A pécsi buszügy büntetőpere október 28-án kezdődött a Kaposvári Törvényszéken, s mint arról írtunk, az első napon újra felmerült, hogy nem a valódi elkövetők ellen emeltek vádat. Január 12-én folytatják a tárgyalást, s akkor eldől, hogy a bíróság hány meghatározó baranyai fideszes politikust idéz meg a perben.
A 2019-es önkormányzati választáson a pécsi Fidesz vereségében szerepet játszó ügy előzményei 2014 őszére nyúlnak vissza. A baranyai megyeszékhely képviselő-testülete akkor határozta el, hogy az önkormányzat tömegközeledési cége, a Tüke Kft. megvásárolhat egy Hollandiában vevőre váró, nyolcéves buszflottát. A fideszes többségű képviselő-testület meg is szavazott erre 3,5 milliárd hitelfelvételt. A járművásárlás okán 2015 februárjában kiírt közbeszerzésére egyetlen ajánlat érkezett, ami épp 3,5 milliárd forintért kínált 115 Volvo-buszt a Tükének. A képviselők igent mondtak az ajánlatra. Utóbb kiderült, hogy ezt a flottát három hónappal korábban a Volvo hollandiai bázisa 2,8 milliárdért kínálta a Tükének. Vagyis a város 700 millióval drágábban vette meg a buszokat, s ha ehhez hozzávesszük, hogy az első ajánlat idején a flotta még 123 buszból állt, akkor a vásárlással Pécs hozzávetőleg egymilliárd forintot bukott. A drágulás annak volt a következménye, hogy egy holland cég, a Bus and Coach – értesülve Pécs vásárlási szándékáról – bizományosi alapon gyorsan megszerezte a flottát, s már ez a cég jelentkezett a közbeszerzési pályázatra.
Pécs akkori vezetői érvényteleníthették volna a közbeszerzést, mondván: a buszok árát 35 százalékkal megdrágító ajánlat értékaránytalan. Nem tették meg ezt, s a város kifizette a buszok feltornászott vételárát. A bűncselekmény-gyanús történet kitudódott, ám itthon nem indult nyomozás. Hollandiában viszont igen, így a magyar ügyészség kénytelen volt vizsgálatot indítani. Három évi nyomozás után vádat emeltek a Tüke korábbi vezetője, P. István ellen, őt jelentős értékre elkövetett gazdasági csalás vádjával állították bíróság elé. A másodrendű vádlott Csengő András, holland-magyar állampolgár, aki korábban Hollandia tiszteletbeli magyarországi konzulja volt. Csengő a Bus and Coach képviselőjeként félmilliárd forintnyi jutalékot kapott euróban, s ezzel az ügyészség szerint társtettessé vált a csalásban. A harmadrendű vádlott P. Endre, Németországban élő, magyar amerikai állampolgár, aki 500 ezer eurót (172 millió forintot) kapott az ügylet okán, egy thaiföldi off-shore cég számlájára. Mivel az ügyészség úgy látta, ezért a pénzért semmit se tett, az 51 éves férfit pénzmosásban látták bűnösnek.
Csengő András nem ment el a per előkészítő tárgyalására, ő a bíróság előtt egy performansszal tiltakozott a szerinte jogszerűtlen eljárás ellen. Bejelentette, hogy a tárgyalásra később se megy el, ha elővezetik, ellenáll. Csengő egyébként egy szerbiai bankban vett fel 2015-ben 1,6 millió eurót, amit a Bus and Coach utalt neki a Tüke által küldött vételárból. A pénzből 700 ezer euró sorsáról nem tudunk, 900 ezret viszont Csengő kivitt egy holland bankba, s ott kapcsolták le őt a nyomozók. A volt konzul kérdésünkre válaszolva azt felelte: azért vádolták meg őt, mert valaki elirigyelte a jutalékát. Az „irigykedőt" Csengő nem nevezte meg. Az ügyet ismerők szerint Csengőnek a buszügyletben nem lehetett szakmai dolga, őt a hely- és a nyelvismeret miatt vonhatták be, ezért érthetetlen, hogy miért járt neki a legfeljebb pár hetes jelenlétért a több mint félmilliárdos jutalék, és miért cipelte ezt a pénzt országhatárokon át. Többen azt feltételezik, hogy más valakinek vihette a pénzt vagy annak egy jelentős részét, ám ezzel az eshetőséggel a vádhatóság érintőlegesen sem foglalkozott. Ez is érthetetlen, amiképpen az is, hogy Csengő miért a bíróság előtt játszik színházat, miért nem a tárgyaláson akarja tisztázni magát az - általa rákosistának titulált - ügyészség vádja alól.
