Ma tárgyalhatja a kormány az illegális hulladéklerakás felszámolásáról és a hulladékgazdálkodási hatóság felállításáról szóló, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által készített, titkos előterjesztést – értesült a Népszava. A lapunk birtokába került, 192 oldalas anyag hangsúlyozottan nem tekinthető a kormány álláspontjának. Annál is kevésbé, mivel a kabinet már többször visszadobta az elmúlt hónapok számos tárcaközi, illetve szakmai egyeztetése nyomait magán viselő iratot.
A dokumentum világossá teszi, hogy a szaktárca év elején bejelentett terveitől eltérően, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ellenvetése miatt mégsem alakul egy nagy, központi hulladékhatóság. Ehelyett a feladatok a kormányhivatalok új, önálló szervezeti egységeihez kerülnének. A tervezett létszám egyenként 20 - a Pest Megyei Kormányhivatal esetében 40 - fő. Ez jelentős változás, hisz – amiként azt az ITM is panaszolja – a helyhatóságoknál és a kormányhivatalokban a hatósági feladatokat jelenleg nem önálló szervezeti egységek végzik. Mellékelt ábráik szerint az utóbbi évek során mind a keletkező hulladékok mennyisége, mind az ezzel kapcsolatos bűncselekmények száma nőtt. Az előterjesztő szerint ennek látványosan csak egy olyan állami, rendvédelmi feladatokat ellátó közigazgatási hatósággal lehet gátat vetni, amely kizárólagosan hulladékágazati és körforgásos gazdasági feladatokat lát el. A hatóság az illegális hulladék lerakása elleni küzdelmet és annak felszámolását jórészt „terepen”, külterületeken, szántókon, erdőkben végezné. A hatósági személy felderítési, „kvázi” nyomozati tevékenységet is végezne. Ehhez testkamerát, megfigyelőrendszert és drónt is bevethetnek. (Forrásaink szerint zárt ingatlanokba is bemehetnének, akár a tulajdonos távollétében is.) Emellett, ha a felelősségi lánc egyik szereplője sem vehető rá, az elszállításról is nekik kell gondoskodniuk. A hatóság együttműködne a többivel, így például a rendőrséggel, az erdő-, hal-, vad-, mező-, hegy- és természetvédelmi őrökkel, önkormányzatokkal, közterület-felügyelőkkel, adóhatósággal, bíróságokkal. Emellett hulladékágazati engedélyezést-felügyeletet is végeznének.
Mostantól a szabálysértés helyett önmagában bűncselekménynek számítana, ha valaki ezer kilogrammnál vagy tíz köbméternél több szemetet helyez el a tilosban. Minősített eset, ha a mennyiség tízezer kilogrammot vagy a száz köbmétert is meghaladja, vagy ha az illető különös visszaeső. A gondatlan szemetelés, vagy a nyilvántartás-bejelentés nélkül végzett, ezt igénylő tevékenység vétség lenne.
Az elszállítási felelősségi sort is meghatározták. Eszerint az illegális hulladék elszállításának első számú felelőse maga a kihelyező. Ha kiléte – például a halomban hagyott dokumentumok alapján - nem állapítható meg, az elszállítás felelőssége és költsége az ingatlan tulajdonosára száll. Kivéve, ha a gazda bizonyítja a hulladék valódi tulajdonosát vagy az ingatlan tényleges használóját és mindent megtett a kihelyezés megakadályozására. Ha az új felelős sem szállítja el a szemetet, a hatóság kötelezheti erre az önkormányzatot. Ha a polgármesteri hivatal is ellenszegül, akkor a halmot a hatóság szállíttatja el, de a helyhatóság kontójára. Bár ez a felállás kellemetlenül érintheti az – immár nagy arányban ellenzékinek számító – önkormányzatokat, a dokumentum e témában teret enged a különböző ellenvéleményeknek. Akadt, aki az egész ártalmatlanítást az önkormányzatokra terhelné – amit az ITM nem támogat -, de volt, aki szerint eme többletterhet a települések nem lennének képesek kifizetni.
Az új hatóság-hálózat működéséhez szükséges, évi 4,6 milliárd forintot a hulladékkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásokra terhelnék, bevételük 0,05 százalékára rúgó felügyeleti díj formájában.
