Előfizetés

„Magukra hagyták az iskolákat”

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.05. 06:29

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Azonnali lépéseket követelnek a szakszervezetek a diákok, tanárok védelme érdekében.
Csalódottsággal vegyes felháborodással fogadták a pedagógusok, hogy az egyre fokozódó járványhelyzetben Orbán Viktor miniszterelnök kedden semmilyen intézkedésről nem tett bejelentést, ami a diákok, pedagógusok és más iskolai dolgozók védelmét szolgálná. Az oktatásirányítás szerint minden rendben, de az érintettek nem így látják.
– Özönlenek hozzánk a panaszok, több iskolában még a kollégáknak sem árulják el, vannak-e koronavírus-fertőzöttek – nyilatkozta lapunknak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke. Tud olyan budapesti intézményről, ahol az egyik pedagógus két hétig távol volt, de a vezetés személyes adatokra hivatkozva semmit nem akart elárulni a hogylétéről. Csak később derült ki, hogy koronavírusos volt, de kontaktkutatás nem történt. Van olyan – szintén fővárosi – intézmény is, ahol a hét elején a tantestület 20 százaléka hiányzott. Komjáthy Anna szerint magukra hagyták az iskolákat. A PDSZ egy állásfoglalást is közzétett, amelyben arról írtak: kritikus a helyzet az oktatásban, és most már nincs más megoldás, mint visszaállítani a digitális munkarendet minden intézményben. Komjáthy Anna hozzátette, elsősorban azokon a településeken kellene bezárni az iskolákat, ahol megjelent a koronavírus – még akkor is, ha az adott intézményben egyelőre nem történt fertőzés. Komolyabb fellépést vár a kormánytól a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Szabó Zsuzsa elnök azt mondta, a tavaszihoz hasonló teljes iskolabezárást nem tartanák jónak, viszont ott, ahol akár csak egy fertőzött diák, tanár vagy más iskolai dolgozó van, legalább tíz napra azonnal el kellene rendelni a távoktatást. Azok pedig, akik karanténba kerültek, csak negatív vírusteszt birtokában mehessenek vissza az intézménybe. – Tudjuk, hogy ez nem könnyű lépés, különösen, ha alsó osztályos kisgyermekek is érintettek, akik otthoni felügyeletre szorulnak. De a családbarát kormány oldja meg, hogy legalább az egyik szülő 100 százalékos táppénzzel otthon maradhasson – fogalmazott Szabó Zsuzsa. Hangsúlyozta, azonnal tenni kellene valamit a krónikus betegséggel küzdő pedagógusok védelme érdekében, hogy ne történjen több haláleset. A múlt heti őszi szünetet követően már több pedagógus halálhíréről lehetett olvasni: Tiszafüreden, Nyíregyházán, Ercsiben, Makón is tanárok hunytak el, néhányuk bizonyítottan koronavírus-fertőzést követően. Szerdán meghalt a kecskeméti Piarista iskola egy lelkész-tanára is, igaz, ő már nyugdíjas volt, egy ideje nem tanított az intézményben. – A megfelelő védőtávolság betartásával, a maszkhasználattal, a rendszeres kézmosással és takarítással jelentősen csökkenthető a fertőzésveszély – közölte megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ. Hozzátették, a biztonság érdekében születtek meg azok a korlátozó intézkedések és rendeletek is, amelyek jelentősen megszigorították az iskolákba történő belépés szabályait. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) azt szerettük volna megtudni, szeptember elseje óta pontosan mennyi oktatási intézményben kellett rendkívüli szünetet, digitális munkarendet elrendelni, de csak annyit írtak: tanévkezdés óta átlagosan az intézmények 2-5 százalékát érinti a járvánnyal kapcsolatos tanügyi intézkedés. Ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 feladatellátási-hellyel számolunk, akkor ez 270-675 feladatellátási helyet jelent. Az Operatív Törzs tegnapi tájékoztatója szerint szerda reggelig 67 óvodában és 6 iskolában volt rendkívüli szünet, 42 osztályban és 16 iskolában digitális munkarend.

