Előfizetés

Tiltakoznak a települések az iparűzési adó felfüggesztése ellen

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:20
Illusztráció - A települések nem tudnák fenntartani az óvodákat sem
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Fideszes városvezetők is elutasítják és nem veszik komolyan Parragh ötletét.
A 3200 magyar önkormányzat mindegyikét megoldhatatlan helyzetbe hozná, ha Parragh László iparkamarai elnök javaslatára jövőre átmenetileg felfüggesztenék a cégek iparűzési adó befizetési kötelezettségét. A Népszava által megkérdezett települési vezetők egybehangzóan állítják, hogy a kiesés helyben pótolhatatlan, az államnak pedig a mainál sokkal több működési támogatást kellene adni ahhoz, hogy ne kelljen intézményeket bezárni a falvakban és városokban. Ráadásul rögtönzött körképünk azt mutatja, a vállalkozások nem kis része idén képes befizetni a helyi adó teljes elvárt összegét, vagy annak nagy részét, az éves elszámoláskor, jövő  májusban azonban kiderül, mennyivel romlott a teljesítményük a járvány hatására, így sok település kénytelen lesz visszafizetni nekik a tavalyi magas bevétel alapján kivetett adó egy részét.  Szegeden például 9 és félmilliárd forintos bevételt terveztek iparűzési adóból 2020-ra és a mostani számítások szerint be is érkezik a megyei jogú város számlájára ez az összeg. Ezért érthető módon jövőre is nagyjából ekkora adóbefizetésre számítanak a cégektől.

Dunaújváros nem áll ilyen jól, a 4,9 milliárdos tervezett iparűzési adóból eddig csak 3,9 milliárd érkezett be, de a városházán abban bíznak, év végéig még lesznek befizetések. Hasonló a helyzet Debrecenben. Itt 16,2 milliárdos bevétellel számol az idei költségvetés, de szeptember végéig csak 14 és fél milliárd volt az iparűzési adó befizetés, a jövő évi elvárásokról pedig még nem nyilatkoztak, tart a tervezés. Az ásványvízgyárról nevezetes kétezer lelkes Szentkirály működési költségvetésének egyharmada évek óta a helyi vállalkozások adójából származik, és a polgármester elmondása szerint a Bács-Kiskun megyei település cégei nem kértek adócsökkentést, szinte kivétel nélkül befizették a rájuk eső pénzt. A Magyar Faluszövetséget is vezet Szabó Gellért bízik abban, hogy a kormány az önkormányzati oldal érveit is meghallgatná egy teljes adófelfüggesztésről szóló döntés előtt.  A főváros közelében fekvő ötezer lelkes Sződligeten 700 mikro és kisvállalkozás működik, köztük rengeteg a családi kényszervállalkozás, így Juhász Béla polgármester szerint nem gondolkodhatnak adóemelésben vagy új adónem kivetésében. Ha az állam akár csak egy évre elvenné az iparűzési adójukat, az éves költségvetésük ötöde esne ki a bevételi oldalon. A cégektől 74 millióra számítanak és 18 milliót buktak a gépjárműadó korábban helyben maradó 40 százalékának elvonásával is, miközben egy évben 500 millió forinttal gazdálkodnak. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ma elnökségi ülésen vitatja meg az eddigi és a szóba került további elvonások hatását az önkormányzatok működésére. Szeptemberben megfogalmazott javaslataikat, köztük a dolgozók állandó lakhelye alapján szétosztott iparűzési adóra vonatkozó tervüket még nem vitatta meg az érintett belügyi és pénzügyi tárca. Információink szerint azonban egyik minisztériumban sem lelkesedtek Parragh László ötletéért, hogy függesszék fel egy évre a vállalatok helyi adójának beszedését és a terv a fideszes városvezetőknek sem tetszik. Papp László debreceni polgármester úgy fogalmazott, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester által javasolt adóemelés nehéz helyzetbe hozná a vállalkozásokat, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata pedig, amely szerint fel kellene függeszteni az iparűzési adót, ellehetetlenítené az önkormányzatokat, egyik tervet sem támogatja. Ennél talányosabb választ küldött a győri polgármester. Dézsi Csaba András azt üzente a sajtósaival: „mi soha nem kapkodunk”. Ez a Népszava olvasatában azt jelenti, hogy várjuk meg a kormány hivatalos reagálását a Parragh-féle ötletre, mert egyáltalán nem biztos annak támogatása.  

További kiesések

A gépjárműadó teljes elvonása az iparűzési adó nélkül működő Újlengyeltől 84 millió forintot vett el. Dunaújváros 129 és félmillió forintot vesztett, Debrecen szeptember végéig 661 milliót, Szeged félmilliárdot. A parkolási díjak eltörlése Debrecennek az első félévben 229 milliós mínuszt hozott, mivel nem lehet tudni, meddig tart az újabb díjszedési tilalom, a második körről nem akartak nyilatkozni. Szeged ezen is nagyjából félmilliárdot veszít. A megyei jogú városok közül Dunaújváros az egyetlen, ahol nincs parkolási díj az autósoknak. 

