KSH;kiskereskedelem;statisztika;boltok;

- Elkerülik a boltokat a vevők

Rossz előjel boltosok számára, hogy a karácsonyhoz közeledve is jelentősen elmarad a forgalom a hagyományosan ajándékozásra szánt termékeket árusító üzletekben.

Bár a piac szeptemberben már a kiskereskedelmi forgalom növekedésére számított, a nyár utolsó hónapja után az ősz első hónapja is - 2 százalékos - visszaesést hozott az egy évvel ezelőttihez képest. Igaz, a  KSH friss adatai szerint havi alapon némi javulás, azaz 1 százalékos bővülés látható.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a gyenge eredményeket a turizmus hiánya, valamint a koronavírusjárvány másodkörös piaci hatásai okozhatták, hiszen ezek negatívan érintették a munkaerőpiacot. Az elemző részben számított erre, hiszen az augusztusi adatok kapcsán előrevetítette, hogy a munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, és emiatt tovább mérséklődhet a kiskereskedelem bővülése.

Hogy valójában erről van szó, azt az is alátámasztja, hogy csak az élelmiszerboltok tudták némiképp – 2 százalékkal - növelni forgalmukat, a többi üzlettípusban 3,8, a benzinkutakon pedig majdnem 10 százalékkal csökkentek az eladások. Míg élelemiszert muszáj venni, addig könyvet, számítástechnikai-, műszaki és egyéb iparcikkeket, bútort, ruhát cipőt sokkal kevésbé vásárolnak az emberek. A legnagyobb, 23 százalékos visszaesést a használtcikk kereskedésekben regisztrálták, de az iskolakezdés ellenére a bútor-, műszakicikk-, illetve a textil-, ruházati és cipőboltok forgalma is több mint ötödével esett vissza. 

Szeptemberben tehát ismét csökkentek az eladások a nem élelmiszer jellegű üzletekben, holott augusztusban már ezen üzletek – a kereskedelem egészének enyhe visszaesése mellett - 1,2 százalékkal növelni tudták forgalmukat. Virovácz Péter szerint hasonlót a tavaszi lezárások alatt figyelhettünk meg, holott most nincsenek korlátozások. Az elemző úgy látja: összességében a kiskereskedelmi forgalom alakulása egyre inkább egy W-jellegű kilábalásra utal, ahogyan a járvány második hulláma, az óvatossági megtakarítás növekedése és a fogyasztói bizalom csökkenése komolyan kihat a fogyasztásra.

Várhatóan az október sem hoz majd kedvező fordulatot: a KSH október 1.-16. közötti időszakot összesítő heti monitor adatai ugyanis a bolti kiskereskedelem 0,4 százalékos csökkenéséről tanúskodnak az online kassza adatok alapján. Ekkor is csak az élelmiszerboltok növelték eladásaikat, illetve még a gyógyszer-kiskereskedelem tudott 5,4 százalékos bővülést felmutatni. Az elkölthető pénzek hiányáról tanúskodik az is, hogy a vásárlások nem terelődtek át az online szektorba, hiszen a webáruházak forgalma az áprilisi csúcsot követő forgalomcsökkenés után június óta stagnál.

Mind a havi, mind a heti adatok igen kellemetlen előjelet mutatnak így karácsony előtt a boltosok számára, hiszen ezek alapján az ajándékvásárlás hagyományos árukörében jókora a visszaesés – hívta fel a figyelmet a Blokkk.com szakportál. A legnagyobb kárvallottjai a boltos világnak a ruházati üzletek, amelyek piacuk negyedét bukták el eddig, de a könyves szféra is hasonló veszteségekkel küszködik. A különféle műszaki cikkekből is jóval kevesebb fogy: október első harmadában és szeptemberben is 30 százalékos volt a visszaesés az online kasszaadatok alapján.    

A Balatonon vásárolt a fél ország nyáronBeelőzték a balatoni megyék a fővárost és az országos átlagot is az egy főre számolt havi költekezésben nyáron – mutatott rá a Blokkk.com. Az országos boltos átlagköltés júliusban fejenként 113 ezer, augusztusban 112 ezer forint volt, Budapesten pedig 120 ezer, illetve 118 ezer forintra rúgott. Somogyban viszont 129 ezer, illetve 132 ezer, Zalában 122 ezer, illetve 124 ezer, Veszprém megyében pedig mindkét hónapban 121 ezer forint volt az üzletekben fejenként elvásárolt összeg.    

Hiába nem találnak sokan munkát három hónap alatt, a jelek szerint ez a tény Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét nem győzi meg.