Előfizetés

90 százalékban hatásos lehet az egyik vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.09. 15:27

Fotó: Dogukan Keskinkilic / Anadolu Agency / AFP
A klinikai kísérletek utolsó fázisának befejeztével az amerikai Pfizer és a német BioNTech jelentette be a biztató eredményeket.
Kilencven százalékban hatásos lehet az amerikai Pfizer és a német BioNTech gyógyszergyártó által kifejlesztett kísérleti oltóanyag az új típusú koronavírus ellen – jelentette be a két cég hétfőn a vakcinával végzett klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisának befejezése után.  
Kiemelték: tovább folytatják a munkát és azzal számolnak, hogy november harmadik hetében lesz elég adatuk ahhoz, hogy kiváltsák az amerikai szakhatóság (Food and Drug Administration - FDA) rendkívüli engedélyét az oltás forgalomba hozatalához (Emergency Use Authorization - EUA). Mint írták, az idén nagyjából ötvenmillió, jövőre 1,3 milliárd adagot tudnak gyártani a BNT162b2 elnevezésű oltóanyagból.
A klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisa július 27-én kezdődött. Az oltás mindkét dózisát a fejlesztési program 38 955 résztvevője kapta meg.  Az adatok egy külső, független testület (Data Monitoring Committee - DMC) előzetes elemzése alapján azt mutatják, hogy az oltás a beadás utáni 28. naptól védettséget biztosít az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) által okozott betegségtől (COVID-19). Ez az eredmény „az innováció, a tudomány és az egész világra kiterjedő együttműködés győzelme” – idézték a közleményben Ugur Sahint, a Biontech társalapító-vezérigazgatóját. A szakember kiemelte, a DMC előzetes elemzése éppen a SARS-COv-2-járvány második hullámának közepette készült el. Ez még inkább kiemeli annak jelentőségét, hogy a fejlesztés a világjárványból a „normalitásba” visszavezető utak egyikét jelentheti – fogalmazott.
Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szakosodott mainzi Biontech és a New York-i központú Pfizer Lightspeed (Fénysebesség) nevű fejlesztési programja a világjárvány első heteiben kezdődött. A vakcinákért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (Paul Ehrlich Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel - PEI) áprilisban adta meg az engedélyt az oltóanyag emberi tesztelésére. Az Egyesült Államokban májusban kezdődtek a klinikai tesztek.

Erdogan veje visszavonulót fúj

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.09. 13:50

Fotó: Turkish Finance and Treasury Min / AFP/Anadolu Agency
A tárcavezető közösségi oldalán közölte, hogy távozik posztjáról, sőt a politikai életből is.
Váratlanul és felettébb szokatlan módon jelentette be lemondását Berat Albayrak török pénzügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan veje. A tárcavezető közösségi oldalán közölte, hogy távozik posztjáról, sőt a politikai életből is. Albayrakot az államfő lehetséges utódjelöltjeként tartották számon, ám helyzetét jelentősen gyengítette, hogy pénzügyminiszterként képtelen volt bármit is tenni a török líra zuhanása ellen. Leköszönését egészségügyi okokkal indokolta, ám üzenetében arról is írt, hogy nehéz megkülönböztetni a barátokat az ellenségektől, amellyel a kormánypárton belüli belharcokra utalhatott. Nem kizárt, hogy Erdogan veje rákényszerült a távozásra: török sajtóértesülések szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjából (AKP) berkeiben azt rebesgették, hogy akár 30-40 képviselő is átállhat az ellenzékhez, ha pénzügyminiszter marad. Olyan magyarázatok is születtek, hogy Albayrak színpadias lépésével azt szeretné elérni, hogy apósa marasztalja és ezzel megerősítse a pozíciójában. Áprilisban ezt a koreográfiát játszotta el a rivális utódjelöltnek tartott Süleyman Soylu belügyminiszter, akinek bejött a húzás, hiszen az államfő nem fogadta el lemondását. Erdogan egyelőre hivatalosan nem döntött Albayrak sorsáról. A török gazdaság mindenesetre kaotikus hétvégén van túl, hiszen a pénzügyminiszter azután jelentette be távozását, hogy az államfő saját leváltotta a jegybank elnökét és bizalmasát ültette a helyére. Az ilyen fejlemények általában megrendítik a befektetői bizalmat, de Törökországban ezúttal éppen az ellenkezője történt - a mélyrepülésben lévő líra erőre kapott a pénzpiacok hétfői nyitásakor. Az ok prózai: a jegybanki vezetőcsere nem az, aminek első pillantásra látszik. Erdogan ugyan tényleg saját bizalmasát, Naci Agbal egykori pénzügyminisztert nevezte ki az intézmény élére, de ez egyes várakozások szerint nem csorbítja, hanem épphogy növeli a jegybank függetlenségét. A menesztett elnök, Murat Uysal a beszámolók szerint gyengekezű volt, nem mert ellent mondani az államfőnek, aki azt a közgazdaságtanilag megalapozatlan nézetet vallja, hogy a kamatlábak megemelése fokozza az inflációt. Erdogan a kérdésben vélhetően jobban hallgat majd Agbalra, ami elhozhatja a régóta esedékes fordulatot a török jegybank monetáris politikájában.  

