Előfizetés

Megyénként lesz hulladékhatóság

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.04. 06:20

Fotó: Népszava
Az illegális szemetelés elleni, hatékonyabb fellépés érdekében a kormányhivatalokon belül, önálló egységként hulladékhatóságok alakulnának – derül ki az innovációs tárca lapunk birtokába került előterjesztéséből.
Ma tárgyalhatja a kormány az illegális hulladéklerakás felszámolásáról és a hulladékgazdálkodási hatóság felállításáról szóló, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által készített, titkos előterjesztést – értesült a Népszava. A lapunk birtokába került, 192 oldalas anyag hangsúlyozottan nem tekinthető a kormány álláspontjának. Annál is kevésbé, mivel a kabinet már többször visszadobta az elmúlt hónapok számos tárcaközi, illetve szakmai egyeztetése nyomait magán viselő iratot. A dokumentum világossá teszi, hogy a szaktárca év elején bejelentett terveitől eltérően, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ellenvetése miatt mégsem alakul egy nagy, központi hulladékhatóság. Ehelyett a feladatok a kormányhivatalok új, önálló szervezeti egységeihez kerülnének. A tervezett létszám egyenként 20 - a Pest Megyei Kormányhivatal esetében 40 - fő. Ez jelentős változás, hisz – amiként azt az ITM is panaszolja – a helyhatóságoknál és a kormányhivatalokban a hatósági feladatokat jelenleg nem önálló szervezeti egységek végzik. Mellékelt ábráik szerint az utóbbi évek során mind a keletkező hulladékok mennyisége, mind az ezzel kapcsolatos bűncselekmények száma nőtt. Az előterjesztő szerint ennek látványosan csak egy olyan állami, rendvédelmi feladatokat ellátó közigazgatási hatósággal lehet gátat vetni, amely kizárólagosan hulladékágazati és körforgásos gazdasági feladatokat lát el. A hatóság az illegális hulladék lerakása elleni küzdelmet és annak felszámolását jórészt „terepen”, külterületeken, szántókon, erdőkben végezné. A hatósági személy felderítési, „kvázi” nyomozati tevékenységet is végezne. Ehhez testkamerát, megfigyelőrendszert és drónt is bevethetnek. (Forrásaink szerint zárt ingatlanokba is bemehetnének, akár a tulajdonos távollétében is.) Emellett, ha a felelősségi lánc egyik szereplője sem vehető rá, az elszállításról is nekik kell gondoskodniuk. A hatóság együttműködne a többivel, így például a rendőrséggel, az erdő-, hal-, vad-, mező-, hegy- és természetvédelmi őrökkel, önkormányzatokkal, közterület-felügyelőkkel, adóhatósággal, bíróságokkal. Emellett hulladékágazati engedélyezést-felügyeletet is végeznének. Mostantól a szabálysértés helyett önmagában bűncselekménynek számítana, ha valaki ezer kilogrammnál vagy tíz köbméternél több szemetet helyez el a tilosban. Minősített eset, ha a mennyiség tízezer kilogrammot vagy a száz köbmétert is meghaladja, vagy ha az illető különös visszaeső. A gondatlan szemetelés, vagy a nyilvántartás-bejelentés nélkül végzett, ezt igénylő tevékenység vétség lenne.
Az elszállítási felelősségi sort is meghatározták. Eszerint az illegális hulladék elszállításának első számú felelőse maga a kihelyező. Ha kiléte – például a halomban hagyott dokumentumok alapján - nem állapítható meg, az elszállítás felelőssége és költsége az ingatlan tulajdonosára száll. Kivéve, ha a gazda bizonyítja a hulladék valódi tulajdonosát vagy az ingatlan tényleges használóját és mindent megtett a kihelyezés megakadályozására. Ha az új felelős sem szállítja el a szemetet, a hatóság kötelezheti erre az önkormányzatot. Ha a polgármesteri hivatal is ellenszegül, akkor a halmot a hatóság szállíttatja el, de a helyhatóság kontójára. Bár ez a felállás kellemetlenül érintheti az – immár nagy arányban ellenzékinek számító – önkormányzatokat, a dokumentum e témában teret enged a különböző ellenvéleményeknek. Akadt, aki az egész ártalmatlanítást az önkormányzatokra terhelné – amit az ITM nem támogat -, de volt, aki szerint eme többletterhet a települések nem lennének képesek kifizetni. Az új hatóság-hálózat működéséhez szükséges, évi 4,6 milliárd forintot a hulladékkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásokra terhelnék, bevételük 0,05 százalékára rúgó felügyeleti díj formájában.