Teszteli a tanárokat a főváros

A Fővárosi Önkormányzat bővíti a tesztelési kapacitásait, és megteremti annak lehetőségét, hogy minden budapesti tanárt és iskolai dolgozót ingyenesen, önkéntes alapon szűrni tudjunk november végétől – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. A lépéssel a pedagógusokat, szülőket és a gyerekeket szeretnék védeni.

Hamis a járványképlet

Kósa András Danó Anna Boda András
Publikálás dátuma
2020.11.05. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kancelláriaminiszter szerint legfeljebb tízezer ember kerülhet lélegeztetőgépre. Ennél azonban kevesebb esettel sem bír el most a rendszer.
„Arra is van becslés, de a legfontosabb, hogy lélegeztető gépből elegendő áll rendelkezésre és ott továbbra is az a becslés, hogy tízezer fölé nem nagyon mehet azoknak száma, akik lélegeztetőgépre szorulnak, az is a legtragikusabb, már-már valószínűtlenül pesszimista becslés.”

Ezt felelte a Népszavának Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón, miután arról kérdeztük, hány intenzív ellátásra szoruló beteggel számolnak december közepén, amikor a kormányfő közlése csúcsterhelés alá kerülhet az egészségügy. Mint arról írtunk, maga Orbán Viktor kormányfő beszélt kedd este a járvány terjedésének gyorsulásáról és arról, hogy ha ugyanaz történik Magyarországon mint Ausztriában, akkor „december közepére kórházaink elérik a teljesítőképességük határát.” Arról viszont a kormányfő nem tett említést, hogy hány súlyos állapotú beteg jelentené az egészségügy teljesítőképességének határát. A Gulyás Gergely sem árulta ezt el, ám a legrosszabb esetnek tartott 10 ezres szám már jelzésértékű. A Népszava forrásai szerint az országban 2000 intenzíves orvos, 2300 intenzíves nővér vethető be. Nekik segíthet az a 2500 segédnővér, akiket 12 órás tanfolyamon képeztek ki. Ezt erősíti, hogy Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is azt mondta az Új Egyenlőség podcastjában: „Intenzív ágyunk van körülbelül 1800-2000, és körülbelül ugyanennyi intenzíves orvosunk és intenzíves ápolónk.” A szakértő jelezte azt is, hogy a covidos esetek mellett a más betegség vagy baleset miatt súlyos állapotba került páciensek ellátására is készülni kell. Vagyis – tette hozzá – „ezeknek az ágyaknak minimum a fele más esetekkel foglalt.” Forrásunk emlékeztetett, hogy szakmai normák szerint egy orvos egyszerre legfeljebb négy beteget képes megfelelően ellátni intenzív osztályon. Egy beteg mellett pedig legalább egy szakápolónak kell lennie, de például a páciens mozgatáshoz négy ápolóra van szükség. Mindez azt jelenti: ha az orvosok, ápolók pihenőidejét, esetleges betegségét nem vesszük figyelembe, akkor is nehezen képzelhető el, hogy a szakmai normák szerint el tudna látni a rendszer egyszerre 10 ezer lélegeztetőgépen lévő embert. Talán nem véletlen, hogy Gulyás Gergely a szakorvosok, szakápolók száma helyett inkább már arról beszélt: új kórházi dolgozói kapacitásokat akár orvostanhallgatók bevonásával is biztosítani lehet. Emellett hosszan ecsetelte, hogy a magyar egészségügyi rendszer 32 ezer ágyon képes jelenleg koronavírus betegeket ápolni. A teljes magyar kórházi ágyszámkapacitás azonban 66-67 ezer, és ebből a kancelláriaminiszter szerint a halasztható kezelések megszüntetésével újabbakat lehet felszabadítani. Nem csak az egészségügyi ellátórendszer adataival bánik nagyvonalúan a kormány. Gulyás Gergely például arról beszélt, hogy Magyarországon a koronavírus miatti halálozási átlag a fele az uniósnak. Ehhez képest, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ statisztikái szerint Európában lakosságarányosan csak két országban rosszabb a két hetes összesített halálozási mutató, mint Magyarországon. Maga Orbán Viktor sem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor kedd este arról beszélt: „A járvány terjedése felgyorsult, Ausztriában már másfélszer annyi az egymillió főre jutó fertőzött, mint Magyarországon. Ez azért fontos, mert tapasztalataink szerint Magyarország öt-hét nap késéssel követi Ausztriát.” Arról már nem tett említést, hogy azért lehet több igazolt fertőzött Ausztriában, mert ott több mint kétszer annyit teszteltek. Arról pedig nem szól, hogy a friss adatok szerint Ausztriában körülbelül feleannyian szorulnak kórházi kezelésre, mint Magyarországon, s míg ott 1227-en haltak meg tegnapig a Covid miatt, addig Magyarországon 2063-an.

