Előfizetés

Norvég Alap: meglehet a közös nevező

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.03. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Közeledtek az álláspontok a több mint 75 milliárd forint értékű Norvég Alap felhasználásáról szóló tárgyalásokon – értesült a Népszava.
Felgyorsultak a tárgyalások az Orbán-kormánnyal a Magyarországnak járó Norvég Alapból származó támogatások felhasználásáról – értesült a Népszava norvég forrásokból.
Lapunk megkeresésére az oslói külügyminisztérium azt közölte: „Összességében az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai – Norvégia, Liechtenstein, Izland, Svájc – bíznak benne, hogy az egyetlen még meg nem kötött megállapodást is sikerül tető alá hozni hamarosan, hogy megfelelő időben elindulhassanak a programok”. Hivatalosan annyit ismertek el, hogy kapcsolatban állnak, tárgyalnak a magyar féllel, de hangsúlyozták, nem szolgáltatnak információkat folyamatban lévő egyeztetésekről. Azt is kiemelték, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam a Norvég Alapra jogosult 15-ből, amely nem tudott megállapodni a norvég kormánnyal.
Fideszes kormánypolitikusoktól egyébként szintén úgy értesültünk, hogy valamelyest közeledtek az álláspontok, a politikai viták ellenére Magyarország mindenképpen szeretné felhasználni a pénzt.  Mint emlékezetes, hat éve nem tud megállapodni a magyar és a norvég kormány az alap magyarországi civil szervezeteknek járó részének felhasználásáról. (Ez a teljes összeg legfeljebb 10 százalékát érinti, a többi rész sorsáról a hazai kabinet dönthetne.) Az Orbán-kormánynak nem felel meg ugyanis a korábbi gyakorlat, mert szerintük a Soros Györgyhöz köthető alapítványok döntöttek a pénz itteni szétosztásáról, és azt hangsúlyozták, hogy ezek a szervezetek „politikai tevékenységet” folytatnak. A norvég fél viszont hallani sem akar arról, hogy a magyar kormány belefolyjon a pályázatok kezelésébe. Lapunk még augusztusban számolt be arról, hogy a megállapodás elmaradása miatt a Norvég Alap 2014-2020-as költségvetési időszakra járó keretéből összesen 214 millió eurótól (több mint 75 milliárd forinttól) eshetünk el, mert a kormány nem hagyja, hogy az összeg kisebb részéről a civilek döntsenek.
A Norvég és a EGT-alapok egyébként azért jöttek létre, mert a négy, fent említett állam nem tagja az Európai Uniónak, de részesül a gazdasági integráció előnyeiből, ezért támogatja a kevésbé fejlett EU-s tagállamok felzárkózását különféle programokon keresztül.
A civileknek szánt pénzeket korábban az Ökotárs Alapítvány kezelte, amit a kormány „sorosista álcivil szervezetnek” nyilvánított és nem hajlandó partnerként elfogadni. A norvég kormány azonban ragaszkodik hozzá, hogy a pénzeket egy független szervezet kezelje. A magyar álláspont puhulását jelentheti, hogy egyik kormányforrásunk már arról beszélt, szeretnének "egyenrangú partnerként" megjelenni a pénzek elosztásakor. Norvég részről azonban továbbra is alapfeltétel, hogy a civil alap pénzeit független szereplő kezelje – tudtuk meg.  Az egyik lehetséges kompromisszum az lehet – és ezt sem norvég, sem magyar oldalon nem zárják ki –, hogy egy többszereplős konzorcium kezelje majd a támogatásokat, ebbe pedig bekerülhetnek akár a magyar kormánynak „kedves” szereplők is. Ez a struktúra amúgy sem lenne példa nélküli: Lengyelországban egy három tagú konzorcium kezeli az ottani 53 millió eurós civil alapot. Igaz, ennek egyik tagjáról sem állítható, hogy közeli kapcsolatban lenne a Jog és Igazságosság Párt vezette konzervatív kormánnyal, sőt a Báthory Alapítvány például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának helyi szervezete. A norvég kormány egyébként nemrég felfüggesztette több támogatás kifizetését, amelyek olyan lengyel városoknak jártak volna, amelyek „LMBTQ-mentes településnek” nyilvánították magukat.

