Előfizetés

Orbán: műtétek halasztásáról döntünk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.06. 08:46
Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése a járványügyi szigorításokról
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis / MTI
A kormány egyszerre több mint 30 ezer koronavírusos beteggel számol.
Órákon belül döntünk a Magyarországon halasztható műtétek átütemezéséről – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában, a Kossuth Rádióban. Mint elmondta, az operatív törzs reggel ülésén elhangzott, a cél az, hogy minél több kórházi ágyat felszabadítsanak. A kormányfő elismerte, hogy a járványügyi helyzet nehéz, és utalt a csütörtökön Covid-19 betegségben elhunyt barátjára, főtanácsadójára, Szőcs Géza költőre, íróra. Hozzátette: a koronavírus terjedése elérte a magyar családokat és a kormánynak az emberek életének védelmében lépnie kell.
„November 21-re 2240 intenzív ágyat, a szükséges számú orvosokat és ápolókat kell biztosítanunk, míg december 10-re már 4480 intenzív ágyra lesz szükség. Akkorra már több mint 30 ezer ember beteggel számolunk”

– emelte ki Orbán Viktor.

Külön szólt a fiatalokhoz amiatt, hogy a járványügyi adatok szerint 76 ,1 év az elhunytak átlagéletkora. Kijelentette, nagy a felelősségük a szüleik és nagyszüleik életének megóvásában. Konkrétumokat említve a kormányfő arról is szólt: eddig 98 óvodát kellett bezárni, 7 iskolában elrendelték a szünetet, 23 iskolában távoktatás van, 78 intézményben pedig vegyes oktatás. 
„Megpróbáljuk nem bezárni az iskolákat, amíg csak lehet. Hét hét van hátra a téli szünetig, addig kell kibírni. Ha betartjuk a szabályokat, figyelünk egymásra, együtt sikerülni fog”

– ismételte meg a kormányzati hirdetések szlogenjét.

A miniszterelnök szerint a hétfőtől hatályos intézkedéseknek köszönhetően nagyot változott a világ. Tapasztalatai szerint, ha nem is mindenki, de a többség, így a boltosok is betartják a maszkviselési és a a többi védekezési szabályt. Figyelmeztetett ugyanakkor:
„minden olyan helyet bezárnak, ahol nem tartják be a szabályokat.”

Szerinte a járvány elleni döntésekben a kormány a „teljes embert nézi”, mert nem lehet elválasztani az egészségügyet és a gazdaságot.  
„Emberszeretet, keresztény kultúra, ez segít minket a döntésekben”

– fogalmazott.

Orbán Viktor a 90 napra bevezetendő rendkívüli jogrendről is szólt. Mint mondta, erre azért van szükség, mert gyors döntések kellenek, amelyeket „nem hátráltat az ellenzék”. Ugyanakkor nem maradt el a szintén szokásos „libernyákozás” sem:
„A nép képviselete számunkra szent, tiszteljük a magyar parlamentet. (...) A libernyák világban mondják majd, hogy diktatúra, de ez nem igaz. Nem az ellenzék hatására kértünk most 90 napot. Tavasszal, nem láttuk, hol a vége, de most megbízható információink vannak az európai, kínai, orosz és izraeli vakcinákról. Kilencven nap nap múlva valamilyen vakcina, valamilyen mennyiségben rendelkezésünkre áll majd.”

