Franciaország;Ausztria;külföldi dzsihadisták;Emmanuel Macron;Sebastian Kurz;

2020-11-11 08:00:00

Dzsihadista raboktól tart Párizs

Hiába a tervezett törvényi szigorítások, Franciaországnak más súlyos problémával is meg kell küzdenie az iszlám szélsőségesekkel kapcsolatban: a börtönökben 505 iszlám radikálist tartanak fogva, s sokan közülük idén, vagy a következő években visszanyerik szabadságukat.

A múlt hétfői bécsi terrorakció, melynek során egy észak-macedóniai férfi a város belvárosában lövöldözött és négy embert ölt meg, közelebb hozta Ausztriát és Franciaországot. Emmanuel Macron francia elnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár együttesen követelik a radikális iszlám elleni kemény fellépést Európában. Ausztriában öt éve létezik iszlámtörvény, amely kimondja, hogy a szekuláris jogállam az iszlám törvénykezés felett áll és az imámokat, illetve a mecseteket tilos külföldről finanszírozni.

Németországban ugyanakkor nincs ilyen jogszabály. Franciaország egy tervezet szerint változtatni kíván az imámok képzésének szabályain. Kötelezővé teszik továbbá az iskolalátogatást azon mintegy 50 ezer muzulmán diák számára is, akik otthon, vagy mecseteknél tanulnak. Konzervatív politikusok szerint azonban a tervezet nem megy elég messzire, s el kell rendelni a szociális médiumok szűrését is. A kormány tervei szerint azok, akik hivatalnokokat fenyegetnek, vagy nem hajlandóak magukat orvosi kezelésnek alávetni, komoly büntetésre számíthatnak.

Hiába a tervezett törvényi szigorítások, Franciaországnak más súlyos problémával is meg kell küzdenie az iszlám szélsőségesekkel kapcsolatban: a börtönökben 505 iszlám radikálist tartanak fogva, s sokan közülük idén, vagy a következő években visszanyerik szabadságukat, márpedig köztudott, hogy sokan a rács mögött radikalizálódnak, vagy még radikálisabbakká válnak, így ők különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. Mint a Le Figaro keddi számában írta, 273 börtönben őrzött szélsőségest ítéltek el, 232-en pedig az ítéletre várnak.

Csak idén eddig 63 radikális nyerte vissza szabadságát és az év végéig több mint 20-an hagyhatják el a börtönt. 2021-ben aztán további mintegy 50, 2022-ben 40, 2022-ben pedig legalább harminc bebörtönzött nyeri vissza szabadságát, 2020 elejétől 2023 végéig teát legalább 230 szélsőségesről van szó, ami a fundamentalisták mozgását nyomon követő hatóságok munkáját is megnehezíti. Ráadásul a lap egyik forrásának közlése szerint ennél várhatóan több különösen veszélyesnek tartott dzsihadistáról lesz szó, várhatóan ugyanis többen idő előtt szabadulnak majd. Azokat, akiket megakadályoztak abban, hogy elutazzanak Szíriába, s részt vegyenek a szélsőséges iszlamisták oldalán a háborúban, 5-6 éves börtönre ítélik, a visszatérőket 15-30 évre, a bűncselekmény mértékétől függően.