Előfizetés

Négyezerhez közelít a napi fertőzések száma

MTI.hu
Publikálás dátuma
2020.10.31. 11:33

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
75 ezer felett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma.
Meghalt 51, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 3908 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu szombaton. A kormányzati portálon azt írták: 75 321-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 1750-re emelkedett, 19 032-en már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 54 539. Az aktív fertőzöttek 26 százaléka, az elhunytak 33 százaléka, a gyógyultak 28 százaléka budapesti. Kórházban 4048 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 281-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 28 596-an vannak, a mintavételek száma 1 065 143. Kiemelték: a járvány második hulláma meredeken emelkedő szakaszban van egész Európában és Magyarországon is, a fertőzöttek száma folyamatosan nő. A kormány célja továbbra is az, hogy az egészségügyi védekezés fenntartása mellett megtartsa az ország működőképességét, és ne hagyja, hogy a vírus megbénítsa a mindennapokat. Ehhez azonban az általános óvintézkedések betartására van szükség, vagyis továbbra is nagy az egyéni felelősség szerepe a védekezésben, különösen a maszkviselésre vonatkozó előírások betartásában. Jövő héttől, ahogy lapunk is beszámolt róla, tovább szigorodnak a maszkviselésre vonatkozó szabályok. Jelenleg az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön, a mozikban, színházakban, a bevásárlóközpontok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, az ügyfélfogadási irodákban, a szabadtéri rendezvényeken és a sportrendezvényeken kötelező a maszk használata, hétfőtől pedig már a vendéglátóhelyeken és a szórakozóhelyeken is maszkot kell viselni. A rendőrök fokozottan ellenőrzik a maszkviselést, és emelkedett a hatósági házi karantén megszegése esetén kiszabható bírság összege is. A vendéglátóhelyeket és a szórakozóhelyeket 23 órakor be kell zárni – írták. Közölték: az őszi szünet alatt az iskolákban fertőtlenítő nagytakarítást végeznek, és 86 óvodában rendeltek el rendkívüli szünetet. A vírus közösségi terjedésének fékezéséért továbbra is azt kérik az emberektől, kerüljék azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsák a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossanak kezet. Akinél hatósági házi karantént rendeltek el, szigorúan tartsa be. Akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe, maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. A kórházak fel vannak készülve a fokozott terhelésre, minden kórházi ellátást igénylő betegnek jut kórházi ágy és ellátás – emelték ki. Hozzátették: az egészségügyi védekezés részeként már tart az influenza elleni ingyenes oltások beadása; folyamatos a háziorvosi praxisok ellátása a védőoltással. Kiemelten fontos az idősek és a krónikus betegek védelme. Az időseket is kérik, hogy fokozottan figyeljenek magukra és az általános óvintézkedések betartására. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van. Az idősotthonok fenntartóinak mindent meg kell tenniük a fertőzések elkerüléséért. Ha egy szociális intézményben vagy bárhol más közösségben gócpont alakul ki, akkor a járványügyi bevetési egység megteszi a szükséges intézkedéseket – hangsúlyozták. A vírus terjedésének gyorsulásával, egyre több mintavételt kell elvégezniük a mentőknek is. Az Országos Mentőszolgálat a Belügyminisztérium (BM) közreműködésével napokon belül még 200 mintavételi egységet állít be országszerte. Az egységek személyzetét végzős orvostanhallgatók alkotják, a járműveket a BM biztosítja. A mintavevőket az Országos Mentőszolgálat képezi ki – írták. Közölték azt is: a kormány az egészségügyi védekezés fenntartása mellett további gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedéseken is dolgozik. Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (20 231) és Pest megyében (9276) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (4836), Győr-Moson-Sopron (4797), Szabolcs-Szatmár-Bereg (3961) és Hajdú-Bihar megye (3834). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (773).

Bő 200 milliárd is elmehet az új atlétikai központra

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.31. 11:14
A tervezett Nemzeti Atlétikai Központ látványterve
Fotó: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
A csepeli HÉV egy szakaszát is érinti a gigantikus költségvetésű beruházás.
Legfeljebb 204 milliárd forintért épülhet meg a Nemzeti Atlétikai Központ és a hozzá kapcsolódó létesítmények, beleértve a dél-csepeli gyalogos és kerékpáros hidat is -derül ki a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Budapest 2023-ban atlétikai világbajnokságot rendez, ennek lesz a helyszíne a Lágymányosi hídnál épülő stadion. Az Orbán Viktor által jóváhagyott határozat értelmében a projekttel megbízott Beruházási Ügynökség ebből legfeljebb 199 milliárd forintos értékben vállalhat kötelezettséget, a központ és környékének kiépítésére. A kormány ugyanakkor folyamatosan támogatja az építkezést – idén például a pénzügyminiszter és a nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli miniszter biztosít 8,9 milliárd forintot a célra, de 2024 végéig folyamatosan kell, hogy számoljanak a beruházás felmerülő költségeivel.
A leírás alapján a beruházás mérnöki költségei is óriásiak lesznek: az idei évben még csupán 60 millióval számolnak, 2021 és 2024 között viszont közel 3,6 milliárd forintot különítettek el a mérnökök munkadíjára.

A kormányhatározat értelmében a megbízott miniszterek az év végéig javaslatot kell, hogy tegyenek arra, hogy ki lenne a központ és a kapcsolódó beruházások legideálisabb vagyonkezelője és üzemeltetője, a kormány pedig elvárja egy üzemeltetési tervezet bemutatását is.
A komplexum méreteit jellemzi, a központ 40 ezer néző befogadására lesz alkalmas (igaz, később ezt 15 ezresre szűkítik). Összesen 47 különböző helyrajzi számon, Ferencváros és Csepel területén zajlik - előbbi 18 ezer négyzetmétert adott át a beruházónak - az építkezés pedig érinti a H7-es csepeli HÉV vonalát is. A kormányhatározat ugyanis kitér rá, hogy a budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos (Fürjes Balázs) és az innovációs miniszter (Palkovics László), a MÁV-HÉV Zrt-vel gondoskodjon a HÉV-közlekedés pótlásáról az érintett szakaszon. Utóbbiról szintén az év végéig kell előterjesztést benyújtsanak a kormánynak.