A közműhivatal lesz a hulladékszállítási hatóság

Az előterjesztés teret enged a mások mellett a jövő nemzedékek érdekvédelmét ellátó ombudsmanhelyettes által hangoztatott, a szemétdíjakat országosan beszedő, kukaholdingnak nevezett NHKV-val kapcsolatos alkotmányossági aggályoknak. Eszerint ugyanis azon túl, hogy az NHKV biztosítja a szemét elszállítását végző térségi hulladékcégek bevételét, utóbbiak tevékenységüket csak az NHKV egy fajta hatósági engedélye birtokában végezhetik. (Többek szerint az NHKV eme kettős szerepe vezetett két éve az észak-közép-magyarországi Zöld Híd csődhelyzetéhez.) A stratégia elfogadásával e feladatot – meglepő módon nem a hulladékhatóság, hanem – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal venné át. Igaz, ismereteink szerint utóbbi ezután is kikérné az kukaholding véleményét.

De akkor most mit hova dobjunk?

A hatósági és büntetőintézkedésekhez és az eltelt időhöz képest az elképzeléscsomag némiképp elnagyoltan vázolja a nem háztartási hulladékok visszavételének, kezelésének, pénzügyi feltételeinek kérdését. Annyi kiderül belőle, hogy 16 950, állami üzemeltetésű „gyűjtőpontot” létesítenének postákon, bevásárlóközpontokban, töltő- és vasútállomásokon, valamint a nemzeti dohányboltokban. Megfogalmazásuk szerint itt a „feleslegessé vált eszközöket” lehetne leadni. „Továbbfejlesztenék” a méretesebb hulladékok leadására szolgáló hulladékudvar-hálózatot is. Az új betétdíj-rendszerre még ennél is kevésbé térnek ki. A „lomizás” megfékezése érdekében viszont évente kétszer házhoz menne a lomtalanító-autó. Az előterjesztésből az is kiderült, hogy a legveszélyeztetettebb területek védelme érdekében sorompók és kamerarendszerek vásárlására idén egymilliárd, jövőre pedig ötmilliárdos – uniós hátterű – támogatást biztosítanának.

MSZP: ne csak a csatlakozást könnyítsék, a rezsit is csökkentsék

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.03. 20:07

Fotó: Népszava
A szocialisták szerint az emberek helyzetén most kevéssé a közműcsatlakozások könnyítése, inkább a közműdíjak csökkentése segítene.
A járványhelyzet miatti újabb szigorítások közepette fontos, hogy mindenki számára legyen ivóvíz, megfelelő fűtés és áram – hangsúlyozta a közműcsatlakozások kormányzati könnyítéséről szóló parlamenti vita során Szakács László, az MSZP vezérszónoka. Felhívta a figyelmet, hogy megnőhetnek a járvány miatt állásukat vesztő fogyasztók tartozásai. Javaslatuk szerint, már csak a pandémiás helyzetre is tekintettel, a családok alanyi jogon vagy jelképes összegért jussanak „egy szociális sávban” havi egy köbméter vízhez, 30 kilowattóra áramhoz és 15 köbméter gázhoz. Frakciótársához, Varga Lászlóhoz és Mesterházy Attilához hasonlóan az alacsony világpiaci árakra hivatkozva szorgalmazta a rezsiköltségek csökkentését. Önmagában a közműcsatlakozások könnyítését ugyanakkor jónak nevezte. A független, ex-jobbikos Varga-Damm Andrea biztos abban, hogy a javaslat mögött Fidesz-közeli vállalkozók panaszai állnak, de azt – egyéb hátrányai ellenére – is megszavazza. E felvetésekre az előterjesztés mögött álló Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője, Schanda Tamás parlamenti államtitkár annyiban reagált, hogy a könnyítés csak a díjmentesen csatlakozókat érinti, és szerinte csökkentek a rezsitartozások. Expozéjában megismételte: terveik szerint a közműcsatlakozáskor a szolgáltató „hallgatása” beleegyezésnek számítana. Vita esetén a cég a hatósághoz fordulhat. Utóbbi kötelezheti a szolgáltatót az üzembe helyezésre és az ügyfél költségei megtérítésére. A javaslatot a többi párt is támogatja.

