Norvég Alap: meglehet a közös nevező

Közeledtek az álláspontok a több mint 75 milliárd forint értékű Norvég Alap felhasználásáról szóló tárgyalásokon – értesült a Népszava.

Felgyorsultak a tárgyalások az Orbán-kormánnyal a Magyarországnak járó Norvég Alapból származó támogatások felhasználásáról – értesült a Népszava norvég forrásokból.

Lapunk megkeresésére az oslói külügyminisztérium azt közölte: „Összességében az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai – Norvégia, Liechtenstein, Izland, Svájc – bíznak benne, hogy az egyetlen még meg nem kötött megállapodást is sikerül tető alá hozni hamarosan, hogy megfelelő időben elindulhassanak a programok”. Hivatalosan annyit ismertek el, hogy kapcsolatban állnak, tárgyalnak a magyar féllel, de hangsúlyozták, nem szolgáltatnak információkat folyamatban lévő egyeztetésekről. Azt is kiemelték, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam a Norvég Alapra jogosult 15-ből, amely nem tudott megállapodni a norvég kormánnyal.

Fideszes kormánypolitikusoktól egyébként szintén úgy értesültünk, hogy valamelyest közeledtek az álláspontok, a politikai viták ellenére Magyarország mindenképpen szeretné felhasználni a pénzt.

Mint emlékezetes, hat éve nem tud megállapodni a magyar és a norvég kormány az alap magyarországi civil szervezeteknek járó részének felhasználásáról. (Ez a teljes összeg legfeljebb 10 százalékát érinti, a többi rész sorsáról a hazai kabinet dönthetne.) Az Orbán-kormánynak nem felel meg ugyanis a korábbi gyakorlat, mert szerintük a Soros Györgyhöz köthető alapítványok döntöttek a pénz itteni szétosztásáról, és azt hangsúlyozták, hogy ezek a szervezetek „politikai tevékenységet” folytatnak. A norvég fél viszont hallani sem akar arról, hogy a magyar kormány belefolyjon a pályázatok kezelésébe. Lapunk még augusztusban számolt be arról, hogy a megállapodás elmaradása miatt a Norvég Alap 2014-2020-as költségvetési időszakra járó keretéből összesen 214 millió eurótól (több mint 75 milliárd forinttól) eshetünk el, mert a kormány nem hagyja, hogy az összeg kisebb részéről a civilek döntsenek.

A Norvég és a EGT-alapok egyébként azért jöttek létre, mert a négy, fent említett állam nem tagja az Európai Uniónak, de részesül a gazdasági integráció előnyeiből, ezért támogatja a kevésbé fejlett EU-s tagállamok felzárkózását különféle programokon keresztül.

A civileknek szánt pénzeket korábban az Ökotárs Alapítvány kezelte, amit a kormány „sorosista álcivil szervezetnek” nyilvánított és nem hajlandó partnerként elfogadni. A norvég kormány azonban ragaszkodik hozzá, hogy a pénzeket egy független szervezet kezelje. A magyar álláspont puhulását jelentheti, hogy egyik kormányforrásunk már arról beszélt, szeretnének "egyenrangú partnerként" megjelenni a pénzek elosztásakor. Norvég részről azonban továbbra is alapfeltétel, hogy a civil alap pénzeit független szereplő kezelje – tudtuk meg.

Az egyik lehetséges kompromisszum az lehet – és ezt sem norvég, sem magyar oldalon nem zárják ki –, hogy egy többszereplős konzorcium kezelje majd a támogatásokat, ebbe pedig bekerülhetnek akár a magyar kormánynak „kedves” szereplők is. Ez a struktúra amúgy sem lenne példa nélküli: Lengyelországban egy három tagú konzorcium kezeli az ottani 53 millió eurós civil alapot. Igaz, ennek egyik tagjáról sem állítható, hogy közeli kapcsolatban lenne a Jog és Igazságosság Párt vezette konzervatív kormánnyal, sőt a Báthory Alapítvány például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának helyi szervezete. A norvég kormány egyébként nemrég felfüggesztette több támogatás kifizetését, amelyek olyan lengyel városoknak jártak volna, amelyek „LMBTQ-mentes településnek” nyilvánították magukat.