orvos;vizsgálat;iskola;koronavírus;

- Nem elég az iskolai veszély, még orvoshoz is küldik a tanárokat

A súlyosbodó járványhelyzet idején tanárok tízezreinek kell az orvosi rendelőkben várakoznia: alá kell vetniük magukat az éves munkaegészségügyi vizsgálatnak.

Miközben a kormány továbbra sem ad helyt annak a szakszervezeti kérésnek, hogy teszteljék a pedagógusokat, a krónikus beteg tanároknak pedig ne kelljen személyesen órákat tartaniuk, továbbra is hatályban az a szabály mely szerint csak akkor taníthatnak, ha az orvos egészségügyileg is alkalmasnak tartja őket az iskolai feladatok elvégzésére – tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ).

– Természtesen fontosak a vizsgálatok, de a mostani járványhelyzetben nem biztos, hogy jót tesz, ha tanároknak az orvosi rendelőkben kell várakozniuk – véli Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, hangsúlyozva, hogy a szakszervezet szerint fel kéne függeszteni átmenetileg ezeket a vizsgálatokat. Tapasztalatai szerint a vizsgálatok elég különbözőek: egyes esetekben néhány perc alatt vége, máskor vérvételre, tüdőszűrésre is elküldik a tanárokat.

Logikus lépés lenne, ha koronavírusra is tesztelnék azokat a pedagógusokat, akik a kötelező vizsgálat miatt kénytelenek felkeresni az orvost, ám a Toyik Tamás, a PSZ alelnöke úgy tudja, ilyenre még nem volt példa. Megoldás jelentene, ha az orvosok kimennének az oktatási intézményekbe elvégezni a rutinvizsgálatokat, de a PSZ-hez beérkezett panaszok szerint erre több helyen nem hajlandóak. Az orvosok arra hivatkoznak, hogy az iskolákban magas a fertőzésveszély.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érdeklődésünkre közölte: az egészségügyi államtitkárság már a héten intézkedett arról, hogy függesszék fel a járvány idejére ezeket a vizsgálatokat. A PSZ információi szerint ugyanakkor a tankerületekhez még nem érkezett erről hivatalos, írásbeli utasítás.

– Már csak 7 hét van vissza a téli szünetig, addig kellene kibírni – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. Az iskolák bezárásával kapcsolatban azt mondta: „mindenki azt szeretné”, hogy amíg csak lehet, tartsanak nyitva az intézmények. Hivatkozott a nemzeti konzultációra is, ám mintha elfelejtette volna, hogy a kitöltők többsége ­– 61 százaléka – az iskolák bezárására és a digitális távoktatásra tette le a voksát. Az érdekvédelmi szervezetek is azonnali lépéseket sürgetnek, az egyetemek, gimnáziumok és az általános iskolák felső tagozatainak bezárását kérő online petíciót pedig már több mint 50 ezren írták alá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felmérésből pedig az derül ki, hogy a hallgatók 80 százaléka szerint online oktatásra kellene átállniuk az egyetemeknek. A HÖOK hangsúlyozta, nem a tavaszi teljes leállás a jó megoldás: ahol az eszközhasználat indokolja, érdemes a kurzusokat személyesen megtartani, és a kollégiumokat sem kéne bezárni.

Mindeközben a szomszédjaink nem tétlenkednek: Romániában és Szlovéniában hétfőtől minden iskola bezár és digitális oktatásra áll át. Szlovákiában már októberben bezárták a középiskolákat, november 2-től pedig egy hónapra minden iskolát. A visegrádi négyekhez tartozó cseh és lengyel kormány is szigorított: előbbi november 20-ig távoktatást rendelt el, utóbbi november 29-ig. Bulgáriában az egyetemeket zárták be, de a legfertőzöttebb térségekben az iskolaigazgatók dönthetnek, nyitva tartják-e az iskolákat.  

Nagytakarítás utánA kormány a múlt heti őszi szünettől, illetve a szünet ideje alatti fertőtlenítéstől várta, hogy az iskolákból eltünjön a vírus. Ez nem történt meg. Az operatív törzs már keddre öt iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 iskolában digitális munkarendet. Pénteken már hét iskolában volt rendkívüli szünet, 78 osztályban és 23 iskolában pedig távoktatás. Az óvodák sincsenek könnyű helyzetben: kedden még 56 óvoda volt zárva, pénteken már 98.

Számottevő csapadék nem valószínű, legfeljebb szitálás fordulhat elő.