Előfizetés

Kereszthuzattal a vírus ellen

Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.03. 16:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fertőzés kockázata a zárt beltéri helyiségekben a legnagyobb, de a veszély csökkenthető, ha az összes óvintézkedés mellé – maszk, kézmosás, távolságtartás – beiktatjuk a szellőztetés gyakorlatát.
A hideg idő beköszöntével egyre többet tartózkodunk zárt térben, jobbára csukott ablakok mellett. Ez pedig különösen kedvez a vírus terjedésének, miután ma már tudjuk, hogy nemcsak cseppfertőzéssel, hanem a levegőben is terjed. Vagyis zárt terekben a távolságtartás és a maszk sem jelent teljes védelmet. Éppen ezért nagyon fontos a szellőztetés. A maszk valamelyest segít, de a legjobb, ha kinyitjuk az ablakokat, és limitáljuk a közösen odabent tölthető időt. Jelenleg a koronavírus terjedésének három módja ismert: az, amikor beszéd vagy köhögés során apró cseppekben kerül a vírus a közelben tartózkodó emberek szemébe, szájába vagy orrába; a szennyezett felületek érintése; és az aeroszolokon keresztül történő fertőzés, amikor a kilélegzett levegő apró részecskéi a vírushordozók. Szellőztetés nélkül az aeroszolok a levegőben maradnak, és az idő múlásával egyre sűrűbbé válnak. A beltéri, rosszul szellőztetett helyiségekben való hosszabb ideig tartó beszéd, éneklés a fertőzés kockázatát is növeli. Ez azért van, mert a hangos beszéd (például a tanítás során) 50-szer több vírusokkal teli részecskét szabadít fel, mint amikor egyáltalán nem beszélünk. A tudósok kimutatták, hogy ezek a részecskék – amelyeket egyszerűen lélegezve is kibocsátunk a légkörbe, és amelyek kiszabadulhatnak a nem megfelelően viselt arcmaszkokból – megfertőzhetik azokat az embereket, akik több mint néhány percet töltenek egy fertőzött ember öt méteres sugarú körzetében.
Tavasszal az egészségügyi hatóságok még nem foglalkoztak a vírus aeroszolos terjedésével, de a legújabb kutatások már arra kényszerítették a WHO-t és a US CDC-t (Amerikai Betegségfelügyelő és Megelőző Központok), hogy elismerjék a jelenséget. A Sience magazin cikke bőségesen mutatott be bizonyítékokat arra, hogy a SARS-CoV-2 képes a levegőben terjedni, és a CDC elismerte, hogy bizonyos körülmények között olyanok is megfertőződhetnek, akik messzebb állnak egymástól, mint két méter. Ezek az esetek olyan zárt helyiségben történtek, ahol nem volt szellőzőrendszer. Bizonyos esetekben e fertőző személy erősebben lélegzett: edzés vagy éneklés közben. Sok fertőzőgóc kialakulásáért felelősek az éttermek és a bárok. Cordobában 73-an bizonyultak pozitívnak egy éjszakázás utáni teszteléskor. Annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen, mekkora a kockázata annak, hogy valaki megkapja a vírust ilyen helyzetekben, a Colorado Egyetem José Luis Jiménez vezette csoportja kifejlesztett egy Vírus Légátvitel Becslő Programot. Az eszköz, még ha nem is vesz számba minden lehetőséget, azoknak az intézkedéseknek a fontosságára akar rávilágítani, amelyekkel hátráltatni lehet a vírus terjedését. A szimulációkból kiderült, hogy még ha az alanyok tartják is az ajánlott távolságot, de nincs minden szükséges intézkedés egyszerre betartva – rendes levegőcsere, rövid találkozások, minél kevesebb jelenlévő, maszkviselés – megfertőződhetnek. Ha két ember zárt térben túl közel van egymáshoz, még szellőztetés, szellőzőrendszer megléte esetén is nagy a fertőzésveszély.
A híressé vált Washington állambeli márciusi kóruspróba esetén is – amikor 61 megjelent tag közül 53 kapta el a vírust és ketten meghaltak – az volt a baj, hogy bár tartották a távolságot, és a higiéniai szabályokat, nem volt szellőztetés a teremben, nem viseltek maszkot, és két és fél óráig tartózkodtak, énekeltek ugyanabban a térben. Hiába voltak egyesek akár 14 méterre is a fertőzőtől, az aeroszolok megtették a magukét. A modell szerint maszkviselés a fertőződés esélyét zárt térben 87 százalékról 44-re csökkenti. Ha a tagok viseltek volna maszkot, a próba rövidebb lett volna és szellőztettek volna, csak ketten kapták volna meg a vírust.

