásáért foglalkoztatták, miközben a későbbi vádlott mindvégig tisztában volt azzal, hogy a méhkeréki bűnmegelőzési programból nem valósul meg semmi.

A további megvádoltak azoknak a nonprofit szervezeteknek, gazdasági társaságoknak a munkatársai, akikkel színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket – kötött Tát Margit polgármester. Például a méhkeréki program pénzügyi vezetője a vádirat szerint mindvégig úgy látta el feladatát, hogy tudomása volt arról, kamu a pályázati cél. (Nehezen hihető, hogy a mögötte lévő, projektmenedzseléssel foglalkozó cég ugyanezzel ne lett volna tisztában.) A harmadrendű vádlott a projekt során valótlan adatokat tartalmazó okiratok, így szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások biztosításával segítséget nyújtott a kedvezményezett önkormányzat nevében eljáró polgármesternek ahhoz, hogy a megjelölt kifizetési kérelmek alapján hozzájusson a támogatási összegekhez. De megoldási javaslatokat is kidolgozott Tát Margitnak és asszisztensének arra, miként lehetséges különböző gazdasági társaságokkal, valamint magánszemélyekkel kötött színlelt szerződésekben rögzíteni a valóságban meg nem történt programelemek leszámlázását és dokumentálását úgy, hogy az lehetőleg ne derüljön ki a pénzügyi elszámoláskor és ellenőrzéskor.

A történet attól is „szép”, hogy a pályázat során Tát Margit nem csupán irányítója volt az ügyleteknek, s adott fiktív megbízást magánszemélyeknek a látszat fenntartásáért. Így csak papíron létezett barkács-, tánc- és drámaszakkör, vagy éppen csoportépítő játék, vizuális kultúra-foglalkozás. Ezek egyikét sem tartották meg, ám mindegyikről hamis jelenléti íveket és szakmai beszámolókat készítettek. Ezen felül a méhkeréki fideszes polgármester a pályázat keretében magánszemélyként önmagát is megbízta a viselkedéskultúrával foglalkozó szakkör megtartásával, s ezért 168 ezer forintot fizetett ki saját magának! A Gyulai Járási Ügyészség mindezek alapján Tát Margitot jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg. A büntetőügyben a vádlottak mindegyike tagadja a bűncselekmények elkövetését, és a vádirat tavaly nyári benyújtásakor mindannyian éltek a vallomás-megtagadás jogával.

Ez október 27-ig igaz volt Tát Margitra is, aki az elmúlt években sem a nyomozóknak, sem az ügyészeknek, sem a bíróság előkészítő ülésén, sem a rendes bírósági ülésen nem volt hajlandó semmit mondani, miközben ártatlanságát hangoztatta. Az október 27-i, keddi tárgyalási napon tagadta a vádpontokat, de azt elismerte, a pályázatra szakmailag nem voltak felkészültek, s hogy a projekt dokumentációja több ponton hiányos volt, amelyért felelősséget is érez. Ennek ellenére az Emmi helyszíni ellenőrzései mindent rendben találtak. Nem akármekkora ellentmondás, hogy végül mégis büntetőügy kerekedett a történtekből.

Feddhetetlen, kikezdhetetlen

De ne rohanjunk ennyire előre! Lépjünk vissza oda, hogy 2019. július közepén a vádiratot ismertetve részletesen beszámolt az ügyről a Magyar Narancs. Innentől szűk három hónap volt a választásokig. Ekkor született meg gyorsan helyben a döntés, hogy Tát Margit fideszes színekben újraindul a helyhatósági választáson, hogy megőrizze polgármesteri tisztségét. Azt helybeliektől tudjuk, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Kovács József ekkor már régóta tudta, hogy a méhkeréki polgármester által irányított és felügyelt bűnmegelőzési programmal kapcsolatban komoly gondok vannak. Így számára a vádemelés aligha lehetett villámcsapásszerű, váratlan fejlemény.

Másrészt, ha a Fidesz belső rendelkezései irányadóak és azért születettek, hogy azokat betartsák, akkor Tát Margit saját jelölőszervezete kritériumainak nem felelt meg. Azaz, nem indíthatták volna. A Fidesz országos választmánya a 2019-es helyhatósági választásokra felkészülés és jelöltállítás részeként 18/2018-as számon határozatot fogadott el. E szerint „A Szövetség olyan jelöltek indítását támogatja, akik: feddhetetlen előéletűek, erkölcsi-etikai szempontból kikezdhetetlenek, akik közösségük megbecsült tagjai.” A számos más, de ide nem vonatkozó pontokat a következő összegzés zárja le a Fidesz országos választmánya határozatában: „Tudomásul veszik, hogy jelöltté válásuk elengedhetetlen feltétele egy, a fenti követelmények elfogadását tartalmazó kötelezettség-vállalási nyilatkozat aláírása is.”

