Előfizetés

Parragh: Spóroljanak Karácsonyék!

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:40

Fotó: Népszava
Nagy esélyt lát az iparűzési adó jövő évi eltörlésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Pontosan mit javasolt a kormányfőnek az iparűzési adóval kapcsolatban vasárnap?
Bajban vannak a gazdasági szereplők, márpedig ilyenkor nem elvenni kell, hanem adni. Az iparkamara nevében ezért azt a javasoltam, hogy a mikro- kis és közepes vállalkozások (kkv) helyzetének megkönnyítése érdekében jövő évre függesszék fel vagy teljes egészében töröljék el az iparűzési adófizetési kötelezettséget. Ez az adó nagy terhet jelent főleg a mikro- és kisvállalkozásoknak. Amikor Karácsony Gergely főpolgármester azt mondja, hogy 2 százalékról 2,5 százalékra emeljék fel az iparűzési adó mértékét, akkor valójában 20 százalékkal többet szedne be a járvány miatt egyébként is megtépázott vállalkozásoktól. Ez őrült nagy pénz. Elengedése érdemben segítheti a cégeket, míg az önkormányzatoknak 10 százalékos bevételkiesést jelent. A kamara a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében a vállalkozások terheinek csökkentését támogatja.

A fővárosi önkormányzatnak ez 62 százalékos bevételkiesést jelentene.
Hol van az megírva, hogy öt helyettes kell a főpolgármester mellé? Tudom, hogy ez populistán hangzik, de attól még igaz. A fővárosi önkormányzatnak önmérsékletet kellene gyakorolnia és el kell kezdeni valóban takarékoskodni és kigazdálkodni a működési költségeit.

Budapesten 135 milliárdot kellene megspórolni. Ez elég messze van a helyettesek fizetésétől.
Az MKIK elnökeként a vállalkozók érdekeit kell képviselnem. Elfogadhatatlannak tartom, hogy azért kerüljenek a vállalkozások nehéz helyzetbe, hogy a főváros kitermelje a bérfejlesztést. Meglátjuk mi lesz a két erőhatás - az önkormányzati, illetve a gazdasági érdekek - eredője. Az iparűzési adóbevétel kétharmada a nagyvállalatoktól származik, így kétséges, hogy ez a lépés valóban a kis- és középvállalkozásokon segítene. Ez matematikailag ugyan igaz, de összességében mégis hamis állítás. A multik által befizetett adó ugyanis a kisebb cégektől származik. Egy ilyen kormányzati intézkedés pozitív hatása a gazdaság kapillárisain keresztül leszivárog a kisvállalkozásokhoz. Hogy fogadta Orbán Viktor miniszterelnök a javaslatot?
Erős esélyt látok arra, hogy a javaslatom át fog menni. A kérdés az, hogy elengedik vagy csupán felfüggesztik az adófizetési kötelezettséget januártól egy évre. Én az elengedés mellett vagyok. Ami pedig az időtartamot illeti, egy év elegendő lehet, hiszen néhány hónap múlva nagy eséllyel meglesz a vakcina, őszre mindenkit beolthatunk és a gazdaság visszazökkenhet a normál kerékvágásba. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a kieső adóbevételt a kormánynak pótolnia kell, különben az önkormányzatok nem tudják ellátni a kötelező feladataikat, ez viszont a központi költségvetést terhelné meg kezelhetetlen mértékben. Ennek a kérdésnek többféle vetülete létezik, a kormány dönt arról, hogy számára melyik a fontosabb. Mennyire ért egyet azzal az állítással, miszerint ez a lépés valójában az önkormányzati rendszer régóta rebesgetett átalakításának gazdasági megalapozása? Az is régi állítás, hogy az iparűzési adó nem igazságos. Győr például egyedül zsebeli be az autógyártól az adót, miközben a dolgozók nem csupán ott élnek, hanem például a közeli Nyúl községben és Pannonhalmán, közben azok a települések semmit se kapnak, viszont a gyár munkaerő vonzása miatt növekvő lakosságnak nyújtott közszolgáltatásokat nekik kell fizetniük. Az iparűzési adót tehát jobban szét kellene teríteni.