Drónok a Manam Motuban

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.11.03. 16:12

Fotó: wikipedia
Mintegy 300 aktív vulkán található a Földön, kitörésük idejének meghatározása azonban nehezen meghatározható. A pilóta nélküli repülőgépek ebben segíthetnek a kutatóknak.
Londoni és új-mexikói kutatók olyan drónokat terveztek, amelyek egy Pápua-Új-Guineán működő vulkánból fognak rendszeresen adatokat gyűjteni. A Manam Motu nevű tűzhányó, amit vizsgálnak, egy kis szigeten található, legutóbbi, 2004-es kitörésekor mind a 9 ezer lakót evakuálni kellett. Az adatok elemzésével kideríthető, mikor következhet be a kitörés. A mérések arról is tájékoztathatnak, hogy a megközelíthetetlen, aktív vulkánok hogyan befolyásolják a légkör szénkörforgását. A tudósoknak nem sok lehetőségük van megjósolni egy vulkán kitörését. Az egyik jel, hogy néhány nappal előbb szinte mindig földrengések tapasztalhatók, a másik, hogy kidudorodások keletkeznek a lejtőkön, ez azt jelzi, hogy a magma felgyülemlik. Ha tiszta az idő, műholdakról is mérhető a kráternél a gázok, főképp a kén-dioxid mennyisége, ennek növekedése is készülő kitörésre utalhat. Bár a vulkánok az emberekhez képest csak töredékét adják a szén-dioxid kibocsátásnak, ennek is ismerni kell a mértékét a karbon-költségvetéshez. A két drónnal, amelyeket gázérzékelőkkel, kamerákkal és más műszerekkel szereltek fel, 2018 májusában és 2019 októberében végeztek tesztrepüléseket a vulkán fölött 2000 méter magasságban. Elemezték a gázokat, és kiderült, hogy a Manam déli kráterének gázkibocsájtása intenzívebbé vált a két időpont között, a vulkán ki is tört tavaly júniusban. A tudósok a drónok és a műholdak adatait összevetve megállapították, hogy a Manam a tíz legnagyobb gázkibocsátó tűzhányó egyike, naponta 3 700 tonna szén-dioxiddal és durván 5100 tonna kén-dioxiddal terheli a légkört, ami magasabb, mint a korábbi becslések. „A megközelítésünk újdonságát az adja, hogy a távolról irányított és nagy magasságú drónrepülések révén a helyszínen vagyunk képesek méréseket végezni. Ez jelenleg az egyetlen eszköz, amelyek lehetővé teszi, hogy meredek, megközelíthetetlen, veszélyes és nagyon aktív vulkánok, mint a Manam gázkibocsátását meghatározzuk” – olvasható a tudós csapat tudományos közleményében.

Rendhagyó az idei „bajuszos” kampány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.03. 15:37

Fotó: Andreas Arnold / dpa Picture-Alliance / AFP
Elindult a Mosoly a bajusz alatt – MentstManust!-Movember elnevezésű férfiegészség-védő mozgalom.
Bár ez az év minden szempontból rendhagyó, idén is elindult a movember, a férfiegészség hónapja. A MentsManust! Mozgalom szervezői a bajszaik alól igyekeznek mosolyt csalni az arcokra novemberben. A „bajuszos” kampány, amelynek résztvevői egy teljes hónapra „elfelejtik” a borotvát, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészsége, a prosztatarák-szűrések fontosságára és a megelőzésre, 2009-ben indult. Így tehát az idén tizenkettedszerre indult akció ezúttal főleg online zajlik. „Mivel nem lehet megtartani az országos PSA-szűréssel egybekötött ingyenes tanácsadásokat, úgy döntöttünk, az internet segítségével hirdetjük az egészséges életvitelt, online hívjuk fel a férfiak figyelmét a testi és lelki egészségük fontosságára” – mondta a mozgalom alapítója, Honti Dániel. 
A kampányban, amelynek idei mottója az egészség, a fizikai és szellemi jó közérzet megteremtése és fenntartása, hasznos tanácsokat és tippeket adnak a pozitív, lelkileg-testileg kiegyensúlyozott mindennapi életvitelhez, és közismert személyiségeket is megkérdeznek, mit tesznek hétköznapjaikban a boldogságuk érdekében. 30 napon keresztül a mozgalom Facebook-oldalán a testmozgástól az egészséges recepteken, a pozitív gondolatokon és a zenén át számos mosolyra serkentő tartalmat lehet találni.
A kampányt idén is támogató Jameson Irish Whiskey minden, belvárosi vendéglátóhelyen eladott üveg után 1000 forintot ad a MentsManust! Mozgalomnak. A megnövesztett arcszőrzetek szépségét értékelik, a szerződött barber shopok pedig egynapi bevételüket ajánlották fel. Az összegyűlt összegből a szűrési módszereket fejlesztik és arra fordítják, hogy minél több férfihoz el tudjanak jutni – írták a szervezők.
Ebben az évben - a járványügyi szabályok betartása mellett – kétezer PSA-szint mérést végzett céges rendezvényeken a MentsManust! A szűrt férfiak 12 százalékának volt megnövekedett PSA-értéke. A PSA-mérés, vagyis a prosztata specifikus antigén vizsgálata a prosztatarák korai felismerésének első fázisa. A vénás vérvétellel kapott mintából korai stádiumban felfedezhető a tumor akkor is, ha az tapintással még nem érzékelhető. 
Magyarországon évente több mint 4500 férfinál diagnosztizálnak prosztatarákot, szakmai becslések szerint több mint húszezren vannak, akik már szembesültek a betegséggel. Az életkilátások és az életminőség javításáért a betegek is sokat tehetnek – írta a prosztatarákos férfiakat segítő 10 Ezer Lépés Program közleményében. 
Nemzetközi tanulmányok szerint lényegesen kisebb a prosztatarák következtében bekövetkező halálozás azon férfiak körében, akik a diagnózis után is rendszeresen – legalább hetente három alkalommal és legalább 30 percen keresztül – a pulzusszámot tartósan emelő sportot, fizikai aktivitást végeznek. 
A Janssen által támogatott programban részt vesz a Magyar Rákellenes Liga, urológusok, onkológusok, gyógytornászok is. A Facebook-oldalon prosztatarákos betegeknek szóló információkat, gyógytorna videókat, prosztatarákos férfiak történeteit bemutató riportokat tesznek közzé és a tervek szerint szakmai előadásokat is közvetítenek majd.