Ferenc pápa pénzügyi forradalma a Vatikánban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.09. 13:49

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Ha a katolikus egyházfőnek most, radikális lépésével sem sikerül felszámolnia a kúriában kialakult maffiaszerű rendszert, akkor tényleg soha.
Ferenc pápa már a megválasztása előtti, 2013-as konklávén kiemelte, meg kell reformálni a Vatikán pénzügyeit, megengedhetetlen az, hogy a Szentszék amúgy sem túl jó hírnevét botrányok sora rázza meg. Akkor egyes kuriális bíborosok szemlesütve, mások vélhetően haraggal fogadták a közlést. A Vatikán pénzügyei ugyanis átláthatatlanok voltak, a péterfilléreket egy kör szabadon használta fel, és közismert volt, hogy a Szentszék bankjába, az IOR-ba a maffia is beférkőzött. A pápának hamar szembesülnie kellett azzal, milyen kemény fába vágra a fejszéjét. Hosszú idő után sikerült az IOR-t nemzetközileg is elismert pénzintézetté megtennie, s hét évébe tellett, amíg sikerült háttérbe szorítani azt a vatikáni államtitkársághoz köthető és minden jel szerint a maffiával is összejátszó csoportot, amelyik eddig a Szentszék pénzügyeit intézte. A tekintélyes Corriere della Sera napilap valóságos „forradalomnak nevezte”, hogy múlt héten elrendelte, az államtitkárságnak át kell adnia a pénzügyi és ingatlanvagyon intézését az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (APSA). A pápa kiadta az ukázt: véget kell vetni a botrányoknak. Akár évekbe is telhet, amíg sikerül feltárni, mi is zajlott a Vatikán falai mögött. A pápa 2014-ben, George Pell ausztrál bíborost tette meg a vatikáni pénzügyek első számú felelősének, olyan személyt bízott meg a rendcsinálással, aki nem kötődik a kúriához. Megbízatását nem teljesítette, mert gyermekmolesztálási ügybe keveredett, 2018-ban bűnösnek mondták ki öt ízben elkövetett szexuális visszaéés miatt, 2019 márciusában hat év börtönbüntetésre ítélték, 2020 áprilisában azonban a legfelsőbb bíróság felmentette. A pápa – a hozzá közel állók szerint – végig meg volt győződve ártatlanságáról és úgy tűnik, már sejtette, mi zajlik a háttérben. A gyanú szerint Pell vatikáni ellenlábasa, a szárd származású Angelo Becciu bíboros, akit még 2011-ben XVI. Benedek tett meg az Államtitkárság általános ügyeinek helyettesévé, lefizette az ausztráliai tanúkat, hogy Pell ellen valljanak. Így akart megszabadulni az ausztrál bíborostól, aki tiszta vizet akart önteni a pohárba és látta, milyen korrupciós ügyek kötődnek Becciu nevéhez. Pell többször került összetűzésbe a 2018-ban bíborossá kreált Becciuval. Végül aztán előbbi húzta a rövidebbet feltételezhetően azért, mert az olasz kardinális sokkal jobb kapcsolatrendszerrel rendelkezett a kúriában az ausztrálnál. Becciu, akit szeptemberben mondatott le a pápa, kulcsfigura volt a maffiaviszonyok kialakulásában, pénzügyi machinációiba nem is avatta be az egyházfőt. Csak tavaly ősszel derült ki, hogy 2014-ben mintegy 400 millió eurót fektetett be egy London Chelsea negyedében lévő luxusingatlanba, amit aztán tovább akartak adni. Ami különösen kínos: a tranzakció egy részét a június 29-én tartott szentmiséken gyűjtött péterfillérek egy részéből finanszírozta. A pápát nagyon érzékenyen érintette a botrány, hiszen egy ilyen ügylet nem fér bele a jövő katolikus egyházáról alkotott elképzeléseibe. A péterfillérek a pápának adott adományok, amit az egyház egyetemes küldetésére használnak fel. A londoni ingatlanvásárlás aligha tartozik ezen feladatkörök közé. Múlt héten az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének  elnöke, Nunzio Galantino azt közölte, hogy a