"Ennyi pénzt nem lehet kigazdálkodni"

A főváros folyó költségvetési bevételeinek 62 százalékát az iparűzési adó teszi ki, így könnyen belátható, hogy e nélkül nem tervezhető Budapest jövő évi költségvetése – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester- helyettes, aki teljes céltévesztésnek tartja Parragh László iparkamarai elnök iparűzésiadó- fizetési kötelezettség felfüggesztésére vonatkozó javaslatát. A fővárosi politikus számításai szerint ezzel 670 milliárd forintot hagyna a kormány a vállalkozásoknál, miközben a hivatalos narratívával szemben nem a kis- és középvállalkozásokat (kkv), hanem a multikat segítenék. Budapesten például az adózók egy százaléka fizeti be az adó 80 százalékát – támasztja alá a véleményét Kiss Ambrus. A kkv-k terhein tehát érdemben nem könnyítene a kormány, helyette a válságállóbb nagyvállalatokat segítené. Az önkormányzatok az iparűzési adóból származó bevétel nélkül azonnal csődbe mennek. Így nem lesz, aki működtesse az óvodákat, bölcsődéket, takarítsa a köztereket, üzemeltesse a közösségi közlekedést és a közvilágítást. Ezeket a feladatokat viszont valakinek el kell látnia. Jobb híján mindez a kormányra maradna, ami szinte kezelhetetlen helyzetbe hozná a központi költségvetést, miközben az intézkedéssel nem élénkítenék a gazdaságot, nem segítenék a válságból való kilábalást, viszont néhány nyereségesen működő nagyvállalat további profithoz juthatna. A fővárosi önkormányzat 135 milliárd forint bevételtől esne el  ezzel, míg a kerületek büdzséje átlagosan harmadával zsugorodna. Ennyi pénzt nem lehet megspórolni, kigazdálkodni, állítja a főváros gazdálkodásáért felelős főpolgármester-helyettese. Már a járvány és a nyomában kialakuló válság miatti idei 21 százalékos (35 milliárd forintos) bevételkiesés is tarthatatlan gazdasági pályára állította a fővárosi önkormányzatot, így nincs hová hátrálni. Kiss Ambrus arra is felhívja a figyelmet, hogy ez korántsem csak Budapestet hozná lehetetlen helyzetbe, hiszen a megyei jogú városok java az ott megtelepedett cégek és azok beszállítói köre által befizetett adóból gazdálkodik. Az önkormányzatok gazdaságifelszámolása után következhet a rendszerszintű átalakítás, a magyar önkormányzatiság megszüntetése, arra hivatkozva, hogy a települések feladatait már így is átvette az állam – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus. Ezt erősíti egy neve elhallgatását kérő kormányzati szereplő is, aki szerint a kamara által ajánlott intézkedés politikai haszna az lehetne, hogy a valós bevételi forrás nélkül maradó önkormányzatoknak ezután a kormány elvárásainak megfelelően kellene cselekedniük. SZ. A. A. 

Tiltakoznak a települések az iparűzési adó felfüggesztése ellen

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:20
Illusztráció - A települések nem tudnák fenntartani az óvodákat sem
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Fideszes városvezetők is elutasítják és nem veszik komolyan Parragh ötletét.
A 3200 magyar önkormányzat mindegyikét megoldhatatlan helyzetbe hozná, ha Parragh László iparkamarai elnök javaslatára jövőre átmenetileg felfüggesztenék a cégek iparűzési adó befizetési kötelezettségét. A Népszava által megkérdezett települési vezetők egybehangzóan állítják, hogy a kiesés helyben pótolhatatlan, az államnak pedig a mainál sokkal több működési támogatást kellene adni ahhoz, hogy ne kelljen intézményeket bezárni a falvakban és városokban. Ráadásul rögtönzött körképünk azt mutatja, a vállalkozások nem kis része idén képes befizetni a helyi adó teljes elvárt összegét, vagy annak nagy részét, az éves elszámoláskor, jövő  májusban azonban kiderül, mennyivel romlott a teljesítményük a járvány hatására, így sok település kénytelen lesz visszafizetni nekik a tavalyi magas bevétel alapján kivetett adó egy részét.  Szegeden például 9 és félmilliárd forintos bevételt terveztek iparűzési adóból 2020-ra és a mostani számítások szerint be is érkezik a megyei jogú város számlájára ez az összeg. Ezért érthető módon jövőre is nagyjából ekkora adóbefizetésre számítanak a cégektől.

