Előfizetés

Egy atlanti-óceáni sziget felé közelít a világ legnagyobb jéghegye

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.04. 17:38

Fotó: Joshua Stevens / NASA Earth Observatory
Ha a part közelében megfeneklik az Antarktiszról leszakadt hatalmas jéghegy, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, igaz, kedvező hatása is lehet a táplálékláncra.
A világ legnagyobb jéghegye, az A68a a fekvő brit fennhatóság alatt álló, atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít. A tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást – számolt be róla a BBC News szerdán.
Az Antarktiszról leszakadt jéghegy a szigethez hasonló nagyságú. Nagy a veszélye annak, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. Az A68a megfeneklése a sziget melletti tengerfenék élővilágában is akkora kárt tenne, hogy hosszú időbe telne a helyreállása. 
Mint Geraint Tarling professzor, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósa elmondta: az ökoszisztéma idővel helyreállna, de ha a jéghegy megreked a szigetnél, fennáll annak a veszélye, hogy akár tíz évre is ott ragad. És ennek már nemcsak Déli-Georgia ökoszisztémájára lenne nagy hatása, hanem a sziget gazdaságára is.
A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek.
Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 2017 közepe óta, amikor leszakadt az Antarktiszról, szintén ezen az útvonalon sodródott, és most már csak néhány száz kilométerre van a Brit Tengerentúli Területektől.
A 4200 négyzetkilométer területű jéghegy több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis, 200 méter vagy annál is kisebb mélységre merül, mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat. Tarling professzor szerint a szárazföldhöz ilyen közel került jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, az utódaik éhen halhatnak. Amikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken.
Tarling professzor ugyanakkor rámutatott, hogy a jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek. Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, és ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.
Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a BAS távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető.
A kutatók további műholdas felvételeket kértek az Európai Űrkutatási Hivataltól (ESA), mert az űrből készült képeket nem zavarják a felhők, így az időjárási körülményektől függetlenül tudják követni a jéghegy útját.

A fényszennyezés is olyan veszélyes, mint a klímaváltozás

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.04. 16:34
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Már rendszerszintű károkat okoz a természetben az Exeteri Egyetem kutatói szerint.
Méreteit és intenzitását tekintve a Föld mesterséges fényes kivilágítása évente 2 százalékkal nő. Az Exeteri Egyetem biológuscsoportja szerint ez már akkora problémává vált, ami a klímaváltozáshoz hasonlítható – számolt be róla szerdán a The Guardian. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban publikált tanulmányukból kiderül, hogy a fényszennyezés az állatvilág különböző fajainak széles skáláját érinti, befolyásolja a hormonszintet, a szaporodási ciklust, az állatok aktivitását és a ragadozókkal szembeni sebezhetőséget is.
A kutatók 126 korábbi tanulmány elemzésével vizsgálták a fényszennyezés élővilágra gyakorolt hatását a rovarok végezte beporzás csökkenésétől a fák korai rügyezésén át a világító tornyokba repülő tengeri madarakig és a kivilágított szállodákat a hajnali napfénnyel összekeverő, és ezért eltévedő tengeri teknősökig. Az éjszakai mesterséges fény miatt a vizsgált állatoknál az alvási ciklust szabályozó melatonin hormon csökkent szintjét találták. Az éjszakai és a nappali állatok viselkedési szokásai is megváltoztak. A többnyire éjszaka táplálkozó rágcsálók rövidebb ideig voltak aktívak, míg a madarak jóval korábban kezdtek énekelni és férgeket keresni.
A fényszennyezés következményei azonban nem kizárólag negatívak, a kutatók arról is beszámoltak, hogy bizonyos fajoknak, bizonyos helyeken hasznára válik az éjszakai fény: egyes növények gyorsabban nőnek, bizonyos denevérféléknek kifejezetten kedvez ez az állapot. A fényszennyezésnek azonban mindent összevéve károsító a hatása, különösen veszélyes a rovarokra, amelyeket vonzzák az izzók és a gyorsan mozgó autók lámpái.
Kevin Gaston, a tanulmány vezető szerzője azt emelte ki, hogy a fényszennyezésnek kiterjedt hatása van: a mikrobáktól a gerinctelenekig az állatokon és a növényeken is észrevehető a hatása. 
„Úgy kell gondolnunk a világításra, mint az egyéb nagy rendszerszintű fenyegetésre, például a klímaváltozásra”

– hangsúlyozta.

 Az éjszakai Föld műholdas képei is jelzik, hogy a probléma milyen kiterjedt földrajzilag, de az is látható, hogy a fények egyre intenzívebbek, mivel a sárga fényű, drága izzókat nagyobb számú, olcsó, fényes fehér LED váltja fel.
Gaston arra szólította fel a kormányokat, vállalatokat és az embereket is, hogy tudatosabban használják a mesterséges fényt. „Most úgy vagyunk vele, hogy a világítás olyan, amit felkapcsolunk, és nem nagyon gondolkodunk rajta. Pedig csak akkor és ott kellene használni, amikor és ahol szükséges, mivel szennyezésről van szó” - figyelmeztetett. Hozzáfűzte, hogy a klímaváltozással szemben a fényszennyezéssel kapcsolatos probléma megoldása inkább pénzt takarít meg ahelyett, hogy további költségeket okozna. Ha az emberek kevesebb lámpát használnak, az csökkenti a költségeket, kevesebb áram fogy és kisebb a károsanyag-kibocsátás. Ehhez azonban meg kell változtatni a gondolkodásmódot. „Még mindig félünk a sötétben. Az a képesség, hogy az éjszakát nappallá változtassuk, messze túlmutat ennek szükségességén” – fogalmazott a professzor.

Már lehet szavazni a 2021-es Év fájára

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.04. 15:11

Fotó: Shutterstock
A három fafajra november 22-ig lehet szavazni.
Idén nyolcadik alkalommal teszi lehetővé az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium, hogy a tematikus honlapon keresztül bárki szavazzon a következő év fafajára. A tájékoztatás szerint a három fafajra, a kecskefűzre vagy a fehér nyárra, illetve a lisztes berkenyére november 22-ig lehet voksolni. 
A kecskefűz (Salix caprea) onnan ismert, hogy fája szolgáltatja részben a húsvéti barkát. Fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették. Egyetlen fűzfajunk, amely nem kizárólag vízpartokon, vizes élőhelyeken fordul elő. 
A fehér nyár (Populus alba) az alföldi területek tájkép-meghatározó fafaja, tág tűrőképessége folytán többféle élőhelyen megjelenik. Kiváló gyökérsarj-képzése következtében a változó klímában és a kiszárított termőhelyeken is helyben megtartható.
A lisztes berkenye (Sorbus aria), középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj - áll a közleményben.
A honlapon lehetőség nyílik a szavazás naprakész állásának megtekintésére. A voksolás digitális rendszerébe a szervezők biztonsági alkalmazásokat is beépítettek, és arra kérik a szavazókat, hogy tartsák be az internetes kiválasztás fair play íratlan és az informatikai biztonság írott szabályait. Az érvénytelen szavazatokat törlik.