Lélegeztetőgépen egy iskolaigazgató

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.03. 06:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Az oktatásirányítás egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tesz arról, hogy az iskolai fertőzöttségi adatok közölhetők-e. Míg Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint jogszabályi korlátjai vannak ennek, mert itt személyes, szenzitív adatokról van szó, addig a Klebelsberg Központ (KK) érdeklődésünkre közölte: az iskolák maguk döntik el, hogy milyen járványügyi adatot tesznek közzé. A KK nem tud olyan esetről, hogy bármelyik tankerületi központ tiltaná az összesített adatok kihelyezését.
Kórházba került egy Borsod megyei szakképzési intézmény igazgatója, miután koronavírussal fertőződött meg – értesült lapunk. Úgy tudjuk, állapota miatt jelenleg mesterséges lélegeztetésre szorul, az iskola vezetését pedig egyik helyettese vette át. Forrásunk szerint – aki kérte, egyelőre ne nevezzük meg az intézményt – az iskolában több oktató is megfertőződött, ezért hétfőn kezdeményezték a fenntartónál az intézmény bezárását és a távoktatás elrendelését. Az oktatók jelentős része is ezt tartaná jó megoldásnak. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja és Észak-magyarországi ügyvivője megerősítette, hogy az igazgató valóban megfertőződött, de kollégái kérésére többet nem akart elárulni. Abban bízik, hogy az intézmény engedélyt kap majd, hogy átállhasson a tantermen kívüli digitális munkarendre. Kerestük az érintett szakképzési centrumot, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint az operatív törzset is. Választ végül a Nemzeti Felnőttképzési és Szakképzési Hivataltól kaptunk. A hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Azt írták: a hatályos jogszabályok értelmében minden egészséggel kapcsolatos adat a személyiségi jogok körébe tartozik, így erre vonatkozó tájékoztatás nem adható ki. Hozzátették: a szakképző intézményekben az őszi szünet ideje alatt megtörténtek az előirányzott fertőtlenítések. A járványügyi előírásokat az intézmények (lázmérés, folyamatos fertőtlenítés) a mindennapi működésük során betartják. Az érdekvédelmi szervezetek már hetek óta kérik, hogy a kormányzat tegye közzé az iskolai fertőzöttségi adatokat. Múlt héten Müller Cecília országos tisztifőorvos jogszabályi korlátokra, illetve a személyes, szenzitív adatok kezelésére hivatkozva beszélt arról, ez miért nem lehetséges. Ugyanakkor több iskola a saját weboldalán rendszeresen beszámol arról, éppen mennyi diák, pedagógus kapta el a fertőzést. Ezt nem egy esetben kifejezetten a tankerület kérésére tették meg. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, illetve az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK) is, hogy megtudjuk, az országos tisztifőorvos pontosan milyen jogszabályi korlátokra gondolhatott, illetve hogyan fordulhat elő, hogy egyes iskolák közzé tehetik az adatokat, mások nem. A szaktárcától nem kaptunk tájékoztatást, a KK viszont azt írta: az iskolák maguk döntik el, hogy milyen járványügyi adatot tesznek közzé. Arról nem tudnak, hogy bármelyik tankerületi központ megkövetelné vagy éppen tiltaná az iskola járványügyi helyzetével kapcsolatos, összesített adatok kihelyezését az intézményi honlapokra. Szűcs Tamás szerint a fertőzött diákok, pedagógusok száma nem személyes, hanem közérdekű adat, amit minden intézménynek közzé kellene tennie. 