Rágalmazási per lett a gyulai korrupciós vádakból

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.11.06. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Sajátos fordulatot vett csütörtökön a Békéscsabai törvényszéken az a rágalmazási per, amelyet Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere indított az őt korrupcióval vádoló volt gazdasági alpolgármester ellen.
A korábban szintén a Fideszben politizáló Galbács Mihály a tavalyi önkormányzati választás előtt „De hová tűnt a város pénze” címmel röplapokat juttatott el a helyi postaládákba, ezeken pedig saját kutatásaira hivatkozva azt írta: a város közbeszerzéseit évek óta egy polgármesterhez köthető szűk kör nyeri. A szórólapokon kitért olyan "helyi szóbeszédekre" is, amelyek szerint a nyertes vállalatoknak 10 százalékot kell visszaosztaniuk. A kemény állításokról ugyanakkor a tegnapi bírósági tárgyaláson elismerte: közvetlen bizonyítéka nincs az összejátszásra, ő csak leírta, amit az emberek „Gyulán mondanak”, kiegészítve az ő kutakodásának az eredményeivel. Ez pedig szerinte arra utal, hogy „lehet alapja a szóbeszédnek”. A volt alpolgármester mellé állt ugyanakkor az egyik helyi vállalkozó, aki tanúként hasonló vádakat fogalmazott meg Görgényi Ernővel kapcsolatban. M. János – aki korábban ellenzékiként indult a helyi választáson – vallomásában azt állította: őt P. Tibor, a polgármesterhez kötődő nagyvállalkozó tájékoztatta arról, hogy milyen ára van annak, ha a cége meg akar kapni egy utcafelújítást. Azt mondta, a polgármestert be kell fizetni nyaralni, valamint „tíz százalékot szokás neki visszaosztani”. M. János a járványhelyzet miatt külföldön ragadt, ezért vallomását csak felolvasni tudták a tárgyaláson, ahol Görgényi Ernő védője azonnal jelezte: közvádas rágalmazási feljelentést tesznek M. Jánossal szemben is. A tárgyaláson végig jelenlévő polgármester pedig azt közölte: szerinte az egész egy „eszeveszett hazugság”, ő soha nem kért senkitől tíz százalékot, őt soha senki nem fizette be nyaralásra, a vallomást tevő vállalkozót és a cégét pedig nem is ismeri. Úgy vélte, a tanúvallomás több ponton is sántít, Galbács Mihály pedig „afféle politikai Chuck Norris” képét festette le vele kapcsolatban, akitől mindenki retteg. - Gyulán mindenki független ember, ez a város nem úgy működik, hogy egy polgármester azt mond, amit akar, majd mindenki úgy cselekszik – fogalmazott. A városvezető szerint a volt alpolgármester írása egy sértett ember akciója, és valójában Galbács Mihály tevékenysége kapcsán merült fel a korrupció gyanúja. (Korábban a volt alpolgármester által igazgatott Termál FC -nél Galbács Mihály sógorának a cége is kapott megrendelést, a klub új igazgatója pedig feljelentést tett emiatt az adóhatóságnál.) Mint arról korábban a Magyar Narancs alapján beszámoltunk, a régi fideszesnek számító, ám az utóbbi évekre a városvezetésből kiszorult Galbács Mihály még tavaly fogalmazott meg vádakat a helyi vezetés ügyeivel kapcsolatban. Az erről szóló 23 oldalas dokumentumot eljuttatta a Fidesz országos vezetésének, Orbán Viktor pártelnöknek, kormányfőnek és Kövér László házelnöknek is. A Fidesz vezetése azonban láthatóan nem akart belefolyni a helyi fideszesek torzsalkodásába, így a párt Kontrát Károly vezette etikai testülete Kerényi Jánosnak, a dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Kovács Józsefnek, a Gyulát is magába foglaló körzet országgyűlési képviselőjének küldte el az írást. Kovácstól kapta meg az írást Görgényi Ernő, aki viszont bírósághoz fordult. Galbács Mihály ugyan gazdasági alpolgármester volt, ám állítása szerint 2019-ig nem volt tudomása a polgármester körüli kör megrendeléseiről. Állítása szerint akkor állt neki össze a kép, amikor a városvezetésből és a Fideszből való távozása után kikérte az önkormányzattól a közbeszerzések listáját, és kiderült, egy szűk kör kapta a megrendeléseket. Görgényi Ernő ezt is visszautasította.