Kétség sem fér hozzá, hogy fideszes jelöltként ezt a nyilatkozatot Tát Margit aláírta. Ahogy nem lehet vita tárgya, hogy a fenti feltételeknek nem felelt meg. Így, amikor aláírta a kötelezettségvállalásról szóló dokumentumot, hazudott. Ám ezzel a hazugsággal, vagy szebben fogalmazva, a feltételeknek való meg nem feleléssel nem csupán ő, hanem a választókerület elnöke, a Békés megyei választmány elnöke, a dél-alföldi regionális pártigazgató, az országos választmány vezetője, a pártigazgató, s rajtuk keresztül végső soron Orbán Viktor pártelnök is tisztában volt, tudhatott róla. Ám a kormánypárt hosszú távra is érvényes szigorú és magasztos etikai elvei és a jelöltindulást rögzítő szabályai mit sem számítottak, ha a rövid távú cél érdekében fel kellett áldozni azokat. Jelen esetben azért, hogy egy országos szempontból légypiszok nagyságúnak számító, román határ melletti, és egyben isten háta mögötti viharsarki faluban maradjon a fideszes polgármester. Esetünkben Tát Margit, aki a jelölési folyamat idején már súlyos bűncselekményekkel összefüggésbe hozott elsőrendű vádlott volt egy büntetőügyben, de ez a Fidesznek – jelöltállítási feltételrendszer ide vagy oda – látjuk, nem számított.

„Csak az ellenzék találta ki”

Demokrácia csak ott van, ahol működik a sajtószabadság. Ez pedig nem azt jelenti, hogy néhány médium a közönség elé tárhatja az általa feltártakat, függetlenül a kormány és ellenzék, valamint gazdasági vagy más érdekcsoportok szándékaitól. A sajtószabadság az, ha minden hír, tudósítás, történés, vélemény, kritika egyforma eséllyel jut el minden érdeklődőhöz. Ettől ma roppant távol vagyunk Magyarországon. Méhkeréken még annál is messzebb. A KESMÁ-hoz tartozó megyei lap nem tartotta hírértékűnek, hogy beszámoljon az újrainduló fideszes polgármester elleni vádemelésről. Pedig mi a hír, ha nem ez? Mindez tipikus esete annak, hogy pártpolitikai okból egy lap, alapvető küldetése ellenére (lásd: tájékoztatás) a hallgatást választja magatartásként. Az állami rádió és tévé, az állami hírügynökség és sok más kormánypárti médium sem foglalkozott ezzel. A Magyar Narancsból és más független médiumokból pedig, finoman szólva is, kevés jut el a viharsarki kisközségbe, s ezek online tartalma sem a leglátogatottabb. Ez a nagy magyar sajtóhelyzet egy perifériás településen.

Némi esélye azért volt a Tát Margittal szemben induló helyi ellenzéknek, hogy tudassák szavazóikkal: a polgármesterük vádlott. Ez a világháló és azon belül a Facebook volt, ám így az idősebb korosztályhoz és a közösségi oldalt nem használókhoz nem értek el. Maradt a szórólap. A sajátos kampánycsata egyik helyi jellegzetessége az volt, hogy a már bedobott szórólapokat ismeretlen kezek rendre kivették a postaládákból, így azok sem jutottak el a címzettekig. Emellett Tát Margit és csapata azt sulykolta a kampányban, hogy „nincs is ügy”, s ha van is, „úgy sem lesz belőle semmi”. A bagatellizálásban végül odáig jutottak, hogy „mindezt csak az ellenzék találta ki”. Ahogy egy helybéli az ügyről szólva kifejtette: „ment a butítás ezerrel”. Az örökké érvényes recept szerint minél többször ismételték, annál hihetőbbé vált a településvezetés hazug narrációja. A két csoport kampányra fordítható erőforrásai pedig összemérhetetlenek voltak.

A helyeik visszaemlékezése szerint a 2019 őszinél durvább, veszekedésektől terheltebb és mocskosabb választási harc még nem volt a Békés megyei községben, ahol nem mellesleg, mindenki ismer mindenkit. Megfélemlítéssel, manipulációval, lefotózott szavazólapokkal, Romániából bejelentkezett szavazókkal, megmérgezett légkörrel.

„A bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül előkészítő ülést tart” – rendelkezik a Büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó passzusa. Ez alapján a Tát Margit elleni büntetőper még a tavaly október közepi önkormányzati választás előtt elkezdődött volna. De nem így történt! Az előkészítő ülés ehhez képest csak jókora késéssel, idén februárban kezdődött, majd a Covid-19 járvány miatt további hosszú hónapokat csúszott, és csak most, szeptemberben és októberben folytatódott.

*

A büntetőper ellenére egy, az ügyre jól rálátó, értelmiségi munkakörben dolgozó helyi forrásunk azt mondta, máig nem következett be a helyi emberek többségének tudatában az az áttörés, hogy szembenézzenek a ténnyel, polgármesterük súlyos vádak miatt a vádlottak padján ül: eltűnt 31 millió forint.

Az elvek és a valóság pedig nem is lehetne nagyobb távolságban egymástól, mint esetünkben. Mert egy ideál tipikus helyzetben igaz lehet, hogy egy-egy választás a demokrácia ünnepe. Méhkeréken tavaly ősszel viszont a vicsorgáson, az ellenségeskedésen, a karaktergyilkosságon, a szélsőséges megosztottságon kívül mást az emberek jó része nem tapasztalt. Legtöbbjüknek még ma is nagyon fanyar a szája íze, ha visszaemlékszik a 2019. október 13-i napra. Ami a demokrácia ünnepének megcsúfolása volt.

A nemrégiben megtartott izsáki időközi választás is azt mutatja, a választók jó része nem is annyira finnyás, ha büntetőügyben érintett polgármesterjelöltről van szó. Mert azt a hazug és a valós tényekkel ellentétes közhelyet ismételgetik, hogy minden politikus lop, csal és hazudik. Noha, ez messze nincs így. Ám ez sem ad felmentést a gyáva megalkuvások alól.

Ez is – harminc évvel a rendszerváltás után – a társadalmi, politikai és mentális posványunk mindennap jól érzékelhető oka és magyarázata.