180 igen, egy nem és egy tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés a kormány által a múlt héten bevezetett veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbításáról szóló törvényt. A jogszabályt az ellenzék is támogatta, 18 képviselő - köztük Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők - távol maradt a szavazástól, Székely László (szintén független) nemmel szavazott.
A szavazást megelőző vitában az ellenzéki felszólalók azzal vádolták a kormányt, hogy a nyári hónapokban nem készült fel a vírus második hullámára, így most kapkod és az események után kullog csak, míg a kormánypárt részéről álhírek keltésével vádolták az ellenzéki pártokat. A jogszabály alapján a következő kilencven napban a kormány rendelettel írhat felül törvényeket.
A veszélyhelyzet tartalmát egyelőre az eddig bevezetett intézkedések (kijárási korlátozás este nyolc után, a digitális oktatás bevezetése nyolcadik osztály fölött, az üzletek zárásának elrendelése este héttől, a szórakozóhelyek bezárása, sportrendezvények zárt kapussá tétele, a gyülekezés és a rendezvények tilalma, a kórházi dolgozók, tanárok, a bölcsődei és óvodai dolgozók heti célzott tesztelése) jelentik, de hamarosan minden bizonnyal újabb kormányzati döntések jönnek majd.
Számos kérdés még szabályozásra vár
A középiskolák digitális tanrendre történő átállítása érdemben csökkentheti ebben a körben a fertőzöttek számát, de ezzel nem oldódott meg a koronavírus-fertőzött pedagógusok táppénzkérdése. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hónapok óta küzd azért, hogy a megbetegedett tanárok és iskolai alkalmazottak, illetve karanténba kényszerülő kollégáik is automatikusan száz százalékos táppénzt kaphassanak. Az oktatásért felelős miniszter, Kásler Miklós szeptember közepén egy Facebook-nyilatkozatban ismerte el a kérés jogosságát, de azóta sem jelent meg az egészségbiztosítási törvény és a foglalkozási betegségek bejelentéséről szóló rendelet módosítása.
Márpedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ügyfélszolgálatának egy lapunk birtokába került levele is azt mutatja, az említett jogszabályok járvány idején kezelhetetlen mennyiségű adminisztrációs terhet jelentenek több szervezetnek is. Az egyik érintett tanár panaszára született válasz hangsúlyozza, hogy csak üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén jár a teljes munkabér a beteg munkavállalónak, ha felmerül ezek gyanúja, az elbírálást bármely orvos, leginkább a háziorvos kezdeményezheti. Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivataloknak egy kóddal felcímkézve kell elküldeni az eset leírását, ám a kódok és a kitöltendő nyomtatványok az egyszerűség kedvéért nem az Emmi, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) oldalán érhetők el, a kérelmeket pedig a lánc végén a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Tehát a budapesti hivatal dönt arról, hogy a hajdúdorogi pedagógusok tényleg az iskolában fertőződtek-e meg tömegesen és nem a helyi piacon, mert ha az utóbbi a bűnös helyszín, akkor súlyos táppénzcsalás történik. Szerettük volna megtudni, hány eset került eddig hozzájuk, de lapzártáig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A legnagyobb baj, hogy az eljárást a legtöbb orvos nem ismeri, vagy nem bajlódik a sok adminisztrációval, ezért lenne szükség egy automatikus elbírálásra – hangsúlyozta lapunknak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Ebben a tanévben 75 ezer 400 általános- és 42 ezer 900 középiskolai tanár dolgozik a közoktatásban, ehhez képest elenyésző a Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szájából elhangzott adat, hogy november 3-ig 1083 pedagógusnak fizettek száz százalékos táppénzt.