Habony Árpád mikrocége ismét veszteséggel zárta az évet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.03. 08:46

Fotó: Facebook
Vélhetően nem a mínusz 61 ezer forintos eredményt elért Bt.-ből él a kormányzati tanácsadó.
Habony Árpádról, az Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezetében mozgó tanácsadóról még mindig nem tudni, hogy miből élhet. Mostanában vélhetően külföldi érdekeltségei biztosítják megélhetését. Az viszont biztos, hogy nem a 61 ezer forintos negatív adózott eredményt elért Színes Tinták Bt. fedezi költségeit – írja az mfor.hu. Lázár János korábbi kancelláriaminiszter egy 2014-es interjúban fejtette ki az akkor még más időket élő Figyelő című hetilapnak, hogy rendszeresen kikéri Habony tanácsait, de nem tudja, hogy miből él, honnan van a vagyona. Megjegyezte, a Fidesz érdeke, hogy minél előbb tisztázódjon a szerepe és a helyzete.  Ez azonban a mai napig nem történt meg. Egy 2015-ös NAV-vizsgálattal összefüggésben Tombor András üzletembert nevesítették, akitől 20 millió forint kölcsönt kaphatott Habony. Ezen kívül azt lehet tudni a nagy lábon élő tanácsadóról, hogy több céges érdekeltséggel rendelkezett, illetve rendelkezik.  A Londonban bejegyzett Danube Business Consulting attól vált rögtön ismertté, hogy üzlettársa volt az időközben elhunyt Arthur J. Finkelstein, nemzetközi szinten jegyzett kormányzati tanácsadó, aki Orbán Viktor munkáját is segítette kampánytanácsaival. Részben ez a cég állhat a rövid múltra visszatekintő V4NA hírügynökségi oldal kiadója mögött. A V4NA portál saját meghatározása szerint kiegyensúlyozott információkat szolgáltat Európáról, konzervatív, jobboldali perspektívából. Habony másik érdekeltsége, a Modern Media Group Zrt. (MMG) a kormányközeli médiabirodalomba, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tagozódott be két éve, majd beolvadt a Mediaworks Hungary Zrt.-be. A harmadik ismert érdekeltsége, a Színes Tinták Kulturális Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság története nehezen érthető. A vállalkozást 2003-ban alapították 10 ezer forint jegyzett tőkével, az utolsó bejegyzett változás a cégadatokban 2013-as, és a hatályos cégpapír szerint Habony Árpád a 90 százalékos tulajdonos (a maradék 10 százalék testvéréé, Habony Mária Ágnesé). A vállalkozásnak hosszú évek óta nincs bevétele, adózott eredménye az elmúlt öt évben 61 és 160 ezer forint között ingadozott, mínuszban. Vagyis veszteséges volt.
A 2019-es mérlegből az is látszik, hogy tavaly -61 ezer forint volt az adózott eredmény.

A társaságnál nincsenek foglalkoztatottak, a vezetők nem vettek fel kölcsönt. Nem sok értelmét látni a vállalkozás fenntartásának, de valamiért mégsem engedik el a céget a tulajdonosok. Mindenesetre az elmúlt évek céges átrendeződései alapján arra lehet tippelni, hogy Habonynak mostanában inkább külföldi érdekeltségei biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet.