Előfizetés

Nem lesz önálló hulladékhatóság

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.28. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A korábbi tervek dacára nem alakulna önálló szervezetű hulladékhatóság: az eljárásokat a meglévő közigazgatásra építve újítják meg – értesültünk. A tilosba szórt hulladékot és súlyosabb esetben annak kihelyezőjét is elvinnék. A betétdíjrendszert még vizsgálják.
Nem új szervezetként kezdi meg munkáját a hulladékhatóság - tudta meg a Népszava kormányközeli forrásokból. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter februárban jelentette be először, hogy a kormányfő által nem sokkal azelőtt meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként júliustól - főképp a törvénytelenül kihelyezett szeméthalmok felszámolásának irányítására - Hulladékgazdálkodási Hatóság alakul. A tárcavezető még júniusban is nyilvánosan kitartott a júliusi indulás mellett. A szemétellenőrök nagy eskütétele csendben mégis elmaradt és azóta sem került nyilvánosságra hír az okokról vagy a folytatásról. Lapunk friss értesülései szerint a hulladékhatósági jogkörök a megyei kormányhivataloknál maradnak. Szakmai forrásaink a kukahivatali tervek lefújása miatt kevéssé berzenkedtek. Az az igényük viszont, hogy állítsák vissza a környezetvédelmi minisztériumot és a hozzá tartozó, önálló, hulladékügyeket is intéző szakhatóságokat, változatlanul nem szerepel napirenden. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által lefolytatott nyári egyeztetések során az a vélemény kerekedett felül, hogy ma is számos hatóság, területi szerv vagy állami cég tevékenysége kapcsolódik a tilosban elhelyezett szeméthalmokhoz. Naponta tapasztalhatnak - akár tetten is érhetnek - szemetelést közterületfelügyelők, mező-, hegy-, hal-, vad-, erdő-, vasút-, gát- vagy épp természetvédelmi őrök. A létrejövő új hulladékhatósági rendszer munkáját ezek a szervezetek is támogatnák. A tettenérés így már azonnali eljárást vonna maga után. A javasolt, helyszínen kiszabható közigazgatási bírság a szabálytalanul lerakott hulladék típusához, mennyiségéhez igazodik majd. Ha a tilosban „sikerül” észrevétlenül kihelyezni a szeméthalmot, hatósági eljárás során akár kamerafelvételek, akár a hulladék tartalma alapján kellene megállapítani és bizonyítani a kihelyező kilétét. Bár az erdők, patakmedrek teljes bekamerázása lehetetlen és alkotmányossági aggályokat is felvet, a legfertőzöttebb területek fokozottabb megfigyelése elképzelhető. Megoldást jelenthet a sittszállító kisiparosok szállítmányozókhoz hasonló nyomon követése. Magánfuvarok esetén viszont ez nem járható út. Bár a tárca részéről gyakorta emlegetik a hulladékudvarok szerepének növelését, ennél jóval fontosabb, hogy e helyszíneken minél többfajta hulladékot vegyenek át ingyen. Ilyen kérdések merülnek fel az építési, elektronikai hulladékok vagy a roncsautók kapcsán is. Ez a hulladékgazdálkodás pénzügyeinek teljes újragondolását igényelné. Ma az állam a cégek által a környezetszennyezésük fejében befizetett, körülbelül 80 milliárdos termékdíjnak csak a töredékét fordítja ártalmatlanításra, a többi beolvad a költségvetésbe. A büntetéseket két irányból szigorítanák. A szabálysértésit közigazgatási eljárás váltaná fel, aminek során a hulladék - például a gumiabroncsok - kihelyezéséért akár darabonként több százezres - ügyenként akár milliós - bírság járna. Akadnak, akik a kihelyezővel fizettetnék meg az elszállítási költségeket. Mások szerint ez a cselekmény bizonyításának és a jogerősen kiszabott pénzbüntetés behajtásának nehézségei és hossza miatt csak utólag, a terület megtisztítása után merülhet fel. Büntető eljárás ma csak akkor indul, ha az illegális hulladéknak minősülő tárgyak alkalmasak „az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére”. Ennek bizonyítása sokszor igazságügyi szakértőt igényel. Az új javaslat szerint egy tonna vagy tíz köbméter felett a szemetelőre automatikusan börtön várna. Forrásaink legalább a büntetéshez fogható jelentőségűnek és hatékonyságúnak tartják a szemléletformálást. Már csak azért is, hogy az állami takarítási akció senkit ne sarkalljon még felelőtlenebb szemetelésre, mondván, "valaki úgyis elviszi". Magáningatlanra is az érvényes, hogy ha valaki ellenőrizetlen körülmények között hagy ott hulladékot, az elszállítás-kezelés első körben a szemetelő felelőssége. Ha azonban ezt nem sikerül érvényesíteni, a halmot az ingatlanhasználónak kell eltüntetnie. Szakmai forrásunk eme szabályok továbbfejlesztését is kilátásba helyezte. A "Tisztítsuk meg az országot! projekten" belül elkülönített 13 milliárd nagy részét a kormány a közreműködő szervezeteknek szánja - tudtuk meg. Ilyen kiemelt felek például - amiként arról korábban beszámoltunk - a MÁV, a Magyar Közút, az állami erdészetek és nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a már kiválasztott nyolc minta-, illetve a későbbi pályázatokon nyertes önkormányzatok, egyházak, civil és gazdasági szervezetek. A keretből a jogosultak már elvégzett, számlákkal igazolt idei illegálishulladék-felszámolási költségeit fizetnék. Változatlanul tisztázatlan a vonatkozó kormányhatározat ama kitétele is, hogy a hulladék újratermelődésének megakadályozása a közreműködő szervezetek felelőssége. Forrásaink mégis kevéssé tudnák elképzelni mondjuk a MÁV megbüntetését, mivel a lom rajtuk kívül álló okokból kerül oda. A mentesítésben kiemelt szerepet kapna az egyelőre tesztüzemű Hulladékradar: az applikáción keresztül tett bejelentéseket mindig kivizsgálnák, amivel az eddigieknél gyorsabban eltűnhet az így felfedezett hulladékhalom. Értesülésünk szerint a mára nagyrészt elkészült elképzeléseket a kormány október közepén tárgyalja.

Összevisszaváltás

Az italos dobozok és -üvegek visszaváltási rendszerének kidolgozását is ígérte idén több alkalommal Palkovics László, valamint Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára. A szaktárca egy nyári online konferenciáján elhangzott, hogy a PET- és az üveghulladék visszagyűjtésének javítására a betétdíjas rendszert tekintenék hatékony megoldásnak. Boros Anita még egy hete is a rendszer 2021-2022-es indulását helyezte kilátásba. Ismereteink szerint azonban ebből egyelőre annyi tudható, hogy ha kormány a betétdíjas rendszer bevezetése mellett döntene, onnantól legalább egy éves átállási időt biztosítanak. Bár további részletek változatlanul nem ismertek, forrásaink szerint a kérdés hamarosan ismét szerepel a kormány napirendjén.

Elmaradások, késlekedések

Háttérbeszélgetéseink során egyre gyakrabban merült fel annak eshetősége, hogy a szabályok rövid távon nem változnak. Ez azért lehet aggályos, mert az EU felé 2025-re és 2030-ra is vállaltunk bizonyos hulladék-leválogatási, feldolgozási arányokat, illetve a lerakott mennyiség nagyarányú csökkentését. Az év eleje óta a parlament az úgynevezett körforgásos gazdaság EU-irányelvének átültetésével is adós. Úgy tudjuk, a szaktárca hamarosan e csomagot is a kormány elé terjeszti. Az Orbán-kabinet a hulladékszállítás tönkretételével vádolt, állami kukaholdingot szintén foggal-körömmel védi. A témában így az egyetlen, a körülményekhez képest sikeres – bár éles fordulatokban bővelkedő és a környezetvédők által erősen bírált - eredmény az egyszer használatos műanyagok egy részének lehető legkésőbbi, jövő év közepi betiltása.

Több millió tonna vár elszállításra

Egy tonna illegális hulladék szakszerű elszállítási költsége átlag 40 ezer forintra tehető, ettől le- és felfelé is nagy a szórás. Mindenesetre 13 milliárd számításunk szerint nagyjából 300 ezer tonna eltüntetésére elég. Bár szakmai adatok nem állnak rendelkezésre, évente több millió tonna szemét kerülhet az út szélére. (Az tudható, hogy a magyar háztartások és gazdaság évi 18 millió tonna hulladékot termel, de ebben az illegális mennyiség többnyire nem jelenik meg.) Bár forrásaink eltérően látják, hogy az illetékesek eddig milyen arányban hordták el saját költségen az ilyen kupacokat, a támogatás nyilván segít, akár a több éves-évtizedes telepek feltárásában is. Az ország földjét csúfító illegális hulladék teljes mennyiségének megbecslésére senki sem vállalkozott. E halmok mélysége esetenként akár az 50 métert is elérheti. Ugyanakkor az nyilván szintén legalábbis több millió tonna. 

A kukaholding értetetlen érinthetetlensége

A hulladékszállítás szintén forrong. A kukadíjakat négy éve beszedő, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. közbeiktatásával az – immár kizárólag önkormányzati-állami - ágazat jó része a csőd szélére került. Lapunk korábbi értesülései szerint a részletes tervekben Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának elkeresztelt önálló hatóság átvette volna a kukaholding által ellátott kvázi-hatósági feladatokat is. E kettősséget Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek védelmét ellátó helyettese is bírálta. Néhány hónapja szivárgott ki az az ITM-es tervezet, amely a ma főleg önkormányzati szemétbegyűjtési és -kezelési eszközöket első körben - valamilyen kártalanítás fejében - államosítaná, majd az így einstandolt eszközöket "megbízható" magáncégeknek adnák koncesszióba. Ennek kapcsán hol "államosítási", hol "magánosítási" hírek terjengenek. A kormány - a szemétügytől állítólag nem függetlenül - az állami koncessziók kiírásával szeptember elején Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnököt bízta meg. Ugyanakkor értesülésünk szerint szemétügyben még nem született döntés. Így a titkos anyagba foglalt novemberi időpontig biztosan nem várható a rendszer átalakítása, előzetesen az önkormányzati vagyon "államosításával". Egyelőre itt is különböző változatokat vizsgálnak.

Vége a nagy béremeléseknek

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.28. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Infláció feletti mértékben növelni kell a minimálbér összegét jövőre a szakszervezetek szerint. A munkaadók szerint még korai erről beszélni.
Decemberben lejár a legkisebb kötelező fizetések összegét meghatározó két éves bérmegállapodás, a jövő évi minimálbér összegéről, egy esetleges emelésről azonban még nem kezdődtek meg az egyeztetések. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egyelőre sem a szakszervezeteknek, sem a munkaadóknak nincs konkrét álláspontjuk arról, mekkora is legyen januártól a legkisebb kötelezően megfizetendő összeg – derült ki a lapunk érdeklődésére adott válaszokból. Az viszont elég egyértelműnek tűnik, hogy az idén nem a dolgozók állnak nyerésre. A béremelések mértéke erősen függ ugyanis a gazdaság teljesítményétől. Márpedig azzal kapcsolatban, hogy az idén még növekedés lehet, már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi illúziói is elszálltak:  6,8-5,1 százalékos visszaesést várnak.  A fizetésekből ugyanakkor meg is kell élni, márpedig az árak már jócskán elszálltak, már az MNB is 3,5-3,6 százalékos éves pénzromlásra számít. A munkavállalók tárgyalási pozícióját viszont a járvány miatt munka nélkül maradt többszázezer álláskereső sem javítja. A Pénzügykutató Zrt. elemzői részben emiatt is keményebb munkáltatói hozzáállásra számítanak, és úgy vélik: az idei 9-10 százalék után jövőre csak 3,5-5,5 százalékos keresetnövekedés jön. Az MNB legfrissebb Inflációs jelentésében ennél optimistább számokat közölt: 6,6-7,1 százalékos bruttó átlagbérnövekedéssel számolnak jövőre. Igaz, júniusi előrejelzésükben ennél még magasabb, 7,9-8,6 százalékos emelkedést vetítettek előre. A fizetések alakulását ugyanakkor nagyban meghatározza a minimálbér összege, hiszen ha a legkisebb fizetések nőnek, akkor a munkaadóknak a képzettebb munkaerő bérét még nagyobb mértékben kell emelniük. Márpedig tavaly és idén is – a két éves bérmegállapodásnak köszönhetően – 8-8 százalékkal emelkedett a legkisebb bér. Hogy mi lesz jövőre, azzal kapcsolatban viszont a kormány még nem fejtette ki álláspontját. Valószínűleg nem is fogja, hiszen a korábbi, kevésbé kiszámíthatatlan időszakokban is inkább azt kommunikálta: a megállapodás a munkaadói és a munkavállalói szervezetek dolga. Érdeklődésünkre most Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is óvatosan fogalmazott. Mint mondta: mindenképpen infláció feletti minimálbéremelésre van szükség. Konkrét százalékokat azonban nem kívánt megnevezni, hiszen egyelőre bizonytalan, hogyan alakulnak majd az éves makrogazdasági adatok a koronavírus árnyékában. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a külső környezetet is mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát a közös minimálbér mellett. A jelenlegi elképzelések szerint a legkisebb bér nem lehetne kisebb, mint az adott ország átlagfizetésének 60 százaléka, azaz Magyarország esetében el kellene érnie a mintegy bruttó 210 ezer forintot. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér bruttó 161 ezer forint. A csaknem 50 ezer forintos emelést ugyanakkor a cégek nem tudnák egyik napról a másikra kigazdálkodni, ezért Kordás László szerint egy részletes bérfelzárkózási programot kellene kidolgozni. Már csak azért is, mert a magyar minimálbér értékét a jelentős forintgyengülés is rontja. Olyannyira, hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint a román minimálbér az idei második félévben leelőzte a magyar legkisebb bért – euróban számolva. Az mfor.hu által idézet, nyár végén frissített adatbázis szerint ugyanis a hazai minimálbér 451,51 a román viszont 460,77 eurónak felel meg, miközben év elején még a magyar legkisebb fizetés volt 21 euróval magasabb. Miután év közben egyik országban sem változtattak a minimálbér - hazai fizetőeszközben kifejezett – összegén, a magyarázat egyértelműen a forint mélyrepülésében keresendő. A magyar minimálbér ezzel uniós viszonylatban a harmadik legkisebb összegnek számít, csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebbet, mint a magyarok: 430 illetve 311,89 eurót. (A hazai fizetőeszköz a múlt héten újabb mélyrepülésbe kezdett, és már 365 forintot is kértek egy euróért, ezen az árfolyamon számolva pedig mindössze 441 eurót ér a magyar minimálbér.) Összehasonlításul: az élen járó Luxemburgban 2141, Írországban 1706, Hollandiában pedig 1680 euró az a legkisebb összeg, amit a dolgozóknak meg kell kapniuk. Kordás László szerint elengedhetetlen, hogy jövőre tovább emelkedjen a minimálbér összege, különben folytatódni fog a magyar fizetések leszakadása, és a magyar munkaerő elvándorlása. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont nem állunk olyan rosszul. Olyan a minimálbérünk, amilyen a gazdaságunk – fogalmazott. Az, hogy euróban mennyit ér a magyar minimálbér, irreleváns, hiszen a magyar dolgozók forintban kapják a fizetésüket. A jelenlegi helyzetben a munkaerő elvándorlásának veszélye sem igazán fenyeget – jegyezte meg. Ezzel együtt biztos, hogy kötünk majd valamiyen megállapodást a szakszervezetekkel a bérekről – hangsúlyozta. Hogy azonban ezt a munkáltatók milyen feltételek mentén képzelnék el, arról egyelőre nincs semmilyen álláspont. A mostani hektikus időszakban erről még korai lenne bármit is mondani – magyarázta Rolek Ferenc, aki szerint a fizetésekről legkorábban november végén, december elején lehet elkezdeni tárgyalni.  

Nézőpont a feketefoglalkoztatásról

A magyarok 52 százalékának nincs olyan ismerőse, aki részben vagy egészben zsebbe kapja fizetését – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Bár ez egyben azt is jelenti, hogy a 48 százalékuknak viszont van ilyen ismerőse, e válaszokkal Magyarország mégis a közép-európai régió első harmadába tartozik. Ennél ugyanis csak Csehországban (74 százalék), Ausztriában (66 százalék) és Szlovéniában (61 százalék) mondták többen azt, hogy nincs feketén dolgoztatott ismerősük. 

Pozitívra javította Magyarország adósságbesorolását a Moody's

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 08:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Jövőre 4 százalékos magyar GDP-növekedést vár a hitelminősítő, szerintük az ország gazdasága vírusállóbbnak bizonyult, mint az unió más államaiban.
A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Magyarország "Baa3" szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolásának kilátását pénteken a Moody's Investors Service. A cég egyben megerősítette a szuverén besorolást -írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő egyebek mellett azzal a véleményével indokolta a magyar osztályzati kilátás péntek éjjel Londonban bejelentett javítását, hogy jóllehet a koronavírus-járvány várhatóan jelentős negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a gazdasági és a pénzügyi erőre gyakorolt hatás azonban valószínűleg nem lesz annyira markáns, mint az Európai Unió más térségeiben. A Moody's pénteki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén reálértéken 5,5 százalékkal csökken, jövőre 4 százalék körüli ütemben növekszik. A cég azzal számol, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt növekedési üteme 2022-től visszatér a növekedési potenciál szintjére, és a GDP-érték a 2022-2024 közötti időszakban 3,5 százalék körül növekszik éves átlagban.
A Moody's közölte: a kilátás pozitívra javításának fő tényezője az, hogy a magyar gazdaság a "Baa3", illetve az eggyel jobb, "Baa2" besorolású gazdaságokhoz képest is erős teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, és ez várható a továbbiakban is. Mindehhez a hazai és a külső adósságpozíció javulása társul. Jóllehet az erőteljes gazdasági növekedést és az államadósság csökkenési folyamatát a koronavírus-válság óhatatlanul kisiklatta, ez azonban korlátozottabb hatást gyakorolt Magyarország adósprofiljára, mint más országokéra - áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody's várakozása az, hogy 2021-től újrakezdődik az a javulási folyamat, amely a magyar költségvetési és államadósság-mérőszámokban a cég által 2018 novemberében végrehajtott legutóbbi adósosztályzati felülvizsgálat óta megfigyelhető volt.