Újabb fertőzött tanár halt meg

A tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskola egyik pedagógusa sajnálatos módon a koronavírus fertőzés következtében kórházban elhunyt – közölte megkeresésünkre a Karcagi Tankerületi Központ, miután lapunk értesült a pedagógus haláláról. Úgy tudjuk, a pedagógust egy debreceni kórházban kezelték, ahol mesterségesen kellett lélegeztetni. Érdeklődtünk arról is, az iskolában milyen védelmi intézkedések történtek, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Így már négy tanárról tudni biztosan, hogy koronavírus-fertőzést követően halt meg. Az MTI-nek hétfőn a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is megerősítette, hogy a hévégén elhunyt az iskola egyik tanára, aki egészségi problémái miatt október 12-től távol volt az intézménytől, de azt nem említették, hogy koronavírusos volt-e. Azt viszont igen, hogy 13 pedagógus megfertőződése miatt az iskola november 13-ig digitális munkarendben működik tovább. Múlt héten a Pedagógusok Szakszervezete is hírt adott egy újabb áldozatról, ám az elhunyt családja cáfolta, hogy a halálesetnek a vírushoz volt köze. 

Negyven „csúcskórház” vezetőjét keresi a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.03. 06:00

Fotó: Népszava
Januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is lesz az egészségügyben. Az új vezetőkhöz tartoznának a régiók kórházai, rendelőintézetei, alapellátói is.
Információink szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter. Az ő személyük kiválasztását segíti majd az a minap bejelentett bizottság, amelybe meghívást kapott Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke mellett Oberfrank Ferenc, az Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslatot tevő bizottságba való felkérést nem fogadta el Kincses Gyula. Az orvosi kamara honlapján is olvasható beszámoló szerint múlt hét „péntek délutánra az elnök meghívást kapott Pintér Sándor belügyminiszterhez. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a találkozón nem kerültek szóba a kamara számára fontos, a jogviszony-törvénnyel és a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések, hanem egy rövid beszámoló hangzott el a kórházirányítás új struktúrájáról.” Az új „csúcskórház-igazgatók” tervezett tömeges válogatása is kapcsolódik a jogállási törvényhez, mivel az annak életbelépése után kialakuló új struktúrában ők lennének az egyes területek egészségügyi ellátásáért felelős vezetők. Hozzájuk tartozna a régió többi kórháza, rendelőintézete, alapellátója is. Egyes források szerint ők kormánytisztviselői státuszban dolgoznának. Várhatóan már január előtt hivatalba lépnek, mivel a terv szerint ők kötnék meg a jogállási törvényben előírt új munkaszerződéseket az állami szolgálatban maradó dolgozókkal. Mint emlékezetes: e törvény szerint január elsejétől az állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál csak úgynevezett „egészségügyi szolgálati jogviszonyban” dolgozhatnak az emberek. Ez pedig jóval kötöttebb, mint a ma legjellemzőbb közalkalmazotti státusz, illetve a kiegészítő jövedelmeket termelő vállalkozási formák. A jövőben mellékállás csakis a munkaadó előzetes engedélyével vállalható. Az új jogviszony másik markáns jellemzője, hogy a szakemberek békeidőben is átvezényelhetők bármely olyan szolgálati helyre, ahol a munkaadójuknak szüksége van rájuk. Egy nővért vagy egy orvost akár két évre is áthelyezhet az állam az egyik kórházából a másikba. Azt, hogy ennek lesznek-e területi korlátai, későbbi kormányrendeletek dönthetik el. Egyelőre az is tisztázatlan, hogy mi lesz a sorsuk a most is regnáló, határozott időre kinevezett főigazgatóknak az új struktúrában. Eddig a megüresedő vezetői posztokat meghirdették, a pályázatot bíráló bizottság értékelte, melynek tagjai közt ott ültek a szakmai érdekképviseleti szervezetek, így a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont, a szaktárca és az orvosi kamara képviselői. Jelenleg is vannak futó pályázatok, úgy tudni, hogy ezeket – eredmény hirdetés helyett – érvénytelenítik. „Most még azt sem lehet tudni, hogy pontosan mi az az új struktúra, amihez a hétvégén megnevezett bizottság castingolja a főigazgatókat” – mondta lapunknak az egyik nagy intézmény vezetője. Hozzátette: miközben a rendszer csúcsra jár, a benne dolgozók végletekig elcsigázottak, reményvesztettek, elejtett mondatokból kell találgatni, hogy januárban milyen új helyzetben kell/lehet majd dolgozni.”