Létrejött a politikai megállapodás kedden az EU jövőre kezdődő hétéves költségvetéséről az Európai Parlament és a kormányközi EU Tanácsot képviselő soros német elnökség tárgyaló küldöttségei között. A kompromisszum tízhetes intenzív tárgyalásokat követően született meg arról, hogy mire mennyit költsön a közösség 2021-től kezdődően. A végső megegyezés még hátravan, mivel a csaknem 1100 milliárd eurós büdzsé csak egyik alkotóeleme az 1800 milliárdos pénzügyi csomagnak, amelyre az EU27-ek egyszerre akarják ráütni a pecsétet. A pakk része még a 750 milliárd eurós járvány utáni helyreállítási alap, amelyet a közösség hitelfelvételéből fedeznének, és az uniós kifizetésekhez kapcsolódó jogállami feltételrendszer. A megállapodásokat az EP-nek és az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia.
Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a napokban közölték, hogy nem adják a beleegyezésüket sem a költségvetéshez, sem a gazdaságélénkítő program elindulásához, ha a múlt héten tető alá hozott jogállami feltételrendszer jelenlegi formájában a csomagban marad. Miután a kialkudott egyezségek a többi tagállam és az EP túlnyomó többsége számára elfogadhatók, a brüsszeli döntéshozók most abban bíznak, hogy szép szóval meggyőzhetik a két ellenálló ország vezetését az európai adófizetők pénzét védő szabályok fontosságáról. Johannes Hahn költségvetési biztos egy keddi szűkkörű sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy az Európai Bizottság szívesen ad pótlólagos tájékoztatást és garanciákat a magyar és a lengyel kormánynak arra, hogy a jogállami mechanizmus szigorúan objektív értékelésen alapul és nem irányul egyetlen tagállam ellen sem. A politikus optimistán nyilatkozott a pénzügyi csomag jóváhagyásának az esélyeiről, mivel “Magyarország és Lengyelország a támogatások jelentős kedvezményezettjei, és további felzárkóztatási pénzekre van szükségük”.
A kedden tető alá hozott költségvetési kompromisszum értelmében a jövőre kezdődő hétéves időszak alatt az Európai Unió nagyjából 1074 milliárd eurót költene infrastrukturális fejlesztésekre, mezőgazdasági politikára, a klímaváltozás elleni harcra, a digitális átállásra, a határok megerősítésére, nemzetközi szerepvállalásra és egy sor más közösségi programra.
A tárgyalásokon a kormányok álláspontját képviselő német EU elnökség ügyelt rá, hogy a büdzsé korábban egyeztetett főösszege ne emelkedjen, az EP-nek ennek ellenére sikerült 16 milliárd euróval több pénzt kiharcolnia az úgynevezett jövőorientált közösségi politikákra, köztük a kutatás-fejlesztésre, az egészségügyre, a diák- és tanárcserére, a zöld átállásra. A plusz források kétharmada versenyjogi bírságokból (ezeket eddig visszautalták a tagállamoknak), a maradék belső átcsoportosításból származik.
Megegyezés született arról is, hogy a 750 milliárdos helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit lehetőség szerint a közösség új saját bevételi forrásaiból, és nem a nemzeti hozzájárulásokból fogják fedezni. Az új saját források, azaz közösségi szinten beszedett adók bevezetéséről az Európai Bizottság legkésőbb a jövő év közepén ütemtervet készít.
