Napelem a szántóföldön – vizsgálódik az ombudsman

Az alapvető jogok biztosa is vizsgálja, mennyire alkotmányos napelemtelepek létesítésére hivatkozva jól termő földeket – olykor a gazdák tudta nélkül – kivonni művelés alól.

Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatala vizsgálódik egy olyan észak-magyarországi ügyben, ahol mezőgazdasági földterületeken kívánnak napelemparkot létesíteni – közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére a biztos. A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam jó minőségű termőföldeket – esetenként ökotermesztésbe vont területeket – sajátít ki azért, hogy ott magánbefektetők napelemparkot létesíthessenek. Érthetetlennek tartja, miért kell kiváló adottságú termőföldeket feláldozni a napenergia-beruházások érdekében, miközben több tízezer hektárnyi meddőhányó, helyreállított hulladéklerakó és egykori bányaterület áll rendelkezésre. Szerinte itt alkotmányos jogok sérülnek.

Kozma Ákos válaszában leszögezte: miközben a fenntartható fejlődés és a megújuló energia alkalmazása szempontjából a napenergia kiváló lehetőség, addig a termőföld védelme, fenntartása és megőrzése Alaptörvényben rögzített kötelezettség. Az alkotmányos célok ütközésekor a szükségességet és az arányosságot kell tesztelni – szögezte le a biztos.

Bár a konkrét beruházást Kozma Ákos nem nevezte meg, a DK-s Vadai Ágnes a NES Energy észak-magyarországi napelemtelepítési terveiről kéri ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter véleményét. A 444.hu és a Napi.hu általa idézett tudósításai szerint a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló cég a hihetőséggel határos napelemes elképzelései érdekében egyes termőföldeket a gazdák tudta nélkül vonták ki a a hatóságok művelés alól. Válaszában Schanda Tamás, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkára – propagandapanelek hosszas sorolása után – leszögezte: az ingatlanügyi hatóság a gyorsított, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén is vizsgálja a termőföldvédelmi megfelelőséget. Az ilyenkor fizetendő járulék mértékéről szintén a hivatal dönt.

Tegnap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a saját napelemmel ellátott háztartások számának további, lendületes bővüléséről számolt be. Eszerint az első fél év során több mint ötödével 72,5 ezerre ugrott az ilyen üzemek mennyisége. Beépített teljesítményük 482-ről 584 megawattra nőtt. Ráadásul a fajlagos méret is nőtt. A közműhivatal szerint az ok a kedvező befektetői környezet és a napelemárak esése, amit a Covid-19 se vetett vissza. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartásnál üzemeljen napelem – emlékeztetnek.

A Portfolio pedig arról ír, hogy három nap múlva a keret kimerülése miatt a vidékieknek is felfüggesztik a főképp napelemtelepítésekre felvett, uniós hátterű kamatmentes kölcsön igénylési lehetőségét.