Biden, Lantos és a Balaton

Joe Bidenről és az új amerikai külpolitikáról kérdeztük Charles Gatit a Johns Hopkins Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Iskolája (SAIS) professzorát, Közép-Európa egyik legismertebb amerikai szakértőjét, akinek az elmúlt években rendszeres szerzője volt lapunknak.

Miként élte meg az utóbbi hónapokat? A Népszava olvasóinak hiányzik korábbi rovata, a Washingtoni napló.

Nehéz időszak volt. Részben a vírus miatt, részben azért, mert Trump Amerikája, amely pedig elkábította a szavazók 45-46 százalékát, az nem az az ország, amelyiket én ismerek. Nehezen viseltem az elnök stílusát, a vagdalkozást, az állandó ellenségkeresést, a sok hazugságot. Az utóbbi 48 órában viszont lejjebb ment a vérnyomásom.

Mennyire ismeri Biden Magyarországot és a régiónkat?

A néhai Tom Lantos képviselő Biden szenátor washingtoni irodájában kezdte politikai pályafutását. Ő volt az, akinek tanácsára Biden a Balaton mellett töltötte a második házassága utáni nászútját. Ők hasonló gondolkodású emberek, mindkettőjüknél döntő fontosságú az emberi jogok és a liberális demokrácia érvényesítése. Biden nagy tisztelettel szólt Zbigniew Brzezinskiről is, akihez több évtizedes közeli kapcsolat fűzte. Sokszor beszéltek Közép-Európáról, ahol Brzezinski egy modern, demokratikus, nyugati értékű és orientációjú Lengyelországot támogatott – nyilván Biden is ezt teszi. Harmadrészt a Biden-kormányzatban külügyminiszter vagy nemzetbiztonsági főtanácsadó lehet Antony Blinken – az utóbbi pozíciót egykor Henry Kissinger, majd Brzezinski is betöltötte. Blinken apja a 90-es években Budapesten volt nagykövet, a nevelőanyja magyar származású. Ők mindketten most is napról napra követik a magyar politikai életet. Tony kevésbé, de nem titok, hogy ismeri Fischer Iván csodálatos pályafutását. Amúgy Fekete-Győr Andrással értek egyet, aki a minap azzal címmel írt cikket, hogy Orbánnak Trump, Magyarországnak Biden kell!

Hol lesznek az amerikai külpolitika új hangsúlyai?

Természetesen megmarad a figyelem Kína, a Közel-Kelet és elsősorban Irán felé. Feltételezem, hogy az emberi jogok és a demokrácia nagyobb hangsúlyt kap, mint eddig, de nehéz megjósolni, hogy mikor és mennyire térnek erre vissza. Az biztos, hogy Biden hathatósan támogatni fogja a NATO-t és az Európai Uniót, sőt az ENSZ-et is. Amerika újra támogatni fogja a multilaterális intézményeket.

Visszalép az USA a WHO-ba, az UNESCÓ-ba vagy a párizsi klímaegyezménybe?

Valószínűleg nem azonnal, de hamarosan.

Ismét lesz „újrakezdés” Oroszországgal?

A kapcsolatok nem lesznek jók, amíg a putyini külpolitika továbbra is fenyegeti a szomszédait, illetve a NATO és az EU aláásására tör. Remélem, hogy a viszony nem lesz ellenséges, mert Oroszország nagy, a béke érdekében szükség van a normális kapcsolatokra, de a gyors siker valószínűtlen.

Cikkeiből is látszott, hogy nem volt jó véleménye David Cornstein nagykövet budapesti tevékenységéről. Milyen utódra lenne szükség, politikai kinevezettre vagy hivatásos diplomatára?

Cornstein nagykövettel az volt a baj, hogy nem Amerikát képviselte Budapesten, hanem a magyar álláspontot Washingtonban. Egy magas rangú, Magyarországot jól ismerő diplomata nemrég azt mondta nekem, hogy felkérés esetén sem vállalná a posztot, mert nem tudna elég komoly kapcsolatokat kiépíteni az Orbán-kormánnyal. Feltételezem, hogy folytatódik a politikai kinevezettek rossz gyakorlata, de az is lehet, hogy jó ideig senki nem megy Budapestre, mint ahogyan jó pár hónapja Washingtonban sincs magyar nagykövet.