Messze az osztrák minta

Magyarország  - Ausztria Tesztek száma: 1.129.648 - 2.334.815 Azonosított fertőzöttek száma: 90.988 - 127.246 Kórházban kezeltek száma: 4871 - 2584 Gyógyultak száma: 21.232 - 77.036 Lélegeztetőgépen/intenzíven lévők száma*: 355 - 383 Elhunytak száma: 2063 - 1227 *A magyar kormány csak azt adja meg, hogy hányan vannak lélegeztetőgépen, azt nem, hányan vannak intenzív osztályon Forrás: koronavirus.gov.hu, osztrák egészségügyi minisztérium

Egy nap is tud lenni az a két hét

Legutóbb is két hét kellett, hogy az Országgyűlés olyan jogszabályokat fogadjon el, amelyekkel büntetni lehet a maszkviselés szabályainak megsértését. "Ez abszurd, ebben a helyzetben végképp abszurd. (…) Ha a vírus terjedése gyors, akkor nekünk is gyorsnak kell lennünk – ezzel indokolta kedd este Orbán Viktor, hogy a kormány rendkívüli jogrendet vezet be a koronavírus-fertőzések ijesztően emelkedő száma miatt. A kormányfő állítása azonban nem teljesen állja meg a helyét. A kormány ugyanis akár egy nap alatt is elfogadtathat egy törvényt a parlamenttel - igaz, ehhez a képviselők négyötödös többsége kell, vagyis az ellenzék legalább egy részének hozzájárulására lenne szükség. Így volt ez akkor is, amikor négyötödös többséggel szavazta meg a parlament a napirendtől való eltérést a hitelmoratórium meghosszabbításáról - hétfőn beterjesztették, kedden már el is fogadták a törvényt. Tény ugyanakkor, hogy volt olyan előterjesztés, amely szigorításokat is célzott, ám az ellenzék mégsem támogatta. Mégpedig azért, mert – bár magukhoz a járványügyi szigorításokhoz hozzájárultak volna – a javaslat tartalmazta többek között a szerencsejátékok koncessziós díjak újratárgyalási lehetőségét is. Emiatt a kormány már nem is terjesztette fel szavazásra a napirendtől való eltérést, kétharmados többséggel csak sürgősségi tárgyalást tudtak megszavazni. A sürgősség viszont azt jelentette, hogy csak a következő hétfőn szavazhattak a szigorításokról – és a kaszinókoncessziókról. Így jött ki a majdnem két hét, amiről Orbán Viktor is beszélt legutóbb, a rendkívüli jogrend bevezetése melletti indokként. A miniszterelnök által bejelentett rendkívüli jogrend egyébként parlamenti felhatalmazás nélkül maximum tizenöt napig tarthatna, ezért kérte a miniszterelnök a törvényhozás hozzájárulását a 90 napos hosszabbításhoz. A Népszava információi szerint egyébként az ellenzéki pártok várhatóan hozzájárulnak majd ehhez, mivel most – a tavaszitól eltérően – határozott idejű lenne a kormány különleges felhatalmazása. A most elrendelt A rendkívüli jogrend egyébként azt jelenti, hogy a kormány célhoz kötötten, a járvány és következményei megfékezése érdekében – beleértve a gazdasági következményeket is, ami elég széles mozgásteret biztosít – olyan rendeleteket is hozhat, amihez egyébként törvényi felhatalmazásra lenne szükség. Ezen kívül felfüggesztheti egyes törvények hatályát. - Kósa András

