Bár korábban az volt a terv, hogy október 31-ével bezár a tököli rabkórház és az ellátásra szoruló fogvatartottakat valamennyi magyar fegyintézetből november elsejétől már a Berettyóújfaluban felépült új, de kisebb kórházba szállítják, a koronavírus járvány – vagy tán nem csak az - kissé felülírta az előzetes menetrendet.
Szeptember végén még azt írta az Átlátszónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kommunikációs főosztálya, hogy „2020. november 1-jétől Berettyóújfaluban megkezdi működését a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ, amely új egészségügyi intézményünk a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának állami alapfeladatait átveszi, így a tököli börtön területén működő kórház 2020. október 31-én megszűnik”.
A hét közepén azonban a Népszava börtönökben kialakult járványhelyzettel kapcsolatos kérdéseire válaszolva már nem hozták szóba a keleti határ mellett megépült kórházat, csak a tököli régi egészségügyi intézményt nevezték meg, ahová a fertőzötteket szállítják. Kértük, hogy tegyék egyértelművé, mikortól lép be az ellátásba az új kórház, de választ nem kaptunk. Berettyóújfaluban találtunk olyan, az építkezésen dolgozó kivitelezőt, aki szerint technikailag átadható lenne az intézmény akár hétfőn, mások viszont arról beszéltek, a 200 fősre tervezett dolgozói létszámot nem tudták feltölteni és a jelentkezők felkészítése is csak a jövő év elején fejeződik be, a munkát tehát nem lehet elkezdeni.
A BVOP a Népszava kérdésére arról tájékoztatott, hogy a hazai börtönökben október 29-én 37 fogvatartott volt koronavírussal fertőzött, a munkatársak közül pedig 128. A fogvatartottak közül eddig 104-en gyógyultak ki a betegségből, a személyi állomány tagjai közül pedig 78-an. Halálos áldozatot eddig nem követelt a járvány a magyar börtönökben.
A BVOP határozottan cáfolja, hogy gócpontok alakultak volna ki, a szervezet sajtósai úgy fogalmaztak: „bár a magyar büntetés-végrehajtási intézetek egy részében megjelent a fertőzés, ezeket sikerült időben azonosítani, majd a megfelelő megelőző, illetve járványügyi intézkedésekkel megakadályozni a fertőzések továbbterjedését”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szűrik a börtönlakókat, de hogy ezt mekkora körben és milyen gyakorisággal teszik, az nem derült ki a válaszból. A tüneteket mutató fogvatartottakat azonnali elkülönítik, az igazolt fertőzötteket pedig átszállítják a tököli rabkórházba.
A BVOP országos parancsnoka március 8-tól látogatási tilalmat rendelt el valamennyi hazai fegyintézetben, és ezen a nyári hónapokban sem enyhített, amikor kimutathatóan csökkent a fertőzés veszélye. Ezt a lépést tartják rossz döntésnek a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, különösen, mert a héten a parlament sürgősséggel elfogadta azt a Semjén Zsolt által beterjesztett módosító csomagot, ami 2021. június 30-ig meghosszabbítja a látogatási tilalmat. Így a fogvatartottak, köztük fiatalkorúak is, több mint egy évig nem találkozhatnak a családjukkal, ami Kádár András Kristóf, a jogvédő szervezet társelnöke szerint embertelen megoldás, még akkor is, ha a szigor a mostani járványhelyzetben megint indokolt.
Nincs változás a fogvatartottak magatartásában, továbbra is fegyelmezetten betartják a járványügyi előírásokat, megértették és elfogadták a megelőző intézkedések szükségességét, együttműködnek a személyi állománnyal - ezt felelte a BVOP arra a kérdésünkre, hogy a látogatási tiltás és a vírus megjelenése mennyiben nehezíti az intézményekben végzett munkát. Azt is hozzátették, „a szolgálatot teljesítők terhelését a COVID-19 járvány természetszerűen fokozza, de ez nem olyan mértékű, hogy problémát jelentene a biztonságos működésben”. Közösségi oldalakon ugyanakkor a munkatársak arra panaszkodnak, a szükséges létszám fele dolgozik. A kérdésről nyilatkozó pszichológusok pedig kivétel nélkül az agresszió erősödésének veszélyére hívják fel a figyelmet a fogvatartottak és őrzőik körében egyaránt.