Más kontójára szigorít a kormány

Doros Judit Vas András
Publikálás dátuma
2020.11.06. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Miközben kétmilliárd forinttal csökkenti a kormány a vidéki közösségi közlekedés támogatását, azonnali szolgáltatásbővítést, járatsűrítést vár tőlük a pandémiára hivatkozva.
„Szeretnénk minden megyei jogú várost és a fővárosi is arra a kérni, hogy sűrítse a járatokat, hogy a tömegközlekedésben olyan tumultuózus helyzetek ne álljanak elő, amiket sajnos az elmúlt hetekben meg kellett tapasztalni.” – jelentette be a kormány kritikába csomagolt kérését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. A kérés és a bírálat egyaránt különös: januártól ugyanis jelentősen csökkenti a kormány a jobbára már eddigi is forráshiánnyal küszködő vidéki közlekedési társaságok támogatását. Ez sok helyen lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartó önkormányzatokat, amelyek még a járvány miatti elvonásokat is nyögik. Szabó Sándor szegedi MSZP-s parlamenti képviselőnek tűnt fel elsőként az ősszel, hogy míg az idei költségvetésben hetven település közösségi közlekedésének támogatására még elkülönített a kormány kétmilliárd forintot, jövőre erre egy fillért sem szánnak. Az ellenzéki politikus kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy válaszolt: a közösségi közlekedés nem kötelező, hanem önként vállalt feladat. Később ezt Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azzal egészített ki, hogy a kétmilliárdos támogatás a Járványvédelmi Alapba kerül, s ha valamelyik településnek gondjai adódnak a működési költségekkel, rendkívüli támogatást kérhet a Belügyminisztériumtól, ezt azonban csak a kötelező feladatok ellátására biztosítják. Márpedig – jelezte Tállai – a közösségi közlekedés nem az. Az elvonás önmagában súlyos csapás a fenntartóknak, de különösen az most, hogy a járványhelyzet miatt több járművet és sűrűbben kell közlekedtetniük. Ezzel együtt egyes városokat az elvonás érzékenyebben érint, másokat kevésbé. Az állami támogatásokban nem szűkölködő, kormánypárti vezetésű Debrecenben – ahol szeptemberben naponta 5700-an utaztak villamossal, trolibusszal, autóbusszal – évi mintegy 2,4 milliárd forintba kerül a helyi közösségi közlekedés. Úgy tervezték, hogy jövőre ebből az állam 410 millió forintot, az önkormányzat pedig 150 millió forintot áll. Mint azt a városháza lapunk kérdésére közölte, az állami támogatás elmaradása esetén is átutalják az elvont összeget az üzemeltetőnek, a pénzt a város más cégeinek bevételéből fedezik. Az ellenzéki Miskolc közel félmilliárd forinttól esik majd el jövőre, ezt az iparűzési adóból próbálják meg előteremteni. Ez nem lesz könnyű, hiszen a járvány miatt visszaeső gazdasági termelés hatással lesz az iparűzési adóbevételre. Szolnok minden évben 50 millió forintos működési támogatást nyújt a szolgáltatónak, de a mindenkori veszteség megtérítése is az önkormányzat feladata, vagyis az állami elvonás kényszerhelyzetbe hozza az önkormányzatot. A városban egyébként 2010 és 2012 között már jelentősen csökkentették a járatszámot, további megszorításokra így nincs mód. A jegy árának 5 százalékos emelésére korábban készült vizsgálat, de ezt még nem vezette be az önkormányzat. Szombathelyen a Volánbusz üzemelteti a helyi járatokat, a buszközlekedés évi egymilliárdos költségének mintegy felét a város fizeti. Az államtól 26 millió forintnyi támogatást kapott erre a célra, ha ettől jövőre elesnek, elképzelhető a menetrend racionalizálása, a jegyek árának emelése, illetve a városi hozzájárulás megemelése – tudtuk meg. Tatabányán az állami kompenzáció 48 millió forint volt eddig, ám 2020-ra a koronavírus-járvány miatt eleve 100 milliós bevételkieséssel kalkulálnak, így egy nagyobb „lukat” kell majd betömni. Azt egyelőre nem tudják, hogy miképp. A fideszes irányítású Kaposvár nem reagált lapunk megkeresésére, így nem tudni, mekkora gondot okoz majd az állami támogatás elvonása, az viszont tény: erősen veszteséges a 28 buszjáratból álló tömegközlekedés üzemeltetése – az idei költségvetésében eredendően 130 milliós támogatást adott a város a cégének.