Előfizetés

Újra földbe állt a turizmus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:17

Fotó: Népszava
Okoznak némi problémát az otthon maradó külföldiek.
A koronavírus-járvány második hulláma miatt a karácsonyi és a szilveszteri időszak sem tervezhető, csak remélni lehet, hogy az utolsó pillanatban még beindulhatnak az ünnepi időszakra szóló foglalások – jelentette ki a Világgazdaságnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A hétfői számban megjelent nyilatkozatban a szakember úgy vélekedett, hogy az otthon maradó külföldiek, a következő hetekre és hónapokra vonatkozó előfoglalások elmaradása miatt ismét több hotel vált üzemszünetre, és nemcsak Budapesten, hanem a Balatonnál is. A fővárosban ismét bezár több olyan étterem, amely külföldi vendégek nélkül nem tud megélni, és nem akarja vagy nem tudja tovább finanszírozni az üresen is költséges nyitva tartást. Eddig legalább a szobaárak mélyrepülését sikerült elkerülni, az árakat nincs értelme csökkenteni - vélte a szállodaszövetségi elnök. Szerinte ugyanakkor veszélyes tendenciát sejtet, hogy megjelentek azok az észszerűtlenül alacsony árajánlatok, amelyekkel az év végi vendéghiány ellen próbálnak tenni a vidéki és a budapesti hotelek. Csak a remény maradt, hogy ha nem romlik a helyzet, és nem lesz szükség további korlátozó intézkedésekre, még beindulhatnak a foglalások az ünnepi időszakra - szögezte le Flesch Tamás.

