“A jogállami szabályrendszer célja az európai értékek és demokrácia előmozdítása, vagyis minden európai javát szolgálja. Ha Orbán szeretné megakadályozni a költségvetés vagy a járvánnyal kapcsolatos helyreállítási alap elfogadását, akkor a magyar emberek érdekeit veszélyezteti, mert a támogatások főleg a pandémia következményeinek az enyhítését szolgálják” - reagált lapunknak Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője arra, hogy a magyar kormányfő vétót helyezett kilátásba, ha az EU a jelenlegi formájában elfogadja a jogállam tiszteletben tartását az uniós támogatásokhoz kapcsoló rendeletet. A spanyol politikus szerint Orbán Viktor nehezen tudná megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért mond le a vállalkozásokat és az egészségügyi ellátó rendszert segítő jelentős forrásokról a járvány második hullámának kellős közepén. “Az Európai Uniót nem lehet zsarolni!” - tette hozzá.
Manfred Weber, a Fidesznek is otthont adó Európai Néppárt frakcióvezetője a német dpa hírügynökségnek nyilatkozott, és felszólította Orbán Viktort, hogy fogadja el a jogállamról született kompromisszumot, nem ejtheti túszul az uniós pénzügyi alapokat. “Ne játsszanak ezzel!”, üzente a magyar és a készülő jogszabályt ugyancsak ellenző lengyel kormányfőnek.
A jogállami feltételrendszerről a múlt héten kötött előzetes megállapodást az Európai Parlament és a kormányok képviselőiből álló EU Tanács nevében eljáró német soros elnökség küldöttsége. A jogszabály-tervezet hivatalos jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha megszületik a kompromisszum a pénzügyi csomag többi, még tárgyalás alatt álló eleméről. Idetartozik az Unió 2021-2027 közötti költségvetése, és a járvány utáni helyreállítási terv jogi alapjának a lefektetése. A döntéseket legkésőbb november közepén kéne tető alá hozni, hogy a pénzosztás jövő januártól elindulhasson. Összesen 1800 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, illetve kisebb részben hitel kiutalásának a megkezdése forog kockán.
A csomag elemei szorosan összefüggnek: az Európai Parlament csak akkor lesz hajlandó hozzájárulását adni az uniós költségvetéshez, ha vannak hozzá kapcsolódó jogállami szabályok, míg Magyarország és Lengyelország épp e feltételrendszer miatt fenyegetőzik a büdzsé vétójával, illetve a helyreállítási alap létrehozásához szükséges nemzeti ratifikáció megtagadásával.
A hosszútávú költségvetésről hetek óta próbálnak politikai megállapodást összehozni az Európai Parlament és a német soros elnökség képviselői, akik hétfőn tartották a megbeszélések 11. fordulóját. A feleknek arról kell megegyezniük, hogy a következő évtől kezdve a közösség mennyi pénzből gazdálkodjon, és mire mennyit költsön. Az uniós büdzsé bevételeinek oroszlánrészét álló kormányok takarékosabbak, mint a képviselő-testület, amely kevesli az asztalon fekvő javaslatban szereplő kiadási tételeket. Az EP többek között a kutatás-fejlesztésre, a diák- és tanárcserére, az egészségügyre, a zöld és a digitális átállásra szánt összegeket kevesli.
“Nem nyúlunk a tagállamok borítékjához, de szeretnénk növelni 15 olyan támogatási program finanszírozását, amelyek a jövő Európájához kapcsolódnak” - nyilatkozta lapuknak Margarida Marques portugál EP-képviselő, a parlament egyik főtárgyalója. “Nem ragaszkodunk az eredeti álláspontunkhoz, amely a tanács által javasoltnál eleve jóval több pénzt fordított volna a jelzett célokra, de mindenképpen nagyobb összegeket költenénk a 15 jövőorientált programra”. Marques lát arra lehetőséget, hogy a következő költségvetési ciklusban az önkormányzatok a jelenleginél jelentősebb közvetlen támogatásokhoz jussanak az EU-tól. “Nem fogadhatjuk el, hogy a helyhatóságok azért kerüljenek hátrányba, mert a vezetőik más politikai családhoz tartoznak, mint a kormány. Tudom, hogy a felzárkóztatási pénzekért felelős uniós biztos szívén viseli ennek a problémának a megoldását” - hangsúlyozta a portugál EP-képviselő.