"Az oxfordi vakcina lesz a befutó"

Noha értékét jó lenne 1 alá szorítani, most körülbelül 2,2-2,5-re becsültre a koronavírus reprodukciós rátáját Jakab Ferenc, virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője a Magyar Tudományos Akadémián tartott szerda esti előadásában. Ez mérőszám mutatja meg, hogy egy fertőzött hány embernek adja át a vírust. A professzor hozzátette, hogy a vírus terjedési sebessége most nem csak Magyarországon, hanem szerte a világon ennyi. A cél az, hogy ezt 1 alá szorítsuk, mert ha ez sikerül, akkor a járvány is visszaszorul. A professzor közel egy órás előadásában a vakcina fejlesztésekről, a koronavírus genetikai állományának vizsgálatáról valamint a fontosabb gyógyszer- és hatóanyag-tesztelésekről is beszélt. Arra a kérdésre, hogy ha rendelkezésre állna az orosz vagy a kínai vakcina, beadatná-e magának, határozottan azt felelte: Ő lenne az első, aki lesátorozna az oltóközpont előtt. Ezzel együtt megjegyezte, hogy szerinte végül az oxfordi vakcina lesz a befutó. Jakab Ferenc fontosnak tartotta megemlíteni: az emberiség történetében nagyon sok fertőző betegséget csak védőoltásokkal lehetett legyőzni, épp ezért arra kér mindenkit, hogy felejtse el az oltásellenességet, mert nem csak önmagát, de a körülötte élőket is veszélyezteti. Mint fogalmazott, a védőoltás készítés „nem atomfizika”, jól bevált molekuláris biológiai módszerekkel, technológiával készülnek a vakcinák, ezért nem kell félni azoktól. Végül arra kérte a hallgatóságát, hogy amint megvan a védőoltás, adassa be magának, mert ezt a mostani járványt csak így lehet megfékezni. - Danó Anna

Krízisautót indítanak a hidegre forduló időben a baptisták

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.04. 19:33
Kilátástalan körülmények
Fotó: Facebook/Baptista Szeretetszolgálat
Önkénteseket is várnak, és arra kérnek mindenkit, hogy értesítsék őket, ha segítségre szoruló fedél nélküli embert látnak.
Ne kelljen a járvány miatt még inkább kiszolgáltatott embereknek a betegségtől való félelmükben az utcán maradniuk – ez a Baptista Szeretetszolgálat célja most kezdődő rendkívüli időszakban. Mint közleményükben írták, a járványhelyzet idején is fokozott erőfeszítésekkel, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva készülnek a hajléktalanok téli krízisellátására. Krízisautójuk a Menhely Alapítvány diszpécser szolgálatával együttműködve a hidegre forduló napokban keddtől péntekig, 8-20 óráig dolgozik. A Baptista Szeretetszolgálat intézményeiben mintegy ezer hajléktalan embert látnak el, munkatársaik igyekeznek a szállókon elhelyezni a kilátástalan körülmények közé sodródott rászorultakat. 
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A baptisták a partnerszervezetekkel, utcai szolgálatokkal szorosabb kapcsolat kialakítására törekednek, hogy az elhelyezések összehangolásával minél több embert tudjanak szükségleteinek megfelelő helyre juttatni, s ennek érdekében fontosnak tartják a fővárosi ellátók hatékony és napi együttműködését.  – Önkénteseket is vár a szolgálat, olyanokat, akik az idejükből adnának a mai, eddig még soha nem látott nehéz helyzetben. Nagyon fontos, hogy mindazok, akik olyan fedél nélkül élőt látnak, akinek segítségre van szüksége, hívják a 06-1-3384186-os telefonszámot – írták.