Nem elég az iskolai veszély, még orvoshoz is küldik a tanárokat

A súlyosbodó járványhelyzet idején tanárok tízezreinek kell az orvosi rendelőkben várakoznia: alá kell vetniük magukat az éves munkaegészségügyi vizsgálatnak.

Miközben a kormány továbbra sem ad helyt annak a szakszervezeti kérésnek, hogy teszteljék a pedagógusokat, a krónikus beteg tanároknak pedig ne kelljen személyesen órákat tartaniuk, továbbra is hatályban az a szabály mely szerint csak akkor taníthatnak, ha az orvos egészségügyileg is alkalmasnak tartja őket az iskolai feladatok elvégzésére – tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ).

– Természtesen fontosak a vizsgálatok, de a mostani járványhelyzetben nem biztos, hogy jót tesz, ha tanároknak az orvosi rendelőkben kell várakozniuk – véli Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, hangsúlyozva, hogy a szakszervezet szerint fel kéne függeszteni átmenetileg ezeket a vizsgálatokat. Tapasztalatai szerint a vizsgálatok elég különbözőek: egyes esetekben néhány perc alatt vége, máskor vérvételre, tüdőszűrésre is elküldik a tanárokat.

Logikus lépés lenne, ha koronavírusra is tesztelnék azokat a pedagógusokat, akik a kötelező vizsgálat miatt kénytelenek felkeresni az orvost, ám a Toyik Tamás, a PSZ alelnöke úgy tudja, ilyenre még nem volt példa. Megoldás jelentene, ha az orvosok kimennének az oktatási intézményekbe elvégezni a rutinvizsgálatokat, de a PSZ-hez beérkezett panaszok szerint erre több helyen nem hajlandóak. Az orvosok arra hivatkoznak, hogy az iskolákban magas a fertőzésveszély.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érdeklődésünkre közölte: az egészségügyi államtitkárság már a héten intézkedett arról, hogy függesszék fel a járvány idejére ezeket a vizsgálatokat. A PSZ információi szerint ugyanakkor a tankerületekhez még nem érkezett erről hivatalos, írásbeli utasítás.

– Már csak 7 hét van vissza a téli szünetig, addig kellene kibírni – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. Az iskolák bezárásával kapcsolatban azt mondta: „mindenki azt szeretné”, hogy amíg csak lehet, tartsanak nyitva az intézmények. Hivatkozott a nemzeti konzultációra is, ám mintha elfelejtette volna, hogy a kitöltők többsége – 61 százaléka – az iskolák bezárására és a digitális távoktatásra tette le a voksát. Az érdekvédelmi szervezetek is azonnali lépéseket sürgetnek, az egyetemek, gimnáziumok és az általános iskolák felső tagozatainak bezárását kérő online petíciót pedig már több mint 50 ezren írták alá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felmérésből pedig az derül ki, hogy a hallgatók 80 százaléka szerint online oktatásra kellene átállniuk az egyetemeknek. A HÖOK hangsúlyozta, nem a tavaszi teljes leállás a jó megoldás: ahol az eszközhasználat indokolja, érdemes a kurzusokat személyesen megtartani, és a kollégiumokat sem kéne bezárni.

Mindeközben a szomszédjaink nem tétlenkednek: Romániában és Szlovéniában hétfőtől minden iskola bezár és digitális oktatásra áll át. Szlovákiában már októberben bezárták a középiskolákat, november 2-től pedig egy hónapra minden iskolát. A visegrádi négyekhez tartozó cseh és lengyel kormány is szigorított: előbbi november 20-ig távoktatást rendelt el, utóbbi november 29-ig. Bulgáriában az egyetemeket zárták be, de a legfertőzöttebb térségekben az iskolaigazgatók dönthetnek, nyitva tartják-e az iskolákat.