Előfizetés

Biden, Lantos és a Balaton

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.07. 17:51

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS,ANGELA WEISS,JIM WATSON / AFP
Joe Bidenről és az új amerikai külpolitikáról kérdeztük Charles Gatit a Johns Hopkins Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Iskolája (SAIS) professzorát, Közép-Európa egyik legismertebb amerikai szakértőjét, akinek az elmúlt években rendszeres szerzője volt lapunknak.
Miként élte meg az utóbbi hónapokat? A Népszava olvasóinak hiányzik korábbi rovata, a Washingtoni napló. Nehéz időszak volt. Részben a vírus miatt, részben azért, mert Trump Amerikája, amely pedig elkábította a szavazók 45-46 százalékát, az nem az az ország, amelyiket én ismerek. Nehezen viseltem az elnök stílusát, a vagdalkozást, az állandó ellenségkeresést, a sok hazugságot. Az utóbbi 48 órában viszont lejjebb ment a vérnyomásom. Mennyire ismeri Biden Magyarországot és a régiónkat? A néhai Tom Lantos képviselő Biden szenátor washingtoni irodájában kezdte politikai pályafutását. Ő volt az, akinek tanácsára Biden a Balaton mellett töltötte a második házassága utáni nászútját. Ők hasonló gondolkodású emberek, mindkettőjüknél döntő fontosságú az emberi jogok és a liberális demokrácia érvényesítése. Biden nagy tisztelettel szólt Zbigniew Brzezinskiről is, akihez több évtizedes közeli kapcsolat fűzte. Sokszor beszéltek Közép-Európáról, ahol Brzezinski egy modern, demokratikus, nyugati értékű és orientációjú Lengyelországot támogatott – nyilván Biden is ezt teszi. Harmadrészt a Biden-kormányzatban külügyminiszter vagy nemzetbiztonsági főtanácsadó lehet Antony Blinken – az utóbbi pozíciót egykor Henry Kissinger, majd Brzezinski is betöltötte. Blinken apja a 90-es években Budapesten volt nagykövet, a nevelőanyja magyar származású. Ők mindketten most is napról napra követik a magyar politikai életet. Tony kevésbé, de nem titok, hogy ismeri Fischer Iván csodálatos pályafutását. Amúgy Fekete-Győr Andrással értek egyet, aki a minap azzal címmel írt cikket, hogy Orbánnak Trump, Magyarországnak Biden kell! Hol lesznek az amerikai külpolitika új hangsúlyai? Természetesen megmarad a figyelem Kína, a Közel-Kelet és elsősorban Irán felé. Feltételezem, hogy az emberi jogok és a demokrácia nagyobb hangsúlyt kap, mint eddig, de nehéz megjósolni, hogy mikor és mennyire térnek erre vissza. Az biztos, hogy Biden hathatósan támogatni fogja a NATO-t és az Európai Uniót, sőt az ENSZ-et is. Amerika újra támogatni fogja a multilaterális intézményeket. Visszalép az USA a WHO-ba, az UNESCÓ-ba vagy a párizsi klímaegyezménybe? Valószínűleg nem azonnal, de hamarosan. Ismét lesz „újrakezdés” Oroszországgal? A kapcsolatok nem lesznek jók, amíg a putyini külpolitika továbbra is fenyegeti a szomszédait, illetve a NATO és az EU aláásására tör. Remélem, hogy a viszony nem lesz ellenséges, mert Oroszország nagy, a béke érdekében szükség van a normális kapcsolatokra, de a gyors siker valószínűtlen. Cikkeiből is látszott, hogy nem volt jó véleménye David Cornstein nagykövet budapesti tevékenységéről. Milyen utódra lenne szükség, politikai kinevezettre vagy hivatásos diplomatára? Cornstein nagykövettel az volt a baj, hogy nem Amerikát képviselte Budapesten, hanem a magyar álláspontot Washingtonban. Egy magas rangú, Magyarországot jól ismerő diplomata nemrég azt mondta nekem, hogy felkérés esetén sem vállalná a posztot, mert nem tudna elég komoly kapcsolatokat kiépíteni az Orbán-kormánnyal. Feltételezem, hogy folytatódik a politikai kinevezettek rossz gyakorlata, de az is lehet, hogy jó ideig senki nem megy Budapestre, mint ahogyan jó pár hónapja Washingtonban sincs magyar nagykövet.

A tévék mostantól megválasztott elnöknek hívják Joe Bident - Trump bíróságra megy

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.07. 17:36

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
Pennsylvaniában Trump már nem tudja behozni a hátrányát, akkor pedig a többi billegő állam már nem is érdekes.
Az AP hírügynökség, a CNN, a BBC és a FoxNews gyakorlatilag egyszerre, Amerikában nem sokkal dél előtt, magyar idő szerint szombaton fél 6-kor bejelentette, hogy Joseph R. Biden Jr. lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. Ettől kezdve a január 20-i ünnepélyes beiktatásig nevének említésekor hozzáteszik a "megválasztott elnök" titulust. A hírre spontán népünnepély tört ki a Fehér Ház környékén. Biden rövid közleményben megtiszteltetésnek nevezte a szavazók bizalmát, magyar idő szerint éjjel 2 órakor beszédben fordul a nemzethez.
"Megtisztelő és szerénységre int az amerikai nép belém és a megválasztott alelnök Harrisbe vetett bizalma. Példátlan nehézségek ellenére rekord számú amerikai adta le szavazatát, ismét bebizonyítva, milyen mélyen ver a demokrácia Amerika szívében. Most, hogy a kampánynak vége, ideje magunk mögött hagyni az indulatot és a harsány retorikát és nemzetként újra egymásra találni. Itt az ideje Amerika egységének. Semmi sincs, amit ne tudnánk megvalósítani, ha együtt cselekszünk."

