Előfizetés

Egyre több a fertőzött börtönőr

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.31. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Március óta nincs és jövő júniusig nem is lesz látogatás a hazai fegyintézetekben.
Bár korábban az volt a terv, hogy október 31-ével bezár a tököli rabkórház és az ellátásra szoruló fogvatartottakat valamennyi magyar fegyintézetből november elsejétől már a Berettyóújfaluban felépült új, de kisebb kórházba szállítják, a koronavírus járvány – vagy tán nem csak az - kissé felülírta az előzetes menetrendet. Szeptember végén még azt írta az Átlátszónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kommunikációs főosztálya, hogy „2020. november 1-jétől Berettyóújfaluban megkezdi működését a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ, amely új egészségügyi intézményünk a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának állami alapfeladatait átveszi, így a tököli börtön területén működő kórház 2020. október 31-én megszűnik”. A hét közepén azonban a Népszava börtönökben kialakult járványhelyzettel kapcsolatos kérdéseire válaszolva már nem hozták szóba a keleti határ mellett megépült kórházat, csak a tököli régi egészségügyi intézményt nevezték meg, ahová a fertőzötteket szállítják. Kértük, hogy tegyék egyértelművé, mikortól lép be az ellátásba az új kórház, de választ nem kaptunk. Berettyóújfaluban találtunk olyan, az építkezésen dolgozó kivitelezőt, aki szerint technikailag átadható lenne az intézmény akár hétfőn, mások viszont arról beszéltek, a 200 fősre tervezett dolgozói létszámot nem tudták feltölteni és a jelentkezők felkészítése is csak a jövő év elején fejeződik be, a munkát tehát nem lehet elkezdeni. A BVOP a Népszava kérdésére arról tájékoztatott, hogy a hazai börtönökben október 29-én 37 fogvatartott volt koronavírussal fertőzött, a munkatársak közül pedig 128. A fogvatartottak közül eddig 104-en gyógyultak ki a betegségből, a személyi állomány tagjai közül pedig 78-an. Halálos áldozatot eddig nem követelt a járvány a magyar börtönökben. A BVOP határozottan cáfolja, hogy gócpontok alakultak volna ki, a szervezet sajtósai úgy fogalmaztak: „bár a magyar büntetés-végrehajtási intézetek egy részében megjelent a fertőzés, ezeket sikerült időben azonosítani, majd a megfelelő megelőző, illetve járványügyi intézkedésekkel megakadályozni a fertőzések továbbterjedését”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szűrik a börtönlakókat, de hogy ezt mekkora körben és milyen gyakorisággal teszik, az nem derült ki a válaszból. A tüneteket mutató fogvatartottakat azonnali elkülönítik, az igazolt fertőzötteket pedig átszállítják a tököli rabkórházba. A BVOP országos parancsnoka március 8-tól látogatási tilalmat rendelt el valamennyi hazai fegyintézetben, és ezen a nyári hónapokban sem enyhített, amikor kimutathatóan csökkent a fertőzés veszélye. Ezt a lépést tartják rossz döntésnek a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, különösen, mert a héten a parlament sürgősséggel elfogadta azt a Semjén Zsolt által beterjesztett módosító csomagot, ami 2021. június 30-ig meghosszabbítja a látogatási tilalmat. Így a fogvatartottak, köztük fiatalkorúak is, több mint egy évig nem találkozhatnak a családjukkal, ami Kádár András Kristóf, a jogvédő szervezet társelnöke szerint embertelen megoldás, még akkor is, ha a szigor a mostani járványhelyzetben megint indokolt. Nincs változás a fogvatartottak magatartásában, továbbra is fegyelmezetten betartják a járványügyi előírásokat, megértették és elfogadták a megelőző intézkedések szükségességét, együttműködnek a személyi állománnyal - ezt felelte a BVOP arra a kérdésünkre, hogy a látogatási tiltás és a vírus megjelenése mennyiben nehezíti az intézményekben végzett munkát. Azt is hozzátették, „a szolgálatot teljesítők terhelését a COVID-19 járvány természetszerűen fokozza, de ez nem olyan mértékű, hogy problémát jelentene a biztonságos működésben”. Közösségi oldalakon ugyanakkor a munkatársak arra panaszkodnak, a szükséges létszám fele dolgozik. A kérdésről nyilatkozó pszichológusok pedig kivétel nélkül az agresszió erősödésének veszélyére hívják fel a figyelmet a fogvatartottak és őrzőik körében egyaránt.     

Gerjesztett bérvita

A héten élénk üzengetés alakult ki a rendvédelmi szervek eltérő bérezéséről, miután egy közösségi posztban valaki megírta, a büntetés-végrehajtásba belépők kezdő nettó fizetése 240 ezer forint. A reagálások szerint a rendőrségnél sokkal kisebb összegről indulnak, s ez feszültséget kelt a két szervezet tagjai között. A BVOP arról tájékoztatott, hogy húsz intézet tiszthelyetteseinek kicsivel több mint 60 százaléka, 2427 fő kapott átlagosan 24 százalékos emelést több hónappal ezelőtt és valóban nem kevés az induló bér sem. A toborzóplakátokon is szerepel, hogy az érettségizett körletfelügyelők minimum bruttó 357 ezer forintot kapnak, ami nagyjából megegyezik a vitaindító nettó összeggel. 