„Jól áll az ellenzéki közös program” – Interjú Szabó Tímeával

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az alapjövedelem megoldást nyújtana a járvány idején magukra hagyott csoportoknak, biztosítaná a megélhetéshez szükséges minimumot – állítja Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke a párt miniszterelnök-jelöltjeként beszélt önről. Ez azt jelenti, hogy ön is indul majd az előválasztáson? Minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Komolyra váltva: a Párbeszédben közösen hozzuk meg a döntéseket, tehát ezt nem ketten, azaz Karácsony Gergely és én fogjuk eldönteni. Az is lehet, hogy egy harmadik személy lesz a jelölt. Ha felkérik, elvállalná? Azt kell mérlegelni – nekem és másoknak is –, hogy ki az a személy, aki össze tudja fogni az ellenzéki együttműködést. Aki nemcsak az elkötelezett ellenzéki szavazókat, hanem a bizonytalanokat is képes elvinni az urnákhoz. Mikor dönt ebben a kérdésben a Párbeszéd? Reményeim szerint legkésőbb a jövő év elején. Azért is igyekszünk minél hamarabb meghozni ezt a döntést, mert szeretnénk, ha 2021. május-június magasságában megtarthatnánk a miniszterelnök-jelölti és a képviselőjelölti előválasztásokat.    Lassan arról is határozni kellene, hogy egy vagy több listát állítanak az ellenzéki pártok, márpedig ez nem lesz egyszerű döntés: nem minden ellenzéki szavazó nézi jó szemmel a teljes összefogást. Minden friss felmérés szerint a szavazók túlnyomó többsége egy listát szeretne. A Párbeszéd is ezen az állásponton van. Ráadásul egy közös miniszterelnök-jelölt hogyan kampányolna több listának? Ez fölösleges félreértéseket okozna a választóknál. A közös lista előnyei ismertek, de sokaknak nem matematikai, hanem elvi kifogásai vannak egy olyan szövetséggel szemben, amelyben nagyonis eltérő világképpel rendelkező pártok állnak össze. Egyáltalán mi tartja össze ezt a koalíciót? Nincs vita köztünk a tisztességes korrupciómentes kormányzásról, a társadalmi igazságosságról és a szolidaritásról. A Párbeszéd az alapjövedelem bevezetésével szerezne támogatókat. Programjuk szerint minden magyarnak adnának egy százezer forintos összeget ezzel váltva ki számos szociális juttatást is. Miért nem a meglévő szociális rendszert korrigálják? A jelenlegi rendszerben rengetegen maradtak magukra, akik semmilyen támogatást nem kaptak az államtól. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy csak az univerzális ellátások érnek el azokhoz, akiknek segítségre van szüksége. A Párbeszéd alapjövedelemről szóló javaslata is ezt célozza úgy, hogy csökkentené az egyenlőtlenséget, biztosítaná a megélhetéshez szükséges minimumot. Azt sem szabad elfelejteni, hogy rettentő gyorsan változik a világ: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 250 ezer munkahely szűnhet meg az előttünk álló évtizedekben a robotizáció miatt. Igazságtalannak érezném, ha a munkájukat emiatt elvesztőknek azt mondaná az állam: „önerőből oldjátok meg a gondjaitokat”. Szerintem inkább ez a helyes hozzáállás: „minden támogatást megadok nektek azért, hogy felkészíthessétek magatokat az új kihívásokra, és hogy a lehető leghasznosabb tagjai lehessetek a társadalomnak”. Azonban ez a rendszer 3300 milliárd forintba kerül. A Párbeszéd szerint ez a pénz a költségvetés átszabásával előteremthető: a 2021-es büdzsében például ezermilliárd forintot találtak, amit önök szerint a kormány felesleges beruházásokra költ. A fejlődést biztosító pénzeket élnénk fel az alapjövedelemmel? Tegyünk különbséget a valódi fejlesztés és az annak hazudott kormányzati lopás között. Az ezermilliárd forint minden évben ott van a költségvetésben, de Orbán Viktor nem az embereket segítő fejlesztésekre fordítja azt, hanem a Mészáros Lőrinc kifizetőhelyéül szolgáló és soha meg nem térülő kínai Budapest-Belgrád vasútra vagy a Paks II atomerőműre, illetve az atlétikai stadionra. Ha ez így van, akkor miért nem más, hasznos, megtérülő fejlesztésekre fordítanák ezt az összeget? Az alapjövedelem a teljes éves költségvetés közel 12 százalékát érinti, 88 százalékot továbbra is az egészségügyre, oktatásra, gazdaságra, fejlesztésekre fordítanánk. Az utóbbira ráadásul rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre, amit most persze ellopnak. Az alapjövedelem az egész társadalom számára komoly többlethozadékkal is jár, ahol alapjövedelmet vezettek be, csökkent a bűnözés, javult az emberek egészségi állapota. Minden számítás azt mutatja, hogy a pénz rendelkezésre áll, csak politikai akarat kell az alapjövedelem megvalósításához. Az ellenzéki tárgyalásokat tekintve reális elvárás az, hogy a 2-3 százalék körüli támogatottsággal rendelkező Párbeszéd leköt egy 3300 milliárdos tételt, a többi párt ígéreteire pedig szinte nem marad egy forint sem? Minden párt egyetért abban, hogy még ennél is többet kell költeni az emberek jólétére. Ha többi párt is tud forintra kiszámolt programot alkotni, akkor könnyebb egyeztetni az eltérő elképzeléseket. Egyébként meglepőnek tűnhet, de jól áll a közös program elkészítésével az ellenzék. Tudna egy példát említeni, amely biztosan szerepel majd az ígéretek között? Nincs felhatalmazásom arra, hogy részleteket egyoldalúan közöljek, de a jogállamiság helyreállításában, az egészségügy vagy az oktatás rendbetételében, a megélhetés valódi támogatásában, az átlátható, tiszta kormányzásban vagy éppen a klímakérdésekben rengeteg pozitív előrelépés lesz. A Fideszt gyakran vádolják azzal, hogy szélsőséges, de az utóbbi években az ellenzék is radikális eszközökhöz nyúlt: elég a parlamenti akciókra vagy az MTVA-székházban történtekre gondolni. Milyen vérmérsékletű politizálásra lehet számítani, ha lesz módjuk leváltani a kormányt? Az első feladatunk a béketeremtés lesz. Elfajult a gyűlölet, a kormánypártok részéről szenvtelenül hangzanak el a leggaládabb hazugságok gyakorlatilag minden társadalmi csoportról, amelyekre a parlamenti munka bekorlátozott keretein belül még csak nem is reagálhatunk érdemben. Rettenetesen fontos megerősíteni, hogy mi egy nemzet vagyunk akkor is, ha mást gondolunk az adózásról, az egyházak támogatásáról vagy éppen az Európai Unióról. Ugyanakkor azt gondolom, hogy akkor, amikor Orbán Viktor béklyóba verte a teljes ellenzéket és felszámolta a civilizált társadalmi egyeztetés minden formáját, egy zsák krumpli felmutatása, vagy a pulpitus elfoglalása már nem szélsőséges válasz. A héten a kormány újabb járványügyi korlátozásokat vezetett be. Elégedett, hiszen ön korábban sokkal szigorúbb intézkedéseket javasolt? Az utóbbi egy hónapban nyolcszorosára nőtt az egy napra eső halálozások száma. Egyre többen kerülnek kórházba és lélegeztetőgépre. Valódi intézkedést nem hoztak, de újra elveszik az önkormányzatok bevételeit. A Párbeszéd sokkal hatékonyabb intézkedéseket követel osztrák mintára. Például, hogy a középiskolásoknak engedélyezzék a távoktatást, ugyanis miattuk a szülőknek nem kellene otthon maradniuk. Tegyék zártkapussá a meccseket, és engedélyezzék az otthoni munkavégzést, ahol ez lehetséges. Orbán Viktor bejelentett csomagja aljas is. Nem igaz, hogy az embereknek választaniuk kell a megélhetésük és az egészségük között, bármennyire is ezt sulykolja a kormány. Éppen azért kellenek racionális intézkedések, hogy hosszabb távon ne álljon le magától a gazdaság, amikor már alig tud bemenni valaki dolgozni. Viszont az államnak kötelessége segíteni, ezért is van szükség azonnal a Párbeszéd válságkezelő alapjövedelem-csomagjára.