A harmadik vádlott az előkészítő tárgyaláson beismerte bűnösségét. Ennél többet azonban P. Endre nem mondott, és a büntetőeljárás során sem volt hajlandó vallomást tenni. Mivel a 172 milliós kár a férfi lefoglalt vagyonából megtérül, és P. Endre a beismerése által együttműködött az igazságszolgáltatással, a harmadrendű vádlott megúszhatja az ügyészség által felkínált felfüggesztett szabadságvesztéssel.
P. István viszont nem ismeri el bűnösségét. A Tüke ex-vezetője írásban tett vallomást, és abban közölte: ő csak a buszok állapotát vizsgálta, a vásárlásról a város és a megye fideszes politikusai döntöttek, akik emiatt jártak is Hollandiában. A 61 esztendős mérnök ügyvédje, Bodnár Imre indítványozta, hogy hallgassák meg a perben tanúként a Hollandiát megjárt politikusokat. Így Bánki Eriket, a kormánypártok baranyai listájáról parlamentbe jutott képviselőjét, a Fidesz régiós igazgatóját, valamint a fideszes Csizi Péter, volt pécsi alpolgármestert, egykori országgyűlési képviselőt. Az ügyvéd ugyancsak bíróság elé invitálná Páva Zsoltot, Pécs korábbi fideszes polgármesterét. Bodnár indítványozta, hogy a bíróság kérje be azt a repülőtéri utaslistát, amelyből megtudható, hogy a felsorolt politikusok közül a buszügylet idején ki járt Hollandiában.
A bíróság január 12-ei ülésén válaszol az indítványra. Az általuk megkérdezett jogászok szerint a bíróságnak semmi oka sincs megtagadni az első rendű vádlott ügyvédjének kérését, a botrányos buszvásárlás körülményeinek tisztázásához az említett politikusok vallomása nélkülözhetetlen.
Páva és Csizi azért néz kínos tárgyalás elé, mert az elsőrendű vádlott szerint bizonyíték van rá, hogy a buszokról hozott döntésben megkerülhetetlen két politikus tudott az olcsóbb ajánlatról, mégse tettek semmit a drágább ajánlat elutasításáért. Bánkira különösen kellemetlen kérdések várnak. Nehezen magyarázható például, hogy neki, a pécsi önkormányzathoz nem kötődő politikusként milyen keresnivalója volt Hollandiában a Volvok okán. Amúgy a 444.hu még 2016-ban egy teljesen más ügyben kiderítette, hogy Bánki a németországi Zeta Services Gmbh-ban 91 százalékos tulajdonnal bírt, s abban a cégben P. Endre volt az ügyvezető. Vagyis a bűnösségét elismerő P. Endre bizniszelt már Bánki Erikkel, és épp a Volvo-vétel idején. Adódik a kérdés, hogy P. Endre, akit a pécsi városházán és a Tükénél senki sem ismert, s aki a buszeladásban nem vett részt, miért kapott mégis 172 milliót.
Lapunk kereste Csizi Pétert, Páva Zsoltot és Bánk Eriket is. A telefont egyikük sem vette fel, Páva és Csizi az sms-re sem válaszolt. Bánki Erik viszont igen, s azt írta, hogy semmi köze a Volvo-ügyhöz. Megkérdeztük, hogy járt-e kint Hollandiában, és miért az ő üzlettársa, P. Endre kapott jutalékot a buszok vételárából. Arra, hogy járt-e a Hollandiában Bánki nem felelt, P. Endréről pedig azt írta, hogy nem üzlettársa, és a férfi megbízása érdekében nem járt közbe. Az, hogy P. Endre Bánkinak nem üzlettársa, csak játék a szavakkal, mert a cégbírósági adatok szerint a férfi Bánki cégének első számú vezetője volt. Bánki Erik befolyását látszik erősíteni a buszügyben, hogy a politikus közgazdász unokatestvére is részt vett a járművásárlásban. A pécsi egyetemen tanító férfi pénzügyi tanácsadó cége annak a banknak a kiválasztásában segített, ami hitelt adott a városnak a járművek megvételéhez. A közgazdász a buszokhoz nem ért, de a vétel idején kétszer is elrepült Hollandiába, aminek okát csak találgathatjuk. Bánki rokona először válaszolt ezt firtató kérdéseinkre, aztán visszavonta nyilatkozatát.
