Minden harmadik háztartásnak romlott az anyagi helyzete a koronavírusválság hatására, az érintettek majdnem felének olyan mértékben, hogy a megtakarításaikhoz is hozzá kellett nyúlnia. Zömmel az otthontartott készpénzt használták fel, de százból nyolc válaszadónak valamilyen megtakarítási termékben lévő pénzét kellett segítségül hívnia – derült ki az OTP szeptemberben készült öngondoskodási indexéből, amelyben 18-70 éves, bankszámlával rendelkező ügyfeleket kérdeztek. A romló anyagi helyzet miatt az érintettek több mint felének le is kellett mondania valamilyen nagyobb, tervezett kiadásról március óta, egy szűkebb kör pedig – 2-2 százalék – lekötött betéteit törte fel, életbiztosítását szüntette meg idő előtt, vagy valamilyen befektetését, lakását, értékpapírjait adta el a válságos helyzetben.
Eközben az elmúlt négy évben egyre csökkenő öngondoskodási index – amely a megtakarítási hajlandóság és az anyagi helyzet mellett az egészség- vagy környezettudatosságot és a pénzügyi előrelátást is vizsgálja – ismét felfelé indult. Az emberek tudják ugyanis, hogy szükség volna arra, hogy pénzt tegyenek félre, a gazdasági nehézségek azonban gátat szabnak ennek. A valamilyen pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya így minden eddiginél alacsonyabb szintre, 40 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az emberek 60 százalékának nincs a bankban semmilyen megtakarítása. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a felmérés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta: elképzelhető, hogy ez a járvány hatása, de illeszkedik egy régóta tartó csökkenő trendbe is.
A felmérésből az is kiderült, hogy a járványhelyzetben a megkérdezettek 8 százaléka elvesztette az állását, harmaduknak csökkent a munkaideje és a fizetése is, 17 százalékuk pedig tart attól, hogy a közeljövőben megszűnik a munkája.
Ebben a helyzetben a banki ügyfelek majdnem fele úgy gondolja, hogy jó lenne több pénzt félre tenni, de nincs rá lehetősége, így csak 9 százalék kezdett el többet megtakarítani. Utóbbiak főként a jobb anyagi körülmények között élők közül kerültek ki, ők ötödével nagyobb arányban növelték a félretett összegeket. A banki megtakarítással nem rendelkezők háromnegyedének ugyanakkor nem is lenne lehetősége még arra sem, hogy kisebb összegeket félretegyen. Kovács Antal szerint az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévőknek több megtakarítása van és körükben most nőtt is a megtakarítási hajlandóság. Az iskolai végzettség és a vagyon alapvetően meghatározza, mennyire terjednek el a pénzpiaci megtakarítási lehetőségek – fogalmazott. Arra is kitért, hogy a koronavírus járvány komoly hatással volt a megtakarítási hajlandóságra, és az első félévben az OTP ügyfelei már aktívabban keresték a befektetési lehetőségeket, legyen szó akár egyszeri, nagyobb összegről, akár rendszeres, kisebb megtakarításokról. A pénzintézetnél így tavalyhoz képest nőtt a megtakarító ügyfelek száma, csakúgy, mint az értékpapírban takarékoskodóké.
Ezzel együtt a felmérés szerint egyre többen inkább készpénzben őrizgetik megtakarításaikat: két éve még 41 százalék tartott otthon megtakarított pénzt, az idén 47 százalék. A válaszadók majdnem negyede ráadásul csak készpénzben takarít meg. Az ok nem nagyon változott: a többség – 89 százalék - most is azért tesz így, hogy ha szükség van a pénzre, akkor kéznél legyen. A megkérdezettek kétharmada azzal is érvel, hogy túl kicsi az összeg ahhoz, hogy bankba tegye. Az alacsony kamat vagy a magas banki költségek viszont már a korábbi évekhez képest kisebb arányban jelennek meg az érvekben, és a bankokkal szembeni bizalmatlanság is csökkent.
