Információink szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter. Az ő személyük kiválasztását segíti majd az a minap bejelentett bizottság, amelybe meghívást kapott Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke mellett Oberfrank Ferenc, az Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is.
Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslatot tevő bizottságba való felkérést nem fogadta el Kincses Gyula. Az orvosi kamara honlapján is olvasható beszámoló szerint múlt hét „péntek délutánra az elnök meghívást kapott Pintér Sándor belügyminiszterhez. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a találkozón nem kerültek szóba a kamara számára fontos, a jogviszony-törvénnyel és a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések, hanem egy rövid beszámoló hangzott el a kórházirányítás új struktúrájáról.”
Az új „csúcskórház-igazgatók” tervezett tömeges válogatása is kapcsolódik a jogállási törvényhez, mivel az annak életbelépése után kialakuló új struktúrában ők lennének az egyes területek egészségügyi ellátásáért felelős vezetők. Hozzájuk tartozna a régió többi kórháza, rendelőintézete, alapellátója is. Egyes források szerint ők kormánytisztviselői státuszban dolgoznának. Várhatóan már január előtt hivatalba lépnek, mivel a terv szerint ők kötnék meg a jogállási törvényben előírt új munkaszerződéseket az állami szolgálatban maradó dolgozókkal.
Mint emlékezetes: e törvény szerint január elsejétől az állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál csak úgynevezett „egészségügyi szolgálati jogviszonyban” dolgozhatnak az emberek. Ez pedig jóval kötöttebb, mint a ma legjellemzőbb közalkalmazotti státusz, illetve a kiegészítő jövedelmeket termelő vállalkozási formák. A jövőben mellékállás csakis a munkaadó előzetes engedélyével vállalható. Az új jogviszony másik markáns jellemzője, hogy a szakemberek békeidőben is átvezényelhetők bármely olyan szolgálati helyre, ahol a munkaadójuknak szüksége van rájuk. Egy nővért vagy egy orvost akár két évre is áthelyezhet az állam az egyik kórházából a másikba. Azt, hogy ennek lesznek-e területi korlátai, későbbi kormányrendeletek dönthetik el.
Egyelőre az is tisztázatlan, hogy mi lesz a sorsuk a most is regnáló, határozott időre kinevezett főigazgatóknak az új struktúrában. Eddig a megüresedő vezetői posztokat meghirdették, a pályázatot bíráló bizottság értékelte, melynek tagjai közt ott ültek a szakmai érdekképviseleti szervezetek, így a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont, a szaktárca és az orvosi kamara képviselői. Jelenleg is vannak futó pályázatok, úgy tudni, hogy ezeket – eredmény hirdetés helyett – érvénytelenítik.
„Most még azt sem lehet tudni, hogy pontosan mi az az új struktúra, amihez a hétvégén megnevezett bizottság castingolja a főigazgatókat” – mondta lapunknak az egyik nagy intézmény vezetője. Hozzátette: miközben a rendszer csúcsra jár, a benne dolgozók végletekig elcsigázottak, reményvesztettek, elejtett mondatokból kell találgatni, hogy januárban milyen új helyzetben kell/lehet majd dolgozni.”