Csúcsra járnak a kórházak

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.09. 06:20

Fotó: Népszava
Vészüzemben az egészségügy: újabb ágyakat szabadítanak fel, műtéteket halasztanak el és keddtől már minden intézmény fogad Covid-betegeket.
Miután csak pénteken közel félezer embert szállítottak a mentők kórházba a koronavírus miatt, Kásler Miklós humánminiszter a hétvégén körlevélben utasította az egészségügyi szolgáltatókat arra, hogy ágyaiknak már negyven százalékát tegyék szabaddá a fertőzött betegek számára. Keddtől már az összes kórháznak fogadnia kell a koronavírusos betegeket, valamint azokon a helyeken, ahol eddig is működött intenzív osztály, ott az ágyak hét százalékát intenzív ággyá kell átalakítani a súlyos esetek kezelésére. Az intézményeknek azonnal jelezniük kell az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének, ha a fertőzött betegek megtöltik az ágyak 80, illetve 100 százalékát. Meglehet, heteken belül lesz olyan intézmény, amelynek jelentenie kell: gyorsan emelkedik az ápolásra szorulók száma, tegnap már 5803 koronavírusos pácienst láttak el kórházban, közülük 417-en voltak lélegeztetőgépen. A hétvégén összesen 188 Covid-áldozatról számolt be az operatív törzs. További intézkedésként keddtől mindenütt leállítják a nem sürgős beavatkozásokat, műtéteket. Ezeket csak akkor nem halasztják el, ha az ellátás hiánya miatt a beteg közvetlen életveszélyes állapotba kerülne, vagy súlyos, maradandó egészségkárosodást szenvedne. Továbbra is elvégzik a transzplantációkat, az onkológiai- és kardiológiai ellátásokat, valamint a mesterséges megtermékenyítést. A tervezett ellátások leállítása miatt a kórházaknak több ezer embert kell kiértesíteniük arról, hogy elmaradnak a műtétek. Csak a budai gerincgyógyászati központban, ahol a legsúlyosabb gerincbeavatkozásokat végzik, mintegy 200 műtétet mondanak le. Közben egyre kaotikusabbá vált a PCR-tesztekhez a minták levétele és az eredmények visszajelzése – derül ki a Népszavához eljutott panaszokból. Lapunknak vidéki mentők jelezték, hogy a karanténszabadító tesztjük eredményét a minta levételétől számított hét-nyolc nap múlva sem kapták meg. Enélkül viszont nem tudnak visszamenni dolgozni. Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatójának válasza szerint nincs baj. Azt írta: „Az új koronavírus járvány kezdete óta (márciusától napjainkig) az Országos Mentőszolgálat állományának 1,5 százalékánál volt pozitív a COVID-19 PCR-teszt, nagy részük már túl van a fertőzésen és visszaállt dolgozni. Kontaktként jelenleg az állomány kevesebb, mint 1 százaléka van átmeneti karanténban, mely belátható, hogy nem érinti a működésünket. Az egészségügyi dolgozóknak a karantén feloldásához szükséges PCR mintavételét késedelem nélkül elvégezzük, a Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig a járvány dinamikájához igazítva jelentősen növelte a laborkapacitásokat.” Más forrásból viszont úgy tudjuk: a mentők továbbra sem tudnak eleget tenni a napi mintavételi kéréseknek, hiába siettek a segítségükre az orvostanhallgatók is. A múlt héten több olyan nap is volt, amikor több ezer helyszínre nem értek oda a mintavevők.

Nem tetszik az államnak az ingyenteszt

Az antigén gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vasárnap. Az állami szervezet arra reagált ezzel, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pénteken bejelentette, „a fővárosi önkormányzat nem vár tovább a kormányra”, 100 ezer „új típusú antigén alapú tesztet” szerez be. Az NNK szerint az antigéntesztek nem használhatók tömeges, közösségi szűrésre, mivel például a tünetmentes fertőzöttek szervezetében csak kis mennyiségben van jelen a vírus, így esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel „fals negatív eredményt mutat majd”. Minderre Karácsony úgy reagált: „Az antigén-alapú tesztek körülbelül 96 százalékos megbízhatóságúak a PCR-tesztekhez képest. Viszont a töredékébe kerülnek és 15 perc alatt megmutatják az eredményt. Éppen ezért használja ezeket például a Magyar Mentőszolgálat is, Szlovákiában pedig az egész lakosságot ezekkel szűrték.”