A napok óta esedékes verdikt percekkel azt követően született meg, hogy Pennsylvania egy újabb összesítést hozott nyilvánosságra. Eszerint Biden a szavazatok 98 százalékának feldolgozása alapján 3 345 724 voksot kapott, míg a hivatalban lévő, republikánus párti Donald Trumpra 3 311 310 ember szavazott. A kettejük közötti különbség 34 414 szavazat és a még számlálásra váró voksok zöme az erősen Biden felé hajló körzetekből származik, tehát Trumpnak semmi esélye nem maradt hátránya behozására. Az elnököt hivatalosan a decemberben összeülő, 538 tagú elektori kollégium választja majd meg, ahol a győztesnek 270 elektor szavazatára van szüksége az elnökké választáshoz. Biden Pennsylvania megnyerésével jelenleg 273 elektor támogatásával rendelkezik a CNN szerint. A FoxNews és az AP már Arizona 11 elektorát is Bidennek adta. Ezen kívül Nevadában (6 elektor) és Georgiában (16) is Biden vezet, a még „billegő” államok közül Trump egyedül Észak-Karolinában látszik nyerni. A hivatalban lévő elnök azt közölte, hogy hétfőn megindítják a bírósági eljárásokat, mert "az amerikai nép becsületes választást érdemel, ami azt jelenti, hogy a jogszerű szavazatokat mind meg kell számolni, a törvénytelenül leadott voksokat pedig nem". Azzal vádolják Joe Biden kampánycsapatát, hogy a Trump-csapat megfigyelőit nem engedik be a szavazatszámlálásra, valamint, hogy hamis, fabrikált, illetéktelenek által és elhunytak nevében leadott voksokat akarnak beszámoltatni. "Mit rejteget Biden? Nem nyugszom egészen addig, amíg az amerikai nép meg nem kapja azt a becsületes szavazatszámlálást, amelyet megérdemel és amelyet a demokrácia megkövetel" - írja közleményében Donald Trump. 

"Nincs több elvesztegetni való időnk"

A járvány, a gazdaság, a klímaváltozás és a rendszerszerű rasszizmus kezelésére kapnak megbízatást - mondta Joe Biden még péntek éjjel a delaware-i Wilmingtonban mondott rövid beszédében. Biden kifejtette: nem vár a munkával, elnöksége első napján tervet terjeszt elő a koronavírus-járvány féken tartására. Mint fogalmazott: a járvány egyre aggasztóbb méreteket ölt, már több mint 240 ezer amerikai halt meg, és a gazdasági talpra állás is lassul. "Nincs több elvesztegetni való időnk a pártcsatározásokra" - jelentette ki. A politikus azt mondta, "megpróbál hidat építeni az ország megosztottság fölött", és arra kérte az amerikaiakat, hogy "emelkedjenek felül a haragjukon" és fogjanak össze. 

Tízéves gyerekeket hallgatott ki a rendőrség, mert helyeselték a francia tanár lefejezését

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.07. 17:30
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Elbeszélgettek velük.
Camille Chaize, a belügyminisztérium szóvivője arról számolt be, hogy a négy tízéves gyereket szüleikkel együtt a francia Alpokban fekvő Albertville-ben vették őrizetbe. 
A gyerekek korábban arról beszéltek, hogy Paty meggyilkolása jogos volt, mert tilos kigúnyolni a prófétát, és azt is mondták, hogy ők is megölnék bármelyik tanárukat, ha a prófétán viccelődne.

A rendőrség a családok otthonait is átkutatta. A gyerekeket és szüleiket pár órás kihallgatás után elengedték, de oktatáson kell részt venniük a témában. Mint ahogy a Népszava is beszámolt róla, Samuel Patyt október közepén gyilkolta meg egy csecsen menekült, miután radikális iszlamista körökben elterjedt egy videofelvétel arról, hogy a tanár a szólásszabadságról szóló órán bemutatta a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat. A hónap végén pedig három embert ölt meg egy késes támadó egy nizzai templomban. Szombaton az ő emlékükre tartottak megemlékezést, amelyen Jean Castex miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a szélsőségesek francia állampolgárokat igyekeznek beszervezni. "Ismerjük az ellenséget. Nem csak azonosítani sikerült, hanem neve is van: radikális iszlamizmus, egy politikai ideológia, amely eltorzítja az iszlámot, kiforgatja a muszlim szövegek szavait, az iszlám dogmáit és parancsait, hogy tudatlanságot és gyűlöletet terjesztve uralomra törjön". A nizzai gyilkosságok 21 éves, tunéziai elkövetőjét a rendőrség megsebesítette és elfogta. Jelenleg kórházban van.