Egyre több a fertőzött börtönőr

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.31. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Március óta nincs és jövő júniusig nem is lesz látogatás a hazai fegyintézetekben.
Bár korábban az volt a terv, hogy október 31-ével bezár a tököli rabkórház és az ellátásra szoruló fogvatartottakat valamennyi magyar fegyintézetből november elsejétől már a Berettyóújfaluban felépült új, de kisebb kórházba szállítják, a koronavírus járvány – vagy tán nem csak az - kissé felülírta az előzetes menetrendet. Szeptember végén még azt írta az Átlátszónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kommunikációs főosztálya, hogy „2020. november 1-jétől Berettyóújfaluban megkezdi működését a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ, amely új egészségügyi intézményünk a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának állami alapfeladatait átveszi, így a tököli börtön területén működő kórház 2020. október 31-én megszűnik”. A hét közepén azonban a Népszava börtönökben kialakult járványhelyzettel kapcsolatos kérdéseire válaszolva már nem hozták szóba a keleti határ mellett megépült kórházat, csak a tököli régi egészségügyi intézményt nevezték meg, ahová a fertőzötteket szállítják. Kértük, hogy tegyék egyértelművé, mikortól lép be az ellátásba az új kórház, de választ nem kaptunk. Berettyóújfaluban találtunk olyan, az építkezésen dolgozó kivitelezőt, aki szerint technikailag átadható lenne az intézmény akár hétfőn, mások viszont arról beszéltek, a 200 fősre tervezett dolgozói létszámot nem tudták feltölteni és a jelentkezők felkészítése is csak a jövő év elején fejeződik be, a munkát tehát nem lehet elkezdeni. A BVOP a Népszava kérdésére arról tájékoztatott, hogy a hazai börtönökben október 29-én 37 fogvatartott volt koronavírussal fertőzött, a munkatársak közül pedig 128. A fogvatartottak közül eddig 104-en gyógyultak ki a betegségből, a személyi állomány tagjai közül pedig 78-an. Halálos áldozatot eddig nem követelt a járvány a magyar börtönökben. A BVOP határozottan cáfolja, hogy gócpontok alakultak volna ki, a szervezet sajtósai úgy fogalmaztak: „bár a magyar büntetés-végrehajtási intézetek egy részében megjelent a fertőzés, ezeket sikerült időben azonosítani, majd a megfelelő megelőző, illetve járványügyi intézkedésekkel megakadályozni a fertőzések továbbterjedését”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szűrik a börtönlakókat, de hogy ezt mekkora körben és milyen gyakorisággal teszik, az nem derült ki a válaszból. A tüneteket mutató fogvatartottakat azonnali elkülönítik, az igazolt fertőzötteket pedig átszállítják a tököli rabkórházba. A BVOP országos parancsnoka március 8-tól látogatási tilalmat rendelt el valamennyi hazai fegyintézetben, és ezen a nyári hónapokban sem enyhített, amikor kimutathatóan csökkent a fertőzés veszélye. Ezt a lépést tartják rossz döntésnek a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, különösen, mert a héten a parlament sürgősséggel elfogadta azt a Semjén Zsolt által beterjesztett módosító csomagot, ami 2021. június 30-ig meghosszabbítja a látogatási tilalmat. Így a fogvatartottak, köztük fiatalkorúak is, több mint egy évig nem találkozhatnak a családjukkal, ami Kádár András Kristóf, a jogvédő szervezet társelnöke szerint embertelen megoldás, még akkor is, ha a szigor a mostani járványhelyzetben megint indokolt. Nincs változás a fogvatartottak magatartásában, továbbra is fegyelmezetten betartják a járványügyi előírásokat, megértették és elfogadták a megelőző intézkedések szükségességét, együttműködnek a személyi állománnyal - ezt felelte a BVOP arra a kérdésünkre, hogy a látogatási tiltás és a vírus megjelenése mennyiben nehezíti az intézményekben végzett munkát. Azt is hozzátették, „a szolgálatot teljesítők terhelését a COVID-19 járvány természetszerűen fokozza, de ez nem olyan mértékű, hogy problémát jelentene a biztonságos működésben”. Közösségi oldalakon ugyanakkor a munkatársak arra panaszkodnak, a szükséges létszám fele dolgozik. A kérdésről nyilatkozó pszichológusok pedig kivétel nélkül az agresszió erősödésének veszélyére hívják fel a figyelmet a fogvatartottak és őrzőik körében egyaránt.     

Gerjesztett bérvita

A héten élénk üzengetés alakult ki a rendvédelmi szervek eltérő bérezéséről, miután egy közösségi posztban valaki megírta, a büntetés-végrehajtásba belépők kezdő nettó fizetése 240 ezer forint. A reagálások szerint a rendőrségnél sokkal kisebb összegről indulnak, s ez feszültséget kelt a két szervezet tagjai között. A BVOP arról tájékoztatott, hogy húsz intézet tiszthelyetteseinek kicsivel több mint 60 százaléka, 2427 fő kapott átlagosan 24 százalékos emelést több hónappal ezelőtt és valóban nem kevés az induló bér sem. A toborzóplakátokon is szerepel, hogy az érettségizett körletfelügyelők minimum bruttó 357 ezer forintot kapnak, ami nagyjából megegyezik a vitaindító nettó összeggel.