Kedden is sűrű köd jön, az egész országra figyelmeztetést adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:10
Talaj menti köd látszik a Salgótarján közelében lévő Szilvás-kőről fotózva
Fotó: Komka Péter / MTI
A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul, késő estére 3 és 8 fok közé hűl le a levegő.
Keddre már jobban záródik a felhő-, illetve ködtakaró, és kevesebb helyen süthet ki a nap – derül ki az országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből. A nap folyamán túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös idő lesz, legfeljebb néhol lehetnek átmeneti szakadozások a rétegfelhőzetben, valamint a magasabb hegyekben várható napsütés. A borult tájakon szitálás előfordulhat, gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A tartós, sűrű köd veszélye miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.   A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul, késő estére 3 és 8 fok közé hűl le a levegő. 

Több hely lesz a kórházakban, de nem elég

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A mostani 40 százalékos ágyfelszabadítás - a jelenlegi arányokat figyelembe véve - mintegy 340 ezer fertőzöttig lehet elegendő.
Keddtől már 24 038 ágyon tudják fogadni a covid-fertőzötteket a hazai kórházak – tudta meg a Népszava. Jelenleg 86 134 aktív fertőzött van, közülük 6 061 szorul kórházi ápolásra, és 415-en vannak lélegeztető gépen. Ha a fertőzöttekből az eddigi arányok szerint kerülnek a betegek a kórházakba, akkor mintegy 340 ezer fertőzöttig lehet elegendő a mostani 40 százalékos ágyfelszabadítás. Orbán Viktor kormányfő szerint heteken belül valóra válik a lehető legrosszabb forgatókönyv 30-32 ezer kórházi beteggel, azaz a fenti arányokat tekintve 470 ezer fertőzöttel számol rövid időn belül a miniszterelnök. Vagyis minden huszadik magyar aktív covid-fertőzött lesz. A hétfőn bejelentett intézkedésekkel nyilván ezt a „robbanást” kívánta mérsékelni. Kásler Miklós humán miniszter pedig azt adta utasításba, hogy e hét elejétől gyakorlatilag minden kórháznak fogadnia kell a covidos, valamint a covid-gyanús pácienseket. A mentők elsősorban a területileg illetékes kórházak belgyógyászati, tüdőgyógyászati osztályaira viszik őket. A miniszter utasítása szerint a szociális intézmények és hajléktalanszállók tünetmentes, vagy enyhe tünetes betegeit az akut területi ellátásból kimaradó intézményekbe kell szállítani, így például a harkányi, a hévízi gyógyfürdőbe, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe, a Sportkórházba, illetve a Budai Egészségközpontba. Ha az adott megyében nincs ilyen intézmény, akkor őket az aktív ellátó kórház belgyógyászati, tüdőgyógyászati részlegére kell vinni. A legtöbb beteget a kelet-magyarországi és a közép-magyarországi kórházak fogadják. Ezernél több ágyon látnak majd el beteget a borsodi, valamint a szabolcsi megyei kórházakban, valamint a Debreceni Egyetem klinikáin. A miniszter és a tisztifőorvos új eljárásrendet adott ki, ebben részletesen meghatározzák, hogy ki tekinthető gyógyultnak. A kórházból az mehet haza, aki három napja láztalan, tünetmentes, a röntgen-, CT-felvétele a tüdőgyulladása egyértelmű javulását mutatja. Ha valaki a tünetei kezdetétől számított 10 napon belül megy haza, akkor karanténban kell töltenie a tíz napból hiányzó időt. A beteg gyógyultnak minősíthető akkor is, ha a SARS-CoV-2 Ag kimutatására irányuló gyorstesztjének eredménye negatív. Ez az a gyorsteszt, amit néhány hete már a mentők is használnak annak eldöntésére, hogy a páciensüket fertőzöttként kell-e kezelniük. Ha a teszt eredménye pozitív, akkor egyértelműen vírushordozó a beteg, ha negatív, akkor az eredményt meg kell erősíteniük egy PCR-vizsgálattal. E tesztnek ugyanis csak akkor megbízható negatív eredménye, ha a mintavétel a fertőzést követő 7. napon történik. Ezért előírás az intézményből távozók számára, hogy erre a fajta vizsgálatra a klinikai tünetek megjelenése utáni 7. napon kerülhet legkorábban sor. Ha azonban valaki a kórházból szociális otthonba megy vissza, akkor csak úgy engedhető haza, ha tünetmentes és teszttel sem mutatható ki a vírus. Az eljárásrend lazít az egészségügyi dolgozók munkába állásának feltételein. A korábbi két negatív PCR-teszt helyett náluk is alkalmazható az antigén-alapú vírus teszt. Ők akkor tekinthetők klinikailag gyógyultnak, ha a Covid-19 fertőzésük tünetmentesen zajlott le, és van egy negatív SARS-CoV-2 antigén gyorsteszt eredményük van. Továbbra is érvényben marad az a szabály, hogy ha nincs teszteredmény, akkor az egészségügyi dolgozó 21 nappal a tünetek megjelenése vagy a fertőzés kimutatása után térhet vissza dolgozni.