Valóságos Waterloová válhat a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) számára az abortusztörvény szigorítása. A varsói alkotmánybíróság október 22-én született döntése óta, amelyben kimondta, hogy a beteg magzatot is ki kell hordania az anyának, minden iroda felmérése egyértelműen kimutatta a kormánypárt népszerűségének példátlan zuhanását. A Social Changes iroda például október 19-én még 39 százalékon mérte Jaroslaw Kaczynski pártját, november 2-án már csak 30 százalékon . Az IBRiS ügynökségnél 36,1 százalékról 28,7-re esett támogatottsága ugyanezen idő alatt. Az United Survey szeptember 19-én 39,5 százalékon mérte Kaczynskiékat, október 31-én már csak 30,9 százalékon. Az Estymatornál október végén egyetlen hét alatt esett több mint hat százalékkal a PiS (és két kis koalíciós partnere) népszerűsége. A trend tehát egyértelmű.
A lengyel kormány, látván a szempontjából egyre ijesztőbb számokat, továbbra sem tette közzé a hivatalos törvénytárban (Dziennik Ustaw) a jogszabályt, ami így nem lépett életbe. A késlekedés oka az is, hogy a PiS egyre megosztottabb. Andrzej Duda köztársasági elnök „kompromisszumot” javasolt, míg mások az ultraradikális álláspontot képviselik. A Wpsrost című lap szerint azonban 30-40 kormánypárti képviselő nem lenne hajlandó megszavazni egy felvizezett előterjesztést. A párt erjedését jelzi, hogy a PiS egyik képviselője, Zbigniew Girzynski nyíltan bírálta a törvény hivatalos közzétételét és Duda javaslatát. Szerinte az elnök hibát követett el. A kabinetet az abortuszellenes csoportok és a katolikus egyház is bírálta a késlekedés miatt. Stanislaw Gadecki poznani érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke szerint a halasztás „több kérdést vet fel”, s szintén bírálta az államfőt. A történések nem csak a PiS, hanem Duda népszerűségét is megtépázták. A közvélemény-kutatások szerint tevékenységével már csak 42 százalék elégedett, ami 13 százalékos csökkenés és a legrosszabb érték öt évvel ezelőtti elnökké választása óta.
A katolikus egyház kultúrharc közepébe került, amiből csak rosszul jöhet ki, hiszen korábban nem látott belső konfliktus, megosztottság jellemzi. Ennek hatásait a Lublini Katolikus Egyetemen is egyre jobban érzékelik. Az 1918-ban alapított felsőoktatási intézmény története során nem csak a konzervatív nézeteknek adott teret. Mindig is akadtak a radikálisok és mérsékeltebbek mellett liberális tanárai és diákjai egyaránt. Az egyetem nyitott intézménynek számított, nem léptek fel azok ellen sem, akik bizonyos kérdésekben nem a katolikus egyház hivatalos álláspontját hangoztatták. Mind több jel utal azonban arra, hogy ezt a nyitottságát kezdi elveszteni az intézmény és egyre inkább a kormány hatása alá kerül.
A Szentszék és Lengyelország közötti konkordátumnak megfelelően a katolikus egyetemet az állam tartja el. Teológiai karán sok papnövendék tanul, de az intézményen természetesen nem csak a lelkipásztori szolgálatra készülők járnak, hiszen rendkívül széleskörű oktatás zajlik. A nyolcvanas években számos diák és előadó a Szolidaritás szakszervezet aktív tagja volt, szamizdatot is kiadtak. II. János Pál pápa életében is fontos szerepet töltött be az intézmény 1978-as egyházfővé választásáig.
Az egyetem etikai részlegét Alfred Wierzbicki irányítja. A köztiszteletben álló lelkipásztor ellen fegyelmi eljárást indított az intézmény egy a médiában elhangzott kijelentése miatt. Nem részletezték, melyik mondatával váltotta ki feljebbvalóinak haragját. Feltehetően azzal, hogy kiállt egy melegjogi aktivista, Margot (Malgorzata Szutowicz) mellett és sok más tudóssal és ismert személyiséggel együtt élesen bírálta letartóztatását. (Az aktivistát szeptember elején kiengedték.) Wierzbicki többször is hangot adott karakteres, a kisebbségeket, a szenvedőket támogató véleményének. „A múltban mindenért a zsidókat tették felelőssé, ma ugyanezt teszik a menekültekkel. Azt állítják, hogy minden rossz okozói ők, akik betegségeket terjesztenek” – jelentette ki egy lublini találkozón. A bevándorlásellenes kormánynak aligha nyerte el a tetszését ezen kijelentése. Nemrégiben pedig, már az alkotmánybíróság döntése után, azt tanácsolta a kormánynak, törődjön a fiatalokkal és ne teljesen megalapozatlan fantazmagóriákkal foglalkozzon. „Nagyon örülnék annak, ha Jaroslaw Kaczynski az ország jövőjével törődne” – jelentette ki. Többször is elítélte azt a gyűlöletkeltést, amit a melegekkel szemben alkalmaznak a radikálisok és a katolikus egyház egyes képviselők.
Fellépését azonban a jelek szerint megelégelték kormányzati és egyházi körök, így elvehetik katedráját. A pappal szembeni támadások és az egyetem jobbra tolódása mögött az új lengyel oktatási miniszter, Przemyslaw Czarnek állhat, aki továbbra is tanít az intézményben. Ultrakonzervatív nézeteiről ismert, aki a melegeket perverznek minősítette. Egy ízben úgy fogalmazott, „Hagyjuk már ezeket a hülyeségeket emberi jogokról és egyenlőségről! Ezek az emberek nem egyenlőek a normális emberekkel” – hangoztatta. 43 diplomata állt ki ezután a szexuális kisebbségek védelmében, a dokumentumot a magyar nagykövet nem írta alá.
Az alkotmánybíróság ítélete után sokak hite megrendült a lengyel katolikus egyházban, kivált a fiatalabbaké. Ha azonban elveszik Wierzbicki atya katedráját, akkor története legsúlyosabb válságába kerülhet.