Dunaújváros nem áll ilyen jól, a 4,9 milliárdos tervezett iparűzési adóból eddig csak 3,9 milliárd érkezett be, de a városházán abban bíznak, év végéig még lesznek befizetések. Hasonló a helyzet Debrecenben. Itt 16,2 milliárdos bevétellel számol az idei költségvetés, de szeptember végéig csak 14 és fél milliárd volt az iparűzési adó befizetés, a jövő évi elvárásokról pedig még nem nyilatkoztak, tart a tervezés. Az ásványvízgyárról nevezetes kétezer lelkes Szentkirály működési költségvetésének egyharmada évek óta a helyi vállalkozások adójából származik, és a polgármester elmondása szerint a Bács-Kiskun megyei település cégei nem kértek adócsökkentést, szinte kivétel nélkül befizették a rájuk eső pénzt. A Magyar Faluszövetséget is vezet Szabó Gellért bízik abban, hogy a kormány az önkormányzati oldal érveit is meghallgatná egy teljes adófelfüggesztésről szóló döntés előtt.  A főváros közelében fekvő ötezer lelkes Sződligeten 700 mikro és kisvállalkozás működik, köztük rengeteg a családi kényszervállalkozás, így Juhász Béla polgármester szerint nem gondolkodhatnak adóemelésben vagy új adónem kivetésében. Ha az állam akár csak egy évre elvenné az iparűzési adójukat, az éves költségvetésük ötöde esne ki a bevételi oldalon. A cégektől 74 millióra számítanak és 18 milliót buktak a gépjárműadó korábban helyben maradó 40 százalékának elvonásával is, miközben egy évben 500 millió forinttal gazdálkodnak. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ma elnökségi ülésen vitatja meg az eddigi és a szóba került további elvonások hatását az önkormányzatok működésére. Szeptemberben megfogalmazott javaslataikat, köztük a dolgozók állandó lakhelye alapján szétosztott iparűzési adóra vonatkozó tervüket még nem vitatta meg az érintett belügyi és pénzügyi tárca. Információink szerint azonban egyik minisztériumban sem lelkesedtek Parragh László ötletéért, hogy függesszék fel egy évre a vállalatok helyi adójának beszedését és a terv a fideszes városvezetőknek sem tetszik. Papp László debreceni polgármester úgy fogalmazott, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester által javasolt adóemelés nehéz helyzetbe hozná a vállalkozásokat, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata pedig, amely szerint fel kellene függeszteni az iparűzési adót, ellehetetlenítené az önkormányzatokat, egyik tervet sem támogatja. Ennél talányosabb választ küldött a győri polgármester. Dézsi Csaba András azt üzente a sajtósaival: „mi soha nem kapkodunk”. Ez a Népszava olvasatában azt jelenti, hogy várjuk meg a kormány hivatalos reagálását a Parragh-féle ötletre, mert egyáltalán nem biztos annak támogatása.  

További kiesések

A gépjárműadó teljes elvonása az iparűzési adó nélkül működő Újlengyeltől 84 millió forintot vett el. Dunaújváros 129 és félmillió forintot vesztett, Debrecen szeptember végéig 661 milliót, Szeged félmilliárdot. A parkolási díjak eltörlése Debrecennek az első félévben 229 milliós mínuszt hozott, mivel nem lehet tudni, meddig tart az újabb díjszedési tilalom, a második körről nem akartak nyilatkozni. Szeged ezen is nagyjából félmilliárdot veszít. A megyei jogú városok közül Dunaújváros az egyetlen, ahol nincs parkolási díj az autósoknak. 

Kedden is sűrű köd jön, az egész országra figyelmeztetést adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:10
Talaj menti köd látszik a Salgótarján közelében lévő Szilvás-kőről fotózva
Fotó: Komka Péter / MTI
A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul, késő estére 3 és 8 fok közé hűl le a levegő.
Keddre már jobban záródik a felhő-, illetve ködtakaró, és kevesebb helyen süthet ki a nap – derül ki az országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből. A nap folyamán túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös idő lesz, legfeljebb néhol lehetnek átmeneti szakadozások a rétegfelhőzetben, valamint a magasabb hegyekben várható napsütés. A borult tájakon szitálás előfordulhat, gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A tartós, sűrű köd veszélye miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.   A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul, késő estére 3 és 8 fok közé hűl le a levegő.