„Szemészek, fogorvosok látják el a kritikus állapotú betegeket” - levelet írt az orvosi kamara a belügyminiszternek

D. A.
Publikálás dátuma
2020.10.31. 07:50

Fotó: Népszava
Szerintük a kormány intézkedései oyan helyzetbe hozzák az orvostársadalmat, ami nem csupán méltatlan, de a biztonságos betegellátást is veszélyezteti.
Cáfolja a Magyar Orvosi Kamara, hogy egyeztetések lennének a köztestület és a kormány között a jogállási törvényről. A testület elnöke, Kincses Gyula Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében valódi egyeztetést sürget.    
Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök pénteki, a Kossuth rádiónak adott interjújában mondta: az orvosoknak igazuk van abban, hogy a kirendelési szabályokat humanizálni kell. S utalt arra, hogy az egyeztetésekbe bevonják a köztestületet. Kincses levele szerint viszont erről egyelőre szó sincs, tudomásuk szerint a törvényhez kapcsolódó rendeletek gyakorlatilag készen vannak. Megjegyzi: a kamara az eddigieket nem tekinti korrekt együttműködésnek. Mint írják: a kórházakban a lélegeztetőgépeken lévők száma egyre nő, a covid-osztályok kritikus állapotú betegeit már szemészek, pszichiáterek és fogorvosok látják el. A kormány intézkedései váratnak magukra. Olyan helyzetbe hozzák az orvostársadalmat, ami nem csupán méltatlan, de a biztonságos betegellátást is veszélyezteti. „Felszólítjuk a kormányt, hogy ebben a kritikus helyzetben a magyar egészségügy dolgozóinak nagy fokú elégedetlenségét kiváltó törvényt korrigálja, az orvosi-, és szakdolgozói kamarák érdemi bevonásával hozza meg az új szabályokat, ezzel segítse, hogy az orvosok és az ápolók a betegekre tudjanak koncentrálni.”

„Most már komolyabban veszik”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.31. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A cigánytelepekre eddig nem robbant be a járvány, de koronavírusos esetekről a romák körében is egyre többet lehet hallani.
Most mit mondjak erre? Én is covidos vagyok – kezdte Dancs Mihály, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökhelyettese, amikor arról kérdeztük, mi a helyzet a szegregátumokban, a cigányok lakta szegény falvakban a járvány felfutása idején.
A Miskolcon élő roma politikus nem tudja, hol és kitől kapta el a vírust. A körülményekhez képest jól érzi magát. Fertőzöttségét egy magánlaborban, a saját költségén elvégzett vizsgálat mutatta ki. Amúgy nem jutott el hozzá olyan információ, hogy a romatelepeken folyna tesztelés.

Tavasszal, az „első hullám” időszakában – többek között egy Észak-Magyarországon dolgozó szociális munkás elmondása alapján – arról írtunk, hogy a figyelmeztetések nem érték el hatásukat a szegregátumokban. „Csoportokban beszélgetnek az utcán. Rutinszerűen élik tovább a mindennapjaikat” – aggódott a lapunknak nyilatkozó szociális munkás. Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke nem csodálkozott azon, hogy a romák egy része „kétkedő magatartást” tanúsít. Sajnálatos módon ugyanis a társadalom egészében megfigyelhető volt ez a jelenség: a romák viselkedése pedig elválaszthatatlan a társadalom egészétől. - Tömeges megbetegedésről még most sem lehet beszélni, a cigánytelepekre egyelőre nem tört be a járvány – állapította meg Dancs Mihály. Kérdés, meddig marad így. Koronavírus esetekről a romák körében is egyre többet lehet hallani, esetenként nemzetiségi képviselők is megfertőződnek. (Még tavasszal az egyik kisváros roma önkormányzatának vezetője életét vesztette a járványban.) Az ORÖ elnökhelyettese azt tapasztalja, hogy ma már – főleg azokon a településeken, ahol előfordultak fertőzések – a romák is komolyabban veszik a veszélyt. Rögtön hozzátette: még mindig nem eléggé. Aligha kell ecsetelni, milyen súlyos következményekkel járna, ha az egészségügyi és mindenfajta szempontból leszakadt helyzetben lévő közösségekbe berobbanna a vírus. - Jó lenne, ha járványügyi intézkedései során a kormány a társadalom alsó tizedével, a legszegényebb sorban élő egymillió emberrel is intenzíven foglalkozna – hangsúlyozta korábban Setét Jenő. Nincs jele azonban annak, hogy a roma szervezetek által megfogalmazott – például a családi pótlék emelésére vonatkozó – kéréseket a kormány teljesíteni szeretné. A járvány terjedésére reagálva az országos önkormányzat Agócs János, az ORÖ elnöke vezetésével áprilisban „roma operatív csoportot” hozott létre. Ennek elérhetőségei ma is fellelhetők az ORÖ honlapján. A gond csak az, hogy az operatív csoport egy ideje nem működik – tájékoztatta lapunkat Dancs Mihály, aki maga is tagja a testületnek. „Valószínűleg újjá kell szerveznünk” – jegyezte meg. Az elnökhelyettes közlése szerint az ORÖ ismét felvette a kapcsolatot a kormányzattal, de arról, hogy a tárgyalásoknak volt-e valamilyen konkrét eredménye, nincs tudomása. Cz. G.