A posztimpresszionista festő, Vincent Van Gogh (1853-1890) a képei mellett arról is ismert, hogy levágta bal fülét egy vita hevében. Van Gogh az esetet „egyszerű őrült művészi rohamnak” nevezte, később pedig „mentális vagy idegi láznak” – írta a BBBC hírportálja. Egy új holland kutatás azonban új megvilágításba helyezte ezt a bizonyos elmeállapotot.
A Groningeni Egyetemi Orvosi Központ pszichiáterei Van Gogh több száz levele és orvosi leletei alapján végezték a kutatást. A levelek többségének címzettje szeretett bátyja, Theo. A szakértők, akik eredményeikről az International Journal of Bipolar Disorders című tudományos lapban számoltak be, arra jutottak, hogy a művész két alkalommal is alkoholmegvonás miatti delíriumos rohamot élhetett át, miután levágta a fülét. Mivel azonban a páciens maga nem kérdezhető ki, a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeiket fenntartásokkal kell kezelni.
Van Goghról úgy vélik, többféle pszichiátriai betegségben szenvedett: valószínűleg bipoláris zavara és borderline személyiségzavara volt, ám ezekkel a betegségekkel sohasem diagnosztizálták. Az új kutatás szerint viszont valószínűleg nem volt skizofrén a holland festő, de rejtett epilepsziában szenvedhetett. Ebben az esetben a páciensnek nem klasszikus rohamai, inkább viselkedési zavarai vannak az agy mélyebben fekvő részeiben fennálló epileptikus aktivitás miatt. Ezek szorongást, téveszméket és hallucinációkat okoznak.
Az epileptikus aktivitást Van Goghnál okozhatta agyi károsodás, amelyet az életvitele váltott ki. A nagymértékű alkoholfogyasztás, az alultápláltság, a rossz alvás és a szellemi kimerültség mind hozzájárulhattak ehhez a tudósok szerint. Mivel az ezek megállapításához szükséges vizsgálati módszerek akkoriban nem álltak rendelkezésre, nehéz bizonyítani ezeket az elméleteket.
Willem Nolen, a kutatás egyik vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy Van Gogh leveleiben akár „kisebbíthetett vagy megszépíthetett bizonyos dolgokat”. „Bár számos információt tartalmaznak, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem orvosnak írta a leveleket, hanem családtagoknak és rokonoknak, hogy tájékoztassa, megnyugtassa őket, vagy hogy elintézzen valamit” – mondta Nolen.
Sokan Van Gogh mentális egészségi problémáihoz kötik kreativitását és alkotásait, a szakértők szerint azonban ezek művészi képességeiből eredeztethetők, amelyeket éveken át kemény munkával fejlesztett. A pszichózissal terhelt időszakaiban alig dolgozott.
Van Gogh 1890. július 29-én, két nappal öngyilkossági kísérlete után halt meg.