tranzakció eddig 73-166 millió euró közötti kárt okozott. Becciu és köre emellett – amint erre 2019 decemberében fény derült - 50 millió euróval szállt be egy Máltában bejegyzett pénzügyi alapba, a „Centurion Global Fundba”, s ez esetben is a péterfillérek egy részét használhatták fel az ügyletre. Egyebek mellett ebből az alapból finanszírozták az Elton John életéről szóló Rocketman című film elkészítését. Bár ez esetben kisebb anyagi veszteség érte a Vatikánt, a Szentszék renoméjának finoman fogalmazva nem tett jót az ügylet. Ez pedig azon, főleg az Egyesült Államokban élő ultrakonzervatívok malmára hajtotta vizet, akik Ferenc pápa legnagyobb ellenfeleinek számítanak.
Ez azonban még nem minden. A Financial Times októberi cikkében számolt be arról, hogy a Vatikán az időközben csődbe ment autókölcsönzővel, a Hertz-cel bonyolított le 2015-ben úgynevezett hitel-nemteljesítési csereügyletet. A pápa három évvel később, amikor tudomást szerzett az ügyletről, élesen bírálta, etikátlannak nevezte azt, mivel itt arra spekulálnak, hogy egy adott cég csődbe megy-e. A Vatikán arra fogadott, hogy a Hertz egy bizonyos ideig nem kér csődeljárást magával szemben. Ehhez a kétes befektetéshez is felhasználták a péterfilléreket. Becciu mindhárom ügylet intézésében kulcsszerepet játszott. 2011-2018 között egyfajta kabinetfőnök volt a Vatikánban Benedek, majd Ferenc pápa alatt. Belelátott minden pénzügyi aktába, a Szentszék legfontosabb munkatársai közé tartozott. Mindent elkövetett azért, hogy a Vatikán pénzügyi ne váljanak átláthatóvá. Komoly szerepet játszott a főrevizor, Libero Milone elbocsátásában. 2014-ben ugyanis a pápa olyan testületet hozott létre, amely a számvevőszék és az antikorrupciós hivatal ötvözetének tekinthető. Feladata az volt, hogy felülvizsgálja a Vatikán teljes mérlegügyi helyzetét az összes hivatal és intézmény számláival. Pell mellett azonban Milone is kudarcot vallott a belső ellenállás miatt. Milonét 2015 júniusában nevezte ki a pápa főrevizornak, két év múlva váltak meg tőle. Elképesztő ellenszélben dolgozott, feltörték a számítógépét, több fontos dokumentumot loptak el róla. Milone távozása után azt közölte: a vatikáni csendőrség parancsnoka azzal fenyegette meg, ha nem mond le önszántából, sikkasztás miatt letartóztatják. Úgy vélte, azért távolították el, mert tisztába akarta tenni a Vatikán pénzügyeit. Egyértelműen Becciut vélte eltávolítása mögött. Ferenc pápa hét és fél évvel ezelőtti megválasztása óta számos intézkedést hozott a Vatikán pénzügyeinek rendbetételére, de miután rendre szabotálták intézkedéseit, múlt héten radikális döntést hozott azzal, hogy elveszi minden gazdasági kérdés intézését az államtitkárságtól. Ha ez a radikális lépés sem segít, akkor tényleg semmi. 

Kínos titkok a Vatikánból

A Vatikán kedden hozza nyilvánosságra jelentését arról, mit tudott Theodore McCarrick szexuális visszaéléseiről. A dokumentum rendkívül fontos, hiszen akár arra is választ adhat, mennyivel volt több ismerete a Szentszéknek ezekről az ügyekről, mint amit hivatalosan kommunikált. A volt washingtoni érsek ügyéről és még más sok a papok által elkövetett visszaélésről számol be hatalmas munkájában a francia szerző, Frédéric Martel, az egy ideje magyarul is elérhető, A Vatikán kínos titkai – Homoszexualitás, hatalmi játszmák, képmutatás című munkájában, ami a Park Kiadó gondozásában jelent meg. A francia szerző négy éven át belülről követte a Vatikán életét és nagyjából harminc országra kiterjedően folytatta nyomozásait. Több tucat kardinálisnak tette fel kérdéseit, több száz püspökkel